Égi kalendárium: 2023. március. Vénusz-Jupiter együttállás, Messier-maraton, üstökösök!

Az amatőrcsillagászok szeretnek panaszkodni a téli időjárásra (joggal), ám a mögöttünk levő február nem is sikerült olyan rosszul. Gondoljunk csak a C/2022 E3 (ZTF)-üstökösre, amely jött, látott és meggyőzött mindenkit arról, hogy üstököst észlelni jó, még ha nem is hozta a média által beharangozott formáját. Március látványos és valódi bolygóegyüttállással kezdődik, és az újholdas időszakban minden a Messier-maratonról szól. Harmincéves a magyarországi Messier-maraton!

A bolygók járása

Merkúr: A hónap nagyobb részében a Nap közelsége miatt nem figyelhető meg. 17-én felső együttállásban van a Nappal. 25-én már kereshető napnyugta után az esti ég alján, ekkor majdnem háromnegyed órával nyugszik a Nap után. Láthatósága gyorsan javul, a hónap végén már egy és negyed órával nyugszik később, mint a Nap.
Vénusz: Az esti ég ragyogó fehér fényű égitestje. Egyre távolabb látszik a Naptól, egyre hosszabb ideig figyelhető meg. A hónap elején több mint két és fél órával nyugszik a Nap után. Március végén már majdnem három és fél óra ez az érték. Fényessége –3,9-ről –4,0 magnitúdóra, átmérője 12,2”-ről 13,9”-re nő, fázisa 0,86-ról 0,78-ra csökken.
Mars: Előretartó mozgást végez a Taurus, majd 26-ától a Gemini csillagképben. Az éjszaka első felében látható, kora hajnalban nyugszik. Fényessége tovább csökken, de vöröses fénye segíti a megtalálását. Fényessége 0,3 magnitúdóról 0,9 magnitúdóra, látszó átmérője 8,2”-ről 6,5”-re csökken.
Jupiter: Előretartó mozgást végez a Pisces csillagképben. A hónap első felében napnyugta után még kereshető a nyugati látóhatár közelében. Fényessége –2,1 magnitúdó, átmérője 34”.
Szaturnusz: Előretartó mozgást végez az Aquarius csillagképben. Napkelte előtt kel, a hónap második felétől a délkeleti ég alján kereshető, de alacsonyan a látóhatár felett, megfigyelésre kedvezőtlen helyzetben van. Fényessége 0,9 magnitúdó, átmérője 16”.
Uránusz: A hónap során a nyugati égen kereshető, késő este nyugszik. Előretartó mozgást végez az Aries csillagképben.
Neptunusz: A Nap közelsége miatt nem figyelhető meg, 15-én együttállásban van a Nappal. Előretartó mozgást végez az Aquarius, 4-étől a Pisces csillagképben.

A Vénusz 2023. február 21-én, Szántó Szabolcs felvételén.

Harmincéves a Messier-maraton

Charles Messier francia csillagász 110 tételből álló objektumlistájában a legszebb, legfényesebb, legérdekesebb mélyég-objektumok szerepelnek, számos bemutató és a észlelési akció első számú célpontjai.

Harminc évvel ezelőtt egy 17 éves fiatalember egy 110/806-os Newton-távcsővel a kezében loholt fel s alá a ráktanyai észlelőrét környékén, keresve a kilátást, hogy minél több Messier-objektumot tudjon „levadászni” egyetlen éjszaka során. Fiatal kora ellenére már tapasztalt mélyég-észlelőnek számított, rendszeresen járt a ráktanyai hétvégékre, amelyeken a korszak legnagyobb, amatőr kézen levő távcsövével, a 44,4 cm-es Odyssey 2-vel is rengeteget észlelt. Természetesen az említett 11 cm-es Newton-távcsövet is sokat használta. Beszélgettünk már azelőtt is a Messier-maratonról, amelynek során megszállott emberek igyekeznek a lehető legtöbb M-objektumot végignézni egyetlen éjszaka során. Nyugaton már nagy hagyománya volt akkor a maratonozásnak, idehaza viszont addig még senki se próbálkozott a feladattal.

Bakos Gáspár – mert hiszen róla van szó – 1993. március 20/21-én 102 objektumig jutott, ami nem is csekély teljesítmény, tekintettel arra, hogy a ráktanyai horizont távolról se ideális, sokat kellett bujkálni kandikálni, fára mászni ahhoz, hogy megtalálja a megfelelő égi kilátást. A 2000-es évek közepétől egyre népszerűbb lett nálunk is a maraton. 2005-ben Görgei Zoltán és Ladányi Tamás 105 objektumig jutott, majd fokozatosan mind több és több M-objektumot ejtettek el szorgalmas mélyegeseink, végül Kernya János Gábor és Sánta Gábor 2014-ben teljesítette a 109-es darabszámot – ennél több hazánk földrajzi szélességéről nem érhető el egyetlen éjszakán.

Meteorral a világ körül: Bakos Gáspár Indiában járva is magával vitte lapunkat(2012). 1993-ban először ő teljesítette hazánkban a Messier-maratont, a mélyég-objektumok észlelése olyannyira magával ragadta Bakos Gáspárt, hogy az Amatőrcsillagászok kézikönyve 1999-es kiadása számára megírta a mélyeges fejezetet.

A Messier-objektumok égi elhelyezkedése. (http://www.constellation-guide.com, Jim Cornmell)

További lökést adott a Messier-mozgalomnak a Béres Gábor által 2008-ban kezdeményezett Bátorligeti Messier-maraton, amely 2014-ben Szentlélekre, majd 2017-től a Hortobágyra költözött. Ezek a maratonok minden esetben kiváló lehetőséget jelentenek mint „évadnyitó” tavaszi észlelőhétvégék, amelyeken sok észlelő és sok távcső veszi célba az égbolt legnépszerűbb mélyég-objektumait. Ugyanakkor találkozási lehetőséget is kínálnak az ország amatőrcsillagászai számára. Kiváló lehetőséget jelentenek ezek az akciók észlelési tapasztalat szerzésére és találkozásra a hasonló érdeklődésű amatőrcsillagász kollégákkal.

A maraton időpontját nagyban meghatározza a holdfázis. A március 21-i újhold keddi napra esik, ezért a megelőző és a rákövetkező hétvégére is lehet észlelőakciót szervezni, de akár hét közben is, ha úgy alakul a derült idő, és módunkban áll a hétközbeni egész éjszakás kitelepülés.

A hagyományos Hortobágyi Messier-maraton idei időpontja: március 24–26. Jelentkezés Béres Gábornál, a rendezvény szervezőjénél (gabonet@freemail.hu).
Az MCSE Csillagtanyán egy héttel korábban, március 17–19-én tartunk Messier-hétvégét. Jelentkezés Mizser Attilánál (mzs@mcse.hu).

A Messier-maratont fotografikusan is lehet teljesíteni, 2021-ben Hölgye Attila és Nagy Mélykuti Ákos is sikeresen megbirkózott a feladattal. Nem kevés tervezést igényel ez az észleléssorozat, hasznos információk találhatók erről cikkünkben.

A maraton tervezésénél rendkívül fontos az észlelni kívánt objektumok sorrendje, különösen a kora esti és a hajnali időszakban még/már elérhető, a horizont közelében tartózkodó objektumok tekintetében. A RASC észleléstervezője ehhez nyújt segítséget: https://calgary.rasc.ca/darksky/messierplanner.htm

Létezik továbbá Messier-ultramaraton is – itt nem lóhalálában kell végigrohanni a 110 objektumon, hanem hosszabb időszak alatt, alaposabban tanulmányozva az M-objektumokat. Ezt természetesen már nagyon sok amatőrcsillagász megvalósította. Legutóbb Görgei Zoltán teljesítette az általa ultramaratonnak nevezett észleléssorozatot, amelyben pontos rajzot és alapos leírást készített valamennyi objektumról, egy év leforgása alatt. Tulajdonképpen ez az igazi észlelési irány, ha a nálunk 1985-ben kiadott legendás könyvben, A Messier-albumban lefektetett alapelveket szeretnénk követni.

A Messier-albumot 1985-ben adta ki a Gondolat Kiadó. Antikvár forgalomban ma is könnyen hozzájuthatunk ehhez a kiváló munkához.

Az asztrofotósok közül is sokan elkészítették már Messier-albumukat saját felvételeik alapján. Kovács Attila (Écs) is elkészítette a saját Messier-albumát:

Kovács Attila Messier-felvételei egyetlen képen. “Az én Messier-albumom eredetileg nem indult annak, csak fotózgattam a különböző objektumokat, majd 2011-ben, mikor rendezgettem a képeimet, láttam, hogy a katalógus 2/3-át sikerült megörökíteni. Innen kezdve tudatosan készültem a többi objektum fotózására. Sajnos volt nyolc olyan, nagyon déli fekvési objektum, melyeket észlelési helyemről nem tudtam elérni, ezért ki kellett települnöm. Sajnos a környékemen a horizont közelében nagy a fény- és levegőszennyezettség, ezért csak nagyon kevés expozíciót sikerült készíteni, de 2012 májusára elkészült a 110 objektumból álló lista.”

Márciusi együttállások

Március 1–2. 17:15–18:15 UT: A Vénusz és a Jupiter mindkét estén 40–42’-re látszik egymástól, a szorosabb közelítés 1-jén lesz. Mivel ezen a napon a Vénusz közeledik a Jupiterhez, érdemes addig követni a párost, amíg tudjuk. 1-jén a Vénusz nyugatra lesz a Jupitertől, másnap északkeletre. 17:15 UT körül még 18-20, egy órával később csak 8–9° magasan lesz a páros.
Március 14. 01:30 UT: Az Antares (α Sco) 42’-re a Hold déli peremétől. Az év során a Hold pályája az ekliptika nyári része alatt húzódik, a Skorpió és Nyilas csillagképekben. Kísérőnknek a bolygók síkjához mért 5°-os pályahajlása miatt deklinációja –28° alá süllyed, többször megközelítve az Antarest, valamint az M6 nyílthalmazt is. Ezen a hajnalon a páros 10° magasan látszik.
Március 29. 19:00 UT: A Mars (0,9m) az M35 nyílthalmaz (5,1m) központjától 1,2°-ra, 52°-kal a horizont felett.

A Vénusz és a Jupiter szoros közelsége 2023. március 1-jén este. A következő estén is rendkívül közel lesznek egymáshoz, érdemes estéről estére nyomon követni, miként távolodnak majd egymástól ezt követően. (Stellarium, BTC)

A legérdekesebb látvány a két legfényesebb bolygó, a Vénusz és a Jupiter “találkozója” lesz március 1-jén és 2-án. Valamennyi bolygóegyüttállások közül e két égitest a leglátványosabb, minthogy ez a két legfényesebb bolygó. Ilyen szoros találkozásuk egyáltalán nem ritka: 2017. november 13-án Nagy Szabolcs örökítette meg a “nagy találkozást”, 2015-ben és 2016-ban is volt egy szoros közelsége a két bolygónak.  Vagy éppen 2008-ban – a sor folytatható.

2016. augusztus 27-én mindössze 4′-re járt egymástól a Vénusz és a Jupiter. Újvárosy Antal a nappali égen figyelte meg a párost. “A Vénuszt könnyen megtaláltuk “egy bő arasznyira” a Naptól, – amelyet szerencsére a szomszéd körtefája tökéletesen kitakart. Briliánsként ragyogott a LM közepén és a kis nagyítás ellenére másodperceken belül észrevettük a Jupiter sápadt piciny korongját is. 30x nagyításnál még feltűnőbb volt a két bolygó közötti intenzitáskülönbség, illetve határozottan látszott a Jupiter két egyenlítői sávja is. Nagyon szép látvány volt a két égitest az alkonyi égen, sajnos a DNy-i hegygerinc egy fél óra múlva már kitakarta a párost. A két látómezőrajzon igyekeztem maximálisan visszaadni a vizuális látványt (sajnos fotózásra nem volt lehetőség).”

Csóvás égi vándorok

Március elején még az éjszakák hosszabbak a nappaloknál, a hónap végére fordul a helyzet és reméljük az üstökösök száma nem fog csökkenni az éjszakák rövidülésével. Mindezt annak ellenére, hogy az ajánlónkban is szereplő legfényesebbek szinte mindegyike már túljutott perihéliumán, így távolodik a Naptól, aktivitásuk és ezzel együtt fényességük is várhatóan csökken.

Természetesen most is vannak olyan vándorok, melyek a napközelségük felé tartanak és fényességük nőhet, de ezek többnyire már nagyobb távcsövekkel figyelhetőek meg vizuálisan, vagy kisebbekkel is, de fotografikus úton örökíthetők meg. A most bemutatásra kerülőkön kívül összesen még 23 olyan 17,5 magnitúdónál fényesebbnek jelzett kométa lesz az égen márciusban, amelyeket egy maximum 200/800-as Newton távcsővel fotografikus módon nem nagy erőfeszítéssel, valószínűleg meg lehet örökíteni.

C/2022 E3 (ZTF)

A C/2022 E3 (ZTF) üstökös látszólag lassan mozog a nyugati égbolton, de közben gyorsan távolodik mind a Naptól, mind a Földtől, így fényessége a hónap elején várt 8,8 magnitúdóról 11,5 magnitúdóig csökken, így a kisebb átmérőjű (5-12 cm) távcsövekkel még látszhat, de kényelmes megpillantásához inkább a közepes átmérőjű (12-25 cm) műszerek javasoltak.

Míg a hónap elő napjaiban még majdnem éjfélig megfigyelhető a Bika (Taurus) csillagkép déli, Orionnal határos részén, addigra a hónap végére már 22 óra körül nyugszik és az Eridanus csillagképben kell keresnünk.

4-én este az NGC 1620 (fényesség: 12,3 magnitúdó; átmérő: 2,9 x 1 ívperc) és az NGC 1635 (fényesség: 12,4 magnitúdó; átmérő: 1,4 x 1,3 ívperc) galaxisokkal alkot egy 33 ívperc oldalhosszúságú egyenlő szárú háromszöget. Másnap már az NGC 1635 közelében lesz található az üstökös 15 ívmásodpercen belülre megközelítve a galaxist. 10-én napnyugta után az NGC 1637 (fényesség: 10,8 magnitúdó; átmérő: 3,3 x 2,7 ívperc) galaxis közvetlen közelében, tőle 7 ívpercre lesz megtalálható. Lassuló mozgása miatt a fotósoknak is elegendő időt ad az együttállás remélhetőleg látványos megörökítésére.

A C/2022 E3 (ZTF) égi útja 2023.03.01-31. között, kiemelve a 2023.03.15-i helyzete. A térkép az ingyenesen letölthető Stellarium 0.20.4 verziószámú planetárium szoftverrel készült

2023.02.21. 17:06 (UT), 120/600 Refraktor + ZWO ASI 178MM; Gain: 102; 15 x 60 s, Dr. Elek Tamás

2023.02.21. 17:36 (UT), 110/806 Newton; 89x-es nagyítás, látómező 28,3 ívperc, Görgei Zoltán

C/2020 V2 (ZTF)

A hónap során inkább az éjszaka első felében figyelhető meg a C/2020 V2 (ZTF) az égbolt nyugati-északnyugati részén. Az üstökös közeledik a Nap felé, de távolodik a Földtől, így a kettő eredőjeként a fényessége inkább változatlanul 10 magnitúdó körül alakulhat. Ezzel a fényességgel akár a kisebb átmérőjű távcsövekkel még vizuálisan is felkereshető lesz az addigra remélhetőleg szép csóvát mutató üstökös. Ezt a klasszikus üstökösökre oly jellemző képződményt a fotókon már megfigyelhetjük.

A hónap elején az Andromeda csillag keleti részének közepén kell keresni, ahonnan lassulva halad déli irányban a Háromszög (Triangulim) csillagkép közepébe. 12-én halad el az NGC 752 (fényesség: 5,7 magnitúdó; átmérő: 75 ívperc) nyílthalmaz nyugati oldalának csillagai között. 16-án az NGC 759 (fényesség: 12,7 magnitúdó; átmérő: 1,4 x 1,4 ívperc), majd 17-én az NGC 753 (fényesség: 12,3 magnitúdó; átmérő: 3 x 1,9 ívperc) galaxisok mellett halad el. Remélhetőleg olyan fényes lesz, hogy nehéz lesz összekeverni a galaxisokkal, de a biztos azonosításhoz várjuk meg elmozdulását a környező csillagokhoz képest, vagy két egymást követő éjszaka is észleljük.

A C/2020 V2 (ZTF)égi útja 2023.03.01-31. között, kiemelve a 2023.03.15-i helyzete. A térkép az ingyenesen letölthető Stellarium 0.20.4 verziószámú planetárium szoftverrel készült

2023.02.21. 18:02 (UT), 150/518 Newton + PlayerOneUranus C (IMX 585); Gain: 200; 30 x 120 s, Sebestyén Attila

96P/Machholz

Az égitestet az egyik legeredményesebb amatőr üstökösvadász fedezte fel 1986. május 12-én, akinek ez a felfedezése még csak a 3. volt. Az első üstökösét 1978-ban a 12-diket 2018-ban fedezte fel, köztük két rövidperiódusú kométát. Megfigyeléseihez többféle műszer és technikát alkalmazott. A 96P/Machholz üstököst egy házi készítésű 29×130-as binokulárral találta meg. Felfedezésekor az üstökös már túl volt perihéliumán és közeledett a Földhöz.

