Égi kalendárium – 2010. december

Bolygók

Merkúr: 1-jén van legnagyobb keleti kitérésben, 21,5°-ra a Naptól. Ekkor több mint egy órával nyugszik a Nap után. Láthatósága lassan romlik, a hónap közepére elhalványul és elvész az alkonyfény sugaraiban. 20-án már alsó együttállásban van a Nappal. A hónap végére a hajnali égbolton válik láthatóvá. 31-én már másfél órával kel a Nap előtt, megfigyelésre kedvező helyzetben.

Vénusz: A hajnali égbolt feltűnő égitestje, magasan a délkeleti látóhatár felett. A hónap elején három és fél, a végén majdnem négy órával kel a Nap előtt. Fényessége -4,7 magnitúdóról -4,5 magnitúdóra, átmérője 42,4”-ről 27,5”-re csökken, fázisa 0,24-ról 0,45-ra nő.

Mars: Előretartó mozgást végez először a Kígyótartó, majd a Nyilas csillagképben. Napnyugta után még megkísérelhető felkeresése, de fél órával a Nap után lenyugszik. Fényessége 1,3 magnitúdóról 1,2 magnitúdóra nő, átmérője leheletnyit csökken, 4,0”-ről 3,9”-re.

Jupiter: Előretartó mozgást végez a Vízöntő majd a Halak csillagképben. Éjfélkor nyugszik, az éjszakai délnyugati égbolt feltűnő égitestje. Fényessége -2,5 magnitúdó, átmérője 41”.

Szaturnusz: Éjfél után kel, az éjszaka második felében látható. Folytatja előretartó mozgását a Szűz csillagképben. Fényessége 0,8 magnitúdó, átmérője 17”.

Uránusz: Az éjszaka első felében kereshető a Halak csillagképben. Éjfél előtt nyugszik. 6-án hátráló mozgása ismét előretartóvá változik.

Neptunusz: Az esti órákban figyelhető meg a Bak csillagképben. Késő este nyugszik.

Hajnali hármas

Amely valójában egy négyes, és december második hajnalán láthatjuk a hajnali égen. Az egymástól 15 fokra látszó Vénusz és Szaturnusz bolygókhoz ekkor csatlakozik a 14%-os, fogyó Hold sarlója. Az együttállás negyedik tagját a három égitest által formált háromszögben látszó Spica, a Szűz csillagkép fő csillaga adja. A látványt ugyan nem befolyásolja, de érdekes véletlen, hogy a Vénusz szintén december 2-án éri el az elméletileg számított maximális fényességét, -4,7 magnitúdónál. A 41" átmérőjű, 25%-os megvilágítottságú bolygó rendkívül fényesen ragyog a hajnali égen, sőt, a nappali égen is
érdemes keresni, akár szabad szemmel is! Ne hagyjuk ki a hajnali Szaturnuszt sem, melynek gyűrűire egyre nagyobb szögben látunk rá.

MISSING DST IMAGE!!!!

Egy korábbi együttállás 2009 nyaráról, amikor a hajnali égen látszó Vénusz a Mars bolygóval és a Fiastyúkkal alkotott szépséges hármast. (Deli Tamás felvétele)

Az esti égen továbbra is megfigyelhető Naprendszerünk óriása, a most már sötétedés után is megfelelő magasságban
látható Jupiter. Tanulmányozhassuk légköri jelenségeit és
megfigyeljük holdjainak jelenségeit, be- illetve kilépéseiket a bolygó
korongja elé és mögé. Továbbra is el kell szenvednünk a Déli Egyenlítői
Sáv hiányát, ami viszont nagyban segíti a Nagy Vörös Folt észrevételét.
Az utóbbi hónapok eseményei
azt is megmutatták, hogy érdemes video- vagy webkamerával észlelni a
bolygót, pontosabban érdemes átnézni az elkészült sorozatfelvételek,
hátha látszik rajta valahol egy becsapódó kisbolygó 1-2 másodperces
felvillanása.

Teljes holdfogyatkozás, némi szépséghibával

December 21-én teljes holdfogyatkozás lesz, melynek első részét láthatjuk hazánkból, ám Budapestről nézve pont akkor nyugszik le égi kísérőnk, amikor elkezd belemerülni a teljes árnyékba, így a lényeges és látványos eseményekről lemaradunk. A Dunántúlon lakók tiszta égbolt esetén a nyugvó holdkorongon megfigyelhetik a teljes árnyék megjelenését. A jelenség napkeltekor kezdődik és délben ér véget. A fogyatkozást teljes egészében Észak-Amerikából és a Csendes-óceán középső és keleti részéről figyelhetik meg. Az év negyedik és egyben utolsó fogyatkozása lesz ez a
téli napforduló napján.

MISSING DST IMAGE!!!!

Rob Kaufman (Ausztrália) számára a 2008. augusztus 16-ai holdfogyatkozást vágta ketté a pirkadat.

A félárnyék 6:29:21-kor érinti meg a holdfelszínt, a teljes árnyékra 7:32:38-ig kell várni. 8:40:48-kor nyeli el az umbra égi kísérőnket,
onnan csak 9:53:09-kor bukkan ki. Bő egy óra kell az teljes árnyék
levonulására, ez 11:01:19-kor következik be. A félárnyék 12:04:28-kor
hagyja el a Hold felszínét. A totalitás 1 óra 12 perc 21 másodperces. Az
umbra 3 óra 28 perc 41 másodpercig tartózkodik a holdfelszínen, a
félárnyékos fogyatkozás hossza pedig 5 óra 35 perc 7 másodperc. A
holdfogyatkozás idején a Hold a Bika-Orion-Ikrek hármas határán
tartózkodik.

A fogyatkozás maximuma 9:18:04-kor van, ekkor a fogyatkozás nagysága
1,2561 magnitúdó. A holdkorong déli pereme 2,85′-re van az árnyék
közepétől, míg az északi perem és az umbra széle közötti távolság 8,13′.
Vagyis azon szerencsések, akik megfigyelhetik ezt a fogyatkozást, a
Hold déli részeit jóval sötétebbnek láthatják, mint az északit. A
penumbrális magnitúdó 2,2807. Az umbra átmérője 1,4236°, míg a penumbráé
2,5076°. A félárnyék gyűrűje 32,52′ vastag, így a 31,74′ látszó
átmérőjű holdkorong teljes terjedelmében elfér benne; ez nem minden
holdfogyatkozásnál törvényszerű. Ez a holdfogyatkozás a 125-ös Szárosz-sorozat 48. fogyatkozása a 72-ből.

Kisbolygóból meteorraj: a Geminidák és a Phaeton kisbolygó

Az egyik legszebb és legaktívabb áramlatnak csak azért nincs nagyobb
híre, mert maximuma a fagyos decemberi éjszakákra esik. Az átlagos ZHR
120 körül alakul, ami felülmúlja a Perseidák gyakoriságát is. Az
aktivitás maximuma december 13/14-én van, de 7-17-e között bármikor
láthatunk Geminida meteorokat feltűnni egünkön. A fehéres színű, kemény
megjelenésű rajtagok közepes, 35 km/másodperces sebességgel lépnek be a
légkörbe. A rajt 1862-ben említették először, ami azonban nem azért van,
mert addig nem figyeltek oda annyira a meteorrajokra. Ezt megelőzően
egyszerűen még nem léteztek a Geminidák, pontosabban az áramlat nem
keresztezte a földpályát. A Jupiter perturbációs hatása miatt fordult be
a raj bolygónk útjába, és a nem is oly távoli jövőben meg is szűnik
majd ez a szerencsés együttállás. Addig azonban még sok szép Geminida
maximumot láthatunk, hiszen felfedezése óta folyamatosan erősödik az
aktivitás. Az idén nem ideális, de jó körülmények között láthat december 14-én bekövetkező maximumát. Ez nálunk sajnos nappalra esik, de 13/14-én éjszaka, pontosabban ezen éjszaka hajnalán biztosan szép hullásban lesz részünk. A hajnali észlelést erősíti az első negyedben lévő Hold is, amely éjfélkor nyugszik.

MISSING DST IMAGE!!!!

Berkó Ernő csodálatos montázsa a Geminidák 2007-es jelentkezéséről, amely anno még a világhírű APOD oldalra is felkerült. A felvételen négy éjszaka 186 Geminida meteorja látható.  

Nagy feltűnést keltett szakmai körökben, amikor az IRAS műholdáltal 1983-ban felfedezett (3200) Phaeton kisbolygóról kiderült, hogy pályaelemei megegyeznek a Geminidák régóta ismert pályaelemeivel. Ez volt az első eset, hogy egy meteorraj szülőégitestje nem üstökös, hanem kisbolygó volt. Azóta már nem lepődünk meg ezen, hiszen számos hasonló rajt ismerünk. Ezen esetekben feltételezzük, hogy valamikor régen még mutatott aktivitást az égitest, mára azonban már csak a kiszáradt üstökösmagot látjuk, mint kisbolygó..

