Égi kalendárium: 2024. április

Itt a tavasz, “megérkeztek” a galaxisok! A tavaszi égbolt kimeríthetetlen kincsesbányául szolgál a mélyég-objektumok, ezen belül a galaxisok észlelőinek. Együttállások, a Pons-Brooks-üstökös és egy messzi-messzi teljes napfogyatkozás szerepel áprilisi ajánlónkban. Szaharai portól mentes éjszakákat kívánunk!

A bolygók járása

Merkúr: A hónap első hetében napnyugta után, a nyugati látóhatár közelében figyelhető meg. 1-én még majdnem másfél órával nyugszik a Nap után, de láthatósága rohamosan romlik. 7-én már alig 30 perccel nyugszik a Nap után. 11-én alsó együttállásban van a Nappal. A hajnali égen való megjelenésére 25-éig kell várni.
Vénusz: A Nap közelsége miatt nem figyelhető meg. Fényessége –3,9m, átmérője 10,3”-ről 9,8”-re csökken, fázisa 0,96-ról 0,99-ra nő.
Mars: Előretartó mozgást végez az Aquarius, majd 24-étől a Pisces csillagképben. Valamivel több mint egy órával kel a Nap előtt, a keleti látóhatár közelében kereshető, vöröses színe segítheti a megtalálását. Láthatósága lassan tovább javul, de megfigyelésre még mindig kedvezőtlen helyzetben marad. Fényessége 1,2m-ról 1,3m-ra, látszó átmérője 4,5”-ről 4,7”-re változik.
Jupiter: Előretartó mozgást végez az Aries, majd 28-ától a Taurus csillagképben. Napnyugta után kereshető a nyugati égen. A hónap végére az egyre közelebb látszó Nap fénye nehezíti a megtalálását. Fényessége –2,0m, átmérője 33”.
Szaturnusz: Előretartó mozgást végez az Aquarius csillagképben. Napkelte előtt kereshető a keleti-délkeleti égbolt alján, de megfigyelésre kedvezőtlen helyzetben van. Fényessége 1,0m, átmérője 16”.
Uránusz: A hónap első felében még felkereshető kora este a nyugati ég alján. Utána a Nap közelsége miatt nem figyelhető meg. Továbbra is előretartó mozgást végez az Aries csillagképben.
Neptunusz: A hónap nagyobb részében nem figyelhető meg. Az utolsó napokban már megkísérelhető felkeresése a Pisces csillagképben, ahol továbbra is előretartó mozgást végez.

Áprilisi csillagképek

Két évszázaddal ezelőtt Fazekas Mihály a debreceni kalendárium számára írt havi égboltismertetőket, melyek régies nyelvezete miatt ma is érdekesek. Az áprilisi égbolt nem sokat változott két évszázad alatt – az általunk ismert, vagyis inkább elismert csillagképek, valamint azok határai annál inkább.

“Közepetáján ennek hónapnak Denebola 10 óra körül jut déllőre; ekkor a Vízikígyót, vele szomszédos csillagzattal legjobban fel lehet venni: ugyanis Denebola alatt, az ég déli részén láthatunk hat kisded csillagot félkarikában, ezek egy kelet felé boruló talpas csészét (Crater) karimáznak, mely a Vízikígyón fekszik, ott a Vízikígyó teste legörbül az ég alja felé két csillagig, onnan ismét felhajlik a Szűzkalász felé, hol a csészéjénél nagyobb négy csillag tűnik szembe, feljül összébbálló kajsza négyszegben; ezek a Holló (Corvus) csillagai, mely hasonlóan a Vízikígyón áll; a Csésze felől lévő alsó, a fején; azon alól egy kicsiny az orrán; a felső megemelt szárnya búbján; a keleti felső, mely mellett egy kisebb is van, és neve Algoráb, szárnya hegyén; az alsó pedig lábánál van; ettől a Vízikígyó még tovább nyúlik kelet felé a Mérték alsó csillagáig.” 

Fazekas leírásában a Leo (Oroszlán) farkát jelölő Denebolától indul ki, majd az áprilisi estéken déli irányban látható csillagképeket veszi sorra. A csillagképek elnevezése kissé szokatlan, a Szűzkalász nem más, mint a Szűz (Virgo) csillagkép, amely búzakalászt és pálmaágat tart kezében a hagyományos ábrázolások szerint. A Mérleget Fazekas Mértékként említi, ettől eltekintve leírása jól használható, térkép segítségével azonban könnyebben boldogulhatunk. Ahhoz, hogy végigkövessük a Hydra csillagképet és további, nem túl fényes csillagokból álló társait, tiszta, holdtalan éjszakát válasszunk, és jó déli horizontú megfigyelőhelyet.

A Fazekas Mihály által is tárgyalt tavaszi csillagképek az Urania’s Mirror egyik térképlapján. A kiindulásként használt Denebola a térkép tetején látható. Néhány, ma már nem létező csillagképet is mutat a térkép. Ezekről a csillagképekről Gesztesi Albert tart előadást a Polaris Csillagvizsgálóban, április 16-án 19 órakor.

Az égterület modern ábrázolása csillagképhatárokkal, immár az égi figurák nélkül, a csillagokat csak összekötve.

Teljes napfogyatkozás április 8-án
A tavaszi fogyatkozási szezon záró eseménye, egyben az év második fogyatkozása egy hosszú teljes napfogyatkozás. Magyarországról nézve sajnos ez a látványosság nem lesz megfigyelhető, azonban sokan tervezik a jelenség megfigyelését az Egyesült Államokból.

Amiért mégis várakozás előzi meg ezt a teljes napfogyatkozást, az részben jó elérhetősége, részben a totalitás hossza miatt van Texasból közel négy és fél percig tart a „nappali sötétség”.
Az év első napfogyatkozása a maga teljességében Mexikóból, az USA-ból és Kanada délkeleti partvidékéről figyelhető meg. Részleges napfogyatkozást Közép-Amerikából, Grönlandról és Izlandról lehet látni. A Nap és a Hold párosa a Halak csillagkép keleti felében tartózkodik, a Hold felszálló csomópontja közelében. A Nap látszó mérete átlagos, átmérője 31,94’. A Hold egy napja volt földközelben, így látszó mérete az átlagosnál nagyobb, 33,21’. A kettő különbsége elég nagy, 1,27’, ez a magyarázata a hosszú időtartamú teljes fázisnak.

Az április 8-i teljes napfogyatkozás totalitásának útvonala (science.nasa.gov).

A napkorona látványa bizonyára feledhetetlen lesz! De mit figyelhetünk meg még a totalitás idején? A Merkúr a Nap–Hold párostól 6°-kal északkeletre tartózkodik, de kicsi a megvilágítottsága, ezért a halvány fénye nem biztos, hogy feltűnik. A Vénusz viszont egyértelműen látszik 15°-kal nyugatra, a fényes Jupiter is feltűnő 29°-ra keletre. A Szaturnusz és a Mars párosa is nyugatra látható 35° távolságban. A keleti égen a téli csillagképek fényes csillagai jól látszanak.
Részletesebb adatok a Meteor csillagászati évkönyv 2024. évi kötetében találhatók.

A jelenséget távolról is figyelemmel kísérhetjük majd, internetes közvetítések révén (pl. az MCSE honlapján is).

Áprilisi együttállások
Április 10. 18:40 UT. Az 5,5%-os holdsarló, a –2,0 magnitúdós Jupiter és a 4–5 magnitúdós 12P/Pons–Brooks-üstökös együttállása a navigációs szürkület legvégén. A három égitest egy háromszöget fog alkotni, amelynek a horizont felőli csúcsában, 3,4°-ra a Holdtól a 12P üstökös lesz, a jelzett időpontban 8–9°-kal a horizont felett. Várhatóan magas összfényessége miatt jó esély van a megpillantására. A Jupiter 3°-ra lesz égi kísérőnktől a horizont felett 12 fokkal.
Tőle északkelet felé 2°-ra az 5,8 magnitúdós Uránusz is feltűnik. Ez az együttállás lehet az év egyik leglátványosabb csillagászati eseménye, ha az üstökös tartja az előrejelzéseket, és sikerül jó átlátszóságú égen, kiváló horizont mellett észlelnünk.
Április 11. 18:30 UT. A 12%-os holdsarló nyugati pereme 2°-ra a Plejádok csillaghalmaz (M45) legfényesebb csillagától, az Alcyonétól. A páros 25°-kal lesz a horizont felett, majd az este hátralévő részében egyre távolabb kerülnek egymástól.
Április 26. 22:50 UT. A 91%-os fogyó Hold pereme 1,4°-ra az Antarestől (α Sco) keletre, a Hold déli peremétől 44’-re a τ Scorpii. A látványos együttálláskor 10 fok magasan lesz a Hold. A későbbiekben kísérőnk távolodik az Antarestől, de kissé közelebb kerül a τ Sco-hoz: április 27-én 0h UT-kor a minimális távolság 42’ lesz köztük.

Messier-maraton
Charles Messier a XVIII. századi Francia­országban új üstökösök keresése közben azt vette észre, hogy közelükben néha ködös, halvány, a távcsőben mutatkozó üstökösökhöz hasonló égitestek tűnnek fel. Mivel azonban elmozdulást nem mutattak, nem lehetett szó a Nap körül keringő égitestekről. Az űr mélységeiben kellett lenniük – innen ered a mélyég-objektum kifejezés. Néhányukat sikerült felbontania csillagok halmazaira, ám legtöbbjük ködös maradt, és csak bő száz esztendővel később derült fény igazi természetükre, arra, hogy néhányuk csillagok százmilliárdjaiból álló galaxis. Messier, hogy másokat ne tévesszenek meg a ködös, üstökösszerű foltok, katalógust állított össze róluk, közben módszeresen ellenőrizte az elődei által ködösként leírt égitesteket is. Katalógusa végső formájában 103 tételt sorolt fel, amit az utókor 7 olyan másik objektummal egészített ki, amelyeket bizonyítottan megfigyelt a francia csillagász, így a ma elfogadott változat 110 bejegyzést tartalmaz.

Sokak szerint az igazi amatőrcsillagász ismérve az, hogy végigészlelte ezt a listát. A Messier-lista gondos végigészlelése (rajzolása, leírások készítése, fotózása) akár több évre is adhat feladatot, azonban a 110 objektum egyetlen éjszaka során is végigészlelhető, vagyis pontosabban mondva végiglátogatható. Ez a Messier-maraton.
Hazánkban több mint harminc éve művelik amatőrtársaink a Messier-maratont. A Messier-objektumok egyetlen éjszakán történő végigészlésére tavasszal nyílik a legjobb lehetőség, március végén, április legelején. Magyarország területéről a 110 Messier-objektum közül elméletileg legfeljebb 109-et láthatunk egy éjszaka de, már a 100-as darabszám elérése is elismerésre méltó teljesítmény.

A Messier-objektumok égi elhelyezkedése. (http://www.constellation-guide.com, Jim Cornmell)

Ismerni kell az objektumok pontos helyzetét, legalább hozzávetőleges megjelenésüket, hogy ne keverjük össze őket más, közeli mélyegekkel. Amikor a Virgo-halmaz galaxisai között barangolunk, minden tapasztalatunkra szükség lesz ahhoz, hogy a Messier-katalógus tagjait kimazsolázzuk a környék számtalan csillagvárosa közül. A Messier-maraton verseny: nemes verseny, amelyet az égbolttal vívunk, latba vetve összes égismeretünket és észlelői tapasztalatunkat. Verseny, amely komolyan próbára teszi állóképességünket a hosszú, gyakran hideg tavaszi éjszakában. Maraton, ahol az „égi 42 km” kilométerköveit csodálatos mélyég-objektumok jelzik. Természetesen lehetőség van technikai segítséget is igénybe venni, vagyis goto-vezérlésű távcsövekkel is felkereshetjük Messier objektumait. Sokak szerint ennek azonban kisebb a „sportértéke”, hasonlóan a Mount Everest oxigénpalackkal vagy anélkül való meghódításához. Ha egy térképen megvizsgáljuk a Messier-objektumok égi elhelyezkedését, azt veszszük észre, hogy a Capricornus (Bak) és a Pisces (Halak) csillagképek közötti tartományban egyetlen déli fekvésű objektum sincs. Rengeteg célpont található viszont a Sagittarius (Nyilas) és a Virgo (Szűz) csillagképek környékén. Így tehát e két égterületnek láthatónak kell lennie a Messier-maraton éjszakája során, sőt a Nyilasnak delelnie kell, hogy déli fekvésű objektumai kellően magasra emelkedjenek. A legalkalmasabb az az időszak, amikor a Nap épp a jelzett „üres” területen, a Vízöntő csillagképben tartózkodik. Ez az időtartam március közepétől április közepéig tart, a Szűz az éjszakai égbolton ragyog, tele galaxisokkal, hajnalban viszont pirkadat előtt delel a Nyilas is. A Messier-maraton másik, igen fontos feltétele a sötét égbolt. Ezért sikerre csakis újhold környékén lehet esélyünk, lehetőleg városoktól minél távolabb, alkalmasint egy dombtetőn. Hegyvidéki helyszín csak akkor alkalmas, ha tökéletes a horizontja, ugyanis a körpanoráma is fontos feltétel, mivel sok Messier-objektumot a látóhatár közelében kell „levadásznunk”. Szinte bármilyen műszert használhatunk, ami alkalmas a mélyég-észleléshez, de előnyösebbek a kisebb átmérőjű, rövid fókuszú, nagy látómezejű távcsövek. Egy binokulár (10×50-es vagy annál nagyobb) azonban elengedhetetlen kellék, hogy a nagyobb, fényesebb halmazokat gyorsan, könnyen tudjuk azonosítani. Idén két hétvégén tartunk közös Messier-észlelést.
Április 5–7. között Messier-víkend lesz az MCSE Csillagtanyáján, Lovasberényben. Itt a szálláshelyek beteltek, de látogatókat szívesen fogadunk.
Április 12–14. között lesz a hagyományos Hortobágyi Messier-maraton, amelyen ezúttal a Messier-krátereket is észleljük a holdsarlón. A szálláshelyek ugyancsak elfogytak, azonban látogatókat is várunk szeretettel.
Mindkét észlelőhétvégéről egyesületi honlapunkon (www.mcse.hu) találhatók részletes információk.

Egyesületi lapunk, a Meteor márciusi és áprilisi számában érdekes tavaszi galaxisokról közlünk cikket. Az egyik leglátványosabb, hazánkból sajnos nehezen észlelhető galaxiscélpont a Messier 83.

Április legelső napjaiban ne feledkezzünk meg a Pons-Brooks-üstökösről sem, elvégre Messier híres katalógusát az üstököskeresők munkájának megkönnyítésére készítette. A 12P/Pons-Brooks-üstökös április elején az Aries csillagkép területén észlelhető, az esti szürkületben, fényessége 5 magnitúdó körül alakul. 

Csóvás égi vándorok

Áprilisban már túl vagyunk az óraátállításon így egyre később sötétedik és talán többet is kell „várni” a megfigyelések megkezdésére, de cserébe az idei évben a tavasz, de lehet, hogy már a nyár köszönt ránk áprilisban, így egyre kényelmesebb körülmények közt lehet az észlelésket folytatni. Ráadásul mintha minden a perihéliumához közeledő üstökös az esti égen lenne megfigyelhető, hajnalban pedig azok vannak többségben, amik már túljutoottak napközelpontjukon. De így is 31 olyan vándor megfigyelésével lehet fotografikusan próbálkozni, melyek egy 200/800-as tükrös távcsővel inkább több, mint kevesebb sikerrel kereshetünk fel és figyelhetünk meg. Ezek közt legalább 4 olyan is van, amit vizuálisan akár egy közepes (12-20 cm átmérőjű) távcsővel is sikerrel célba lehet venni. Ezek szeretnénk mostani ajánlónkban bemutatni.

A teljes lista elérhető a rovatvezetőnél az ustokoseszleles@gmail.com e-mail címen, vagy csatlakozva a Facebook Üstökös (Üstökös | Facebook ) csoporthoz.

12P/Pons-Brooks

A hónap első felében a napnyugta utáni égbolton lehet megpróbálkozni a felkeresésével. A szürkületben látszik nem sokkal a horizont felett a jelenleg 4,8 magnitúdós fényességű üstökös. Megpillantásához inkább binokulár, vagy kis átmérőjű távcső ajánlott. Sajnos nem sokkal a nap után nyugszik, még mielőtt az első tájékozódásképpen felhasználható csillagok látszanának. Felkereséséhez egyetlen támpont a Jupiter lehet, amitől a hónap elején még 12 fokra van, majd 13-án 2 fok 40 percre az óriásbolygótól délnyugati irányban lesz megfigyelhető. Várhatóan fényessége még 0,5 magnitúdót fog nőni, de ezt a növekedést az egyre világosodó égi háttér miatt nehezen lehet észrevenni. 20-án kerül együttállásba a Nappal, és amire a Naptól kellőképpen eltávolodik, addigra már csak a déli féltekéről lesz felkereshető.

2024.03.31. 19:45 (UT) 200/800 Newton + Canon 700D; ISO 1600; 35×10 s, Bokor Ádám

13P/Olbers

A 13P/Olbers üstökös áprilisban már nem csak a Naphoz kerül egyre közelebb, hanem a lassan a Földhöz is, így növekvő aktivitását egyre közelebbről táthatjuk. A kettő hatására a hónap elején a jelenlegi 10,3 magnitúdós fényessége körülbelül 1 magnitúdót fog növekedni. Ezzel pedig már a kisebb (5-12 cm) átmérőjű távcsövekkel, sőt nagyobb binokulárokkal is megfigyelhetővé válik. Ráadásul megfigyelése is kényelmes, mivel napnyugta után a nyugati horizont felett a jól ismert Bika (Taurus) csillagképben kell keresni. Éjfél előtt nyugszik, így könnyű és látványos célpont lehet a 69,27 év keringés idejű és éppen ezért Halley-típusúnak (keringésidő 20-200 év) tekintett üstökös.

Kinézete még a fényképeken is elég „unalmas”. Csak egy fényes ködpamacs. Remélhetőleg ahogy egyre közelebb kerül a perihéliumához aktivitása is nőni fog és produkál valami kellemes meglepetést!

A kométa a Bika csillagkép nyugati oldaláról a Bika-Cet-Kos csillagképek találkozásától indul a hónap elején és északnyugat felé fog mozogni a Bika testén keresztül a Szekeres (Auriga) csillagkép irányába. Megtalálni talán 15-én este lesz a legkönyebb. Ekkor ugyanis a Hyadok nyilthalmazt (Bika feje) a Fiastyúkkal összekötő egyenes felénél kell majd keresni. A hónap során nem halad el fényesebb mélyég objektumok közelében, de 26-án és 27-én a B 18 (átlátszatlanság: 5; átmérő: 60 ívperc) sötét köd ad kontrasztos hátteret az üstökösnek. Majd 30-án a B 22 (átlátszatlanság: 4; átmérő: 120 ívperc) nagy kiterjedésű sötét köd előtt fog elhaladni ezzel a fotósoknak nyújt szép, de a korai nyugvás miatt kihívásokkal teli témát.

A 13P/Olbers égi útja 2024.04.01-30. között, kiemelve a 2024.04.15-i helyzete. A térkép az ingyenesen letölthető Stellarium 0.20.4 verziószámú planetárium szoftverrel készült

2024.03.12. 20:07 (UT), 120/600 Refraktor + ASI178MM; Gain 100; 28×120 s, Bánfalvy Zoltán

C/2023 A3 (Tsuchinshan-ATLAS)

Áprilisban a C/2023 A3 (Tsuchinshan-ATLAS) fényessége várhatóan újabb 1 magnitúdót fényesedik. A hónap elején még 11,3 magnitúdós üstökös a hónap végére már 10,3 magnitúdó is lehet. Egy ilyen fényes üstökös vizuális megpillantáshoz már elegendő lehet egy kisebb (5-12 cm) átmérőjű távcső is. Fényességnövekedése annak köszönhető, hogy közeledik a Naphoz, így aktivitása nő, mindezt pedig egy csökkenő Föld-üstökös távolságból nézhetjük. Sajnos a várakozásokkal ellentétben fényessége nem nő olyan mértékben, mint azt korábban gondolták és csak egy rövid de határozott csóvával rendelkezik. A csóva nagy valószínűséggel leginkább porból áll. Az üstökössel kapcsolatos várakozások hasonlóak, mint a C/2017 K2 (PANSTARRS) kométával kapcsolatban voltak és a hasonlóság egyenlőre nem csak ebben van meg. A C/2017 K2 (PANSTARRS) fényessége sem a vártank megfelelően nőtt és az üstökösökre jellemző csóvája is „csak” egy határozott porcsóva lett. Ugyen ez tapasztalható most a C/2023 A3 (Tsuchinshan-ATLAS) esetében is, de reméljük, ez változni fog!

Felkeresése is egyre kényelmesebb időpontban lehetséges, ugyanis a hónap elején még 21 óra körül kel, de nyugat felé mozog, így a hónap végére már napnyugta után magasan a délkeleti horizont fölött lehet megfigyelni a vándort. Egész éjszaka megfigyelhető, amint a Szűz (Virgo) csillagkép keleti oldalától halad a csillagkép közepe felé. Április 11-én hajnalban az NGC 5506 (fényesség: 11,9 magnitúdó; átmérő: 2,7 x 0,8 ívperc) és NGC 5507 (fényesség: 12,5 magnitúdó; átmérő: 1,6 x 0,9 ívperc) galaxis párostól 32 ívpercre délre halad el. Előtte és utána való napon is megfigyelhető lesz a galaxisok tágabb környezetében. 22-én este lesz a legközelebb a ζ Vir (A komp: 3,4 magnitúdó; B komp: 10,00 magnitúdó; szeparáció: 1,8 ívmásodperc) fényes, de nagyon szoros kettőshöz. Ekkor a csillagtól 52 ívpercre délre lehet megkeresni az üstököst.

A C/2023 A3 (Tsuchinshan-ATLAS) égi útja 2024.04.01-30. között, kiemelve a 2024.04.15-i helyzete. A térkép az ingyenesen letölthető Stellarium 0.20.4 verziószámú planetárium szoftverrel készült

2024.03.13. 03:07 (UT) 120/600 Refraktor + ASI178MM; Gain 100; 28×120 s, Bánfalvy Zoltán

C/2021 S3 (PANSTARRS)

Mind a hazai, mind a nemzetközi megfigyelők kissé elhanyagolják a 2021. 09. 24-én a Hawaii Haleakalán taláható 1,8 m-es távcsővel felfedezett C/2021 S3 (PANSTARRS) üstökös észlelését. Ennek oka, hogy a kométát a hajnali égen lehet megtalálni, ahogy a Kis Róka (Vulpecula) csillagképből északkeleti irányba a Hattyú (Cygnus) csillagkép közepe felé halad. Bár az üstökös láthatósága egyre jobb lesz, de már másfél hónapja túl van a napközelpontján, így távolodik a Naptól és ezzel aktivitása is csökken. A Földtől is távolodik, ezért a hónap elejei 10,5 magnitúdós fényessége a hónap végére várhatóan 1-1,5 magnitúdót fog csökkenni. A hónap elején még akár kisebb átmérőjű (8-12 cm) távcsövekkel is könnyedén megpillantható, de a hónap végére már inkább a közepes átmérőjű (12-25 cm) használata ajánlott a felkereséséhez.

A csóvás vándor áprilissorán sötét ködökkel tarkított vidéken halad keresztül, így a szinte csillagtalan sötét égi háttér előtt szép kontrasztos képet lehet róla készíteni, illetve vizuálisan sem lehet összekeverni bármi más mélyég (galaxis, ködösség stb.) objektummal. Ez alól talán csak a 23-a és 24-e éjszakája kivétel, amikor az üstökös a nála sokkal nagyobb méretű NGC 6888 (fényesség: 7,4 magnitúdó; átmérő: 18,0 x 13,0 ívperc) köd mellett halad el 37 ívpercre nyugatra. A legnagyobb megközelítés sajnos nálunk a nappali időszakra esik.

A C/2021 S3 (PANSTARRS) égi útja 2024.04.01-30. között, kiemelve a 2024.04.15-i helyzete. A térkép az ingyenesen letölthető Stellarium 0.20.4 verziószámú planetárium szoftverrel készült

2024.03.13. 04:09 (UT) 120/600 Refraktor + ASI178MM; Gain 100; 28×120 s, Bánfalvy Zoltán

Aki pedig csak gyönyörködni akar a kométákról készült megfigyelésekben, annak érdemes felkeresni az MCSE Észlelésfeltöltő oldalát (https://eszlelesek.mcse.hu), ahol akár regisztráció nélkül is válogathat a szép és érdekes képek között.

Kaposvári Z., Mzs, Nmá