Amatőr távcsőtükör készítés – II. rész

Legelső távcsövem egy ajándékba kapott Urániás tükörből született.

Ez egy 150/735-ös tubus volt. Korábban látható volt néhány mély-eges leírásom, rajzom a Meteorban is, ami ezzel a tubussal született.

98-ban egy Réti – féle Német – szerelésű, parallaktikus mechanikára szereltem fel a 15 centis távcsövet.

A tubust a „narancssárga” műanyag vízvezetékcsőből készítettem el. A belsejét speciális homok fúvott felületet adó fekete festékkel fújtam be, külsejét pedig fehérre. Akkor még úgy gondoltam, hogy a fehér a jó szín. Kísérletképpen alkalmaztam 3 lábú segédtükör tartót és Zenit fotómechanikából kihuzatot készítettem rá. A keresőtávcső 8×30-as műanyagházas házi esztergályozással készült és damilból szálkeresztet is készítettem bele.

Később a 3 lábút 4 ágú segéd tükörtartóra cseréltem. Látványos volt a minőségi javulás a diffrakciós képben.

Azon ritka optikák egyike volt az Urániás tükör a maga F/5-ös fényerejével, hogy eléggé éles rajzolatot adott a bolygókról is és bírta a 150x-es nagyítást. Erre tanú Perkó Zsolt nagykanizsai amatőr barátom. Akkor kezdte el Zsolt az amatőrködést komolyan, körülbelül 98 táján, ha jól emlékezem. És volt szerencséje jó bolygórajzolatot látnia a távcsővel először. Elsőnek a Jupiter horizont feletti magassága körülbelül 30 fok volt, ekkor nem túl elkápráztató látványt nyújtott 160 x-on fókuszkétszerezővel. Majd amikor majdnem a Zenitbe ért Zsoltnak tátva maradt a szája és egyenként azonosíthattuk be a sávokat és Zónákat a Jupiteren. Jó észlelői tapasztalat volt. Tehát mégsem mindegy, hogy mit és mikor észlelhetünk?

Ezt a műszeremet a Távcső Világa c. könyv alapján készítettem el nagyrészt.

Kis válogatás az ezzel a távcsövemmel készített rajzaimból:

A következő fényerős távcsövem egy 110/385-ös Szentmártoni Béla volt kaposvári amatőrcsillagász tükörrel szerelt kistávcső volt. Nem használtam túl sokáig, de elégedett voltam vele összességében. Ez is műanyag csőből készült de korszerűsítettem a szerelését. Majd Jakabfi Tamás barátomnak adtam el, aki, azóta is használja és ez a fő műszere. (Hasonlóan néz ki az MCSE köztávcső is, amit ennek a mintájára építettem, ez egy Csatlós Géza – féle tükörrel szerelt 100/400-as dobson. Nevezhetjük őket testvéreknek is paramétereiket tekintve.) A 11centis kis távcső varázslatosan szép Tejút képet adott 12x nagyításon. Igazi mély-eges kis távcsövem volt.

Szintén pár rajz a kis távcsővel készítve:

Később gondolkodtam egy olyan paraméterű távcsövön, ami sok fényt gyűjt és könnyen hordozható, valamint teljesen professzionális, amivel maximálisan meg tudnék elégedni. Így egy 150/600-as kis dobson távcső építésébe kezdtem bele. A főtükörnek külön története van, mert a mostani végleges formáját (aminél jobbat el sem tudnék képzelni) 3x kellett átpolírozni, mire meg lettem vele elégedve.

A tubus kivitelezése is teljesen más kidolgozású. Speciális 1,5mm vastag hegesztett alumínium hengerített csőből készült, ami varratmentes szabályos csőből van.

Minden alkatrész szinterezett, dombor – fekete festékkel kezelt.

Alumíniummerevítő gyűrűkkel és főtükör tartóval szerelt. Kihuzata 2 inches Crayford. Kereső nincs rajta. Igen finom, masszív állítási lehetőséggel bír. Legkisebb nagyítása 19x-es (jól jön pl a Fátyol – ködnél), a legnagyobb, amit tudok vele jelenleg elérni a 350x-es nagyítás (!) Ez azért tűnhet furcsának első hallásra, mert általában egy F/4-es fényerejű tubustól 30%-os központi kitakarással nem várhatnánk el ezt. Egy ilyen fényerős tükröt pontosan parabolizálni nagy kihívás. Etalonszerűen bontja a kettősöket és a csillagképe is mintaszerű. A 2004-es nyári Kiskun táborban erről sokan meggyőződhettek. Régebben kipróbáltam az íves segédtükör tartót is, amivel refraktorszerű látványt adott. Ma végleges formájában 4 ágú tartólábak vannak benne. Mindig szerettem kísérletezni.

A zsámoly és a tubus is fémfogantyúval ellátott. Könnyen szállítható, mint egy táska. Buszra és vonatra egyaránt felvihető, nem foglal nagy helyet a 60cm-es hosszával.

Egy Intes 2,4x – es nyújtóval 1420mm-es effektív fókuszt tudok elérni.

A következő nagyítások közül válogathatok az okulárok függvényében.

19x; 24x; 38x; 44x; 56x; 60x; 95x; 142x; 225x; 355x

Régebben Japán Ortho – okulárokat használtam, de később áttértem a Plöss rendszerű nagylátómezejű okulárokra. Szereztem egy mély-ég és egy Holdszűrőt.

Mit is lehet vele látni?

Csak néhány dolog:

A Nap fotók digitális fényképezőgéppel készültek kézből tartva a 2004-es Kiskun táborban. Kifogtunk egy igen látványos folt együttest.