A 96P/Machholz több szempontból is különleges. Felfedezésének időpontjába a legkisebb periélium távolsággal rendelkező periodikus üstökös volt.

A keringési ideje a Jupiter keringésidejével 9:4-es rezonanciában van, vagyis amíg az üstökös 9-szer kerüli meg a Napot, addig a Jupiter 4-szer. E miatt a nagybolygó jelentős hatással bír a kométa életére.

A csillagászok a hasonló pályaelemeik miatt a 96P/Machholz üstököst, a 2003EH1 kisbolygót és a Quadrantidák meteorrajt egy közös őstől származóként emlegetik. A számítások szerint a szülő égitest 950 körül, körülbelül 0,6 CSE perihélium távolságban szakadhatott darabjaira.

Már túl van 2023. január 31-én 0,12 CSE-re bekövetkezett perihéliumán és így legaktívabb időszakán is az üstökös, ráadásul a Földtől is távolodik, így fényessége várhatóan rohamosan fog csökkenni. Az előrejelzések szerint a hónap elejei 9,2 magnitúdós fényessége a hónap végére már csak 11,6 magnitúdó lesz. Így a kisebb átmérőjű távcsöveket fel kell cserélni a közepes átmérőjű műszerekre, hogy biztosan megtaláljuk a halványuló és lassan mozgó égitestet. Ráadásul mindehhez korai órán kell felkelni, mert az üstökös csak hajnalban, nem sokkal napkelte előtt lesz látható. A Sas (Aquila) és a Bak (Capricornikus) csillagképek határán halad délkeleti irányba.

A 96P/Machholz égi útja 2023.03.01-31. között, kiemelve a 2023.03.15-i helyzete. A térkép az ingyenesen letölthető Stellarium 0.20.4 verziószámú planetárium szoftverrel készült

2023.02.15. 04:23 (UT), 150/1200 refraktor + ZWO ASI 178MM; Gain 100; 56 x 120 s, Bánfalvy Zoltán

C/2022 A2 (PANSTARRS)

A Földtől és a Naptól is távolodó üstökös fényessége a korábbi várakozásokkal ellentétben március elejére megmaradt a 10 magnitúdó körüli szinten. A becslések szerint a hónap során a kométa fényességének legalább 0,5 magnitúdót kellene csökkennie.

A C/2022 A2 (PANSTARRS) a hónap minden napján egész éjszaka megfigyelhető lesz. Azonban célszerű vagy az esti, vagy a hajnali órákban felkeresni, mert az éjszaka nagy részében az északi horizont közelében tartózkodik, így a vastag légkör sokat ront a láthatóságán.

Márciusi égi útja során jelentősebb mélyég objektumot nem közelít meg. Azonban 26-28 között közel kerül a κ And (A komp: 4,14 magnitúdó; B komp: 11,3 magnitúdó; szeparáció: 47,4 ívmásodperc) kettőscsillaghoz.

A C/2022 A2 (PANSTARRS) égi útja 2023.03.01-31. között, kiemelve a 2023.03.15-i helyzete. A térkép az ingyenesen letölthető Stellarium 0.20.4 verziószámú planetárium szoftverrel készült

2023.02.14. 17:15 (UT), 150/1200 refraktor + ZWO ASI 178MM; Gain 100; 14 x 120 s, Bánfalvy Zoltán

A többi halványabb üstököst tartalmazó körülbelül kéthetente frissülő lista elérhető a rovatvezetőnél az ustokoseszleles@gmail.com e-mail címen, vagy a Facebook Üstökös (Üstökös | Facebook ) csoportban.

Aki pedig csak gyönyörködni akar a kométákról készült megfigyelésekben, annak érdemes felkeresni az MCSE Észelésfeltöltő oldalát (https://eszlelesek.mcse.hu/main.php) , ahol akár regisztráció nélkül is válogathat a szép képek között.

Az RW Cephei SRD típusú sárga hiperóriás változócsillag, nem messze a delta Cepheitől található. 2022 folyamán 7 magnitúdó körüli átlagos fényességéről nagyjából 1 magnitúdónyit halványodott, a halványodás jellege emlékeztet a Betelgeuze néhány évvel ezelőtti elhalványodására. Az RW Cep könnyen elérhető binokulár-változó, melyről az utóbbi években sajnos kevesebb észlelés születik, pedig a mostani esemény is mutatja, hogy az ilyen típusú változókat is érdemes évekig, évtizedekig nyomon követni. Észleljünk változókat binokulárral (is)!

Kaposvári Z., Nmá, Mzs