Ajánlat hold-, mélyég- és változóészlelők számára

E hónapban a Hold egyik legérdekesebb alakzatát ajánlja figyelmünkbe a Hold-megfigyelési Szakcsoport: A Montes Cordillera a Hold legfiatalabb becsapódási medencéjének, a Mare Orientalénak a külső gyűrűje. Ezt az alakzatot nagyon nehéz megfigyelni, mert nevével ellentétben nem a keleti, hanem a Hold nyugati féltekéjének a szélén fekszik. Neve onnan ered (Keleti-tenger), hogy a régebbi holdtérképeken még másként volt a kelet-nyugati tájolás, mint a moderneken. Az űrkorszak előtti térképeken gyakorlatilag a földi égtájakhoz igazították azokat, vagyis a holdtérképek tájolása megegyezett a csillagtérképekével.

A Mare Orientale nemcsak a legfiatalabb, de a legkésőbb felfedezett medence is egyben. Az űrkorszak hajnalán, 1961-ben azonosították. A Montes Cordillera és a Mare Orientale megfigyelhetősége telehold környékén lehetséges. Ebben az évben december 20-án, a jövő év elején pedig január 18-án lesznek meg a feltételek a sikeres észleléshez. Mindkét alkalommal a Hold hosszúsági librációjának értéke meghaladja a -4 fokot, vagyis a nyugati félteke billen felénk. Ha az időjárás is kegyes lesz hozzánk, akkor a télen magasan járó teleholdon izgalmas kalandokban lehet részünk.

MISSING DST IMAGE!!!!

Az Orientale-medence határát jelöli ki a Montes Cordillera, melynek részlete még éppen észlelhető a holdperemen.

A mélyég rovat decemberben az M33 árnyékában megbújó Collinder 21 nyílthalmazt és környékét ajánlja megfigyelésre. A mindössze 6 ívperces halmaz a Triangulum kellemes csemegéje. Az α Triangulitól 2,5 fokkal DDNy-ra található laza csoport tagjai 8-11 magnitúdó közöttiek, ezért kis távcsövek is szépen mutatják. Tőle ÉNy-ra fél fokra a 10,5-11 magnitúdós küllős spirált, az NGC 672-t találjuk, egészen szokatlan kísérő galaxisával, az IC 1727-tel. Ez már csak 11,5-12 magnitúdó körüli, de mérete megegyezik az NGC 672-éval, centruma centruma pedig alig van, így nem több egy jókora, diffúz fényfoltnál. A két galaxis távolsága megegyezik a nem túl messze található NGC 925-ével és 891-ével (30 millió fényév), azokkal feltehetően laza kapcsolatban állnak. A Cr 21-től 35 ívperccel északra található a 13 magnitúdós éléről látszó, fényes magú NGC 684. Az Sb típusú rendszer 150 millió fényévre van tőlünk, ötször messzebb a közelben lévő galaxisoknál, magját mégis könnyű megfigyelni.

 MISSING DST IMAGE!!!!

A Collinder 21 nyílthalmaz és környéke keresőtérképe

A változóészlelők az Aries harmadikként felfedezett változójára, a T Arietisre mindenképpen vessenek pár pillantást, amely a kistávcsöves észlelők kézenfekvő célpontja ezekben a hónapokban. Az 5,2 magnitúdós π Ari "árnyékában" található félszabályos változócsillag SRa típusú, 7,5-11,3 magnitúdós fényváltozási határokkal. Mivel amplitúdója közel esik a mira-SRa 2,5 magnitúdós határhoz, ezért a szakirodalomban gyakran kezelik miraként is, ám az évtizedes megfigyeléssorozatokban találunk olyan időszakokat, amikor csak 8,5 és 10 magnitúdó között változott. Periódusa viszonylag stabil (317 nap), heti rendszerességű megfigyeléseihez legalább 20×60-as binokulárra van szükség.

 

Még több esemény, előrejelzés: Meteor csillagászati évkönyv 2010

Észlelések beküldése a Meteor rovataihoz: meteor.mcse.hu

Támogassa tagdíjával a Magyar Csillagászati Egyesületet! http://www.mcse.hu/mcse_belepes_info

Ajánljuk...