Igényét láttam egy nagyobb, szintén hordozható távcsőnek, mivel a mély – ég objektumok behatóbb vizsgálata érdekelt leginkább, de a bolygórészletek is. Így építettem egy 220/800-as F/3,6-os Newtont. Igen jól sikerült a főtükre. Ezért megtehettem vele, hogy max 308x-os nagyításon is finom részleteket vizsgálhassak vele. Például a Lyra Gyűrűs-köd rózsaszínes és a felületi intenzitása részlet gazdag volt. A gömbhalmazokban egyenként és simán meg lehetett számolni a csillagokat és a legsűrűbbeket is grízesen hozta. A Mars hósapkája és a medencék vonalai simán követhetőek voltak. A Jupiter egyszerűen fantasztikus volt.

A Dobson állványát ennek a műszeremnek lapra szerelhetőre készítettem el. Szállítása így igen könnyű volt és percek alatt összeszerelhető. Tubusa alumínium 1,5mm vastag lemezből szintén hengerítéssel és hegesztve készült. Fogantyúval láttam el. Belső fele speciális bársonyszövet, ami miatt pokolian sötét és elnyel minden súroló fényt. Csak a tükör látszik, ha belenézek a csőbe. Nagyon jól hasznosítja a fényt. Szintén 2 inches Crayford kihuzata van és 4 ágú segéd tükörtartója. Keresője 10×25-ös gyári. Főtükrén hűtőnyílás van, amit alkalmaztam már a 150/600-asnál is, hogy gyorsabban és könnyebben a környezet hőmérsékletéhez szokjon az optika.

Jelenleg egy kaposszegcsői barátomnál, Kübler Krisztián tulajdonában van. Azért örülök neki, mert használja is a rendszert.

A 220/800-assal tábori bemutatókat tartottam EQ szerelésű platformról. Érdekesség, hogy sötét égen az M45 csillag ködössége fotószerűen jött vele simán de mély-ég szűrővel még inkább. Az NGC 7000 (Észak-Amerika köd) részleteit fényképekről azonosítgattuk be. Jó műszer. Hátránya talán a roppant nagy fényereje, ami miatt a – 10 fokban állítani, jusztírozni kell a rendszert télen.

A vele készült rajzaimból:

Gömbhalmazok.

Később egy 200/1000-es Newtont építettem helyette, amire egy alacsonyabb kihuzatú speciális Crayfordot szereltem.

Így elértem, hogy 20%-os központi kitakarás mellet jó optikával a bolygóképeim még élesebbek lettek (pedig a 30%-os rendszerekkel is mintaszerű képet kaptam) Az 1000mm-es fókusz miatt megengedhettem a 600x-os nagyítást is Szaturnuszra. Legjobb minőségű és még a légkör miatt kihasználható kép a 380x-os volt általában. Minden területre egyaránt jól használhattam. Igaz rövid ideig volt meg, mert helyette egy profi optikai csiszológépet építettem. Ezzel készítem el a saját csiszolású rendszeremet egy 235/1200-as Newtont. Ezt már nem szándékozom lecserélni.

Hiába. Szeretek távcsöveket építeni és kísérletezni. De azért előbb utóbb megállapodik az ember és a legfontosabb, mégis csak az, hogy folyamatosan dolgozni tudjunk a műszereinkkel.

150-es és a 200-as távcsövek méretét tekintve így néznek ki egymás mellett:

Jelenleg a gyorsabb keresésekhez és a túrázáshoz egy 12×60-as binoklit használok.

{mosimage}

Mint azt az Olvasó észrevehette nem nagyon volt gyári távcsövem. És, ha teljesen őszinte akarok lenni, azt mondom, hogy nem volt eddig olyan gyári távcső, amire lecseréltem volna a saját készítésű tubusaimat. A több 100 látott távcső után. Szent meggyőződésem és ezzel az amatőr távcsőépítés hagyományát is ápolom, hogy igényes optikákból, jó mechanika kidolgozással, kis precizitással jobbat lehet készíteni, mint a gyári sorozatgyártott tubusok. Főleg azért, mert egyedi a távcső és minden apróságra oda lehet figyelni a műszer építésénél, olyan extra kimunkálásokra, alkatrészekre lehet szert tenni, ami a „lelketlen” távcsövekben nincs meg.

A valóban kitűnő minőségű távcsövek ára megfizethetetlen szinte. És kellő türelemmel, utánjárással töredék árból színvonalas műszereink lehetnek ha magunk építjük.

Tiszteletben tartom más emberek meggyőződését, legyen valaki lencse vagy tükör párti. Jómagam inkább a tükrökhöz vonzódom, mert alacsony költséggel nagy átmérőben igen jó minőség érhető el színi hiba nélkül a leképezés terén. Másrészt, ha valakit komolyan érdekel a mély – ég megfigyelés nem mindegy, hogy egy 8cm-es felülettel vagy egy 20cm-es felülettel nézi ugyanazt a halvány galaxist vagy diffúz gázködöt.

Továbbra is meggyőződésem, hogy egy igényes optikával szerelt Newton kis kitakarással felveszi a versenyt a méregdrága apokromátokkal. Ma már a ventillátoros hűtéssel megszűntethetőek a Newtonok belsejében a turbulenciák, ami fokozza a kép nyugodtságát a távcsőben.

Remélem, hogy rövid leírásommal másoknak is kedvet adhatok az amatőr készítésű távcsövekhez és az amatőrcsillagász munkásságra.

Elnézését kérem a Tisztelt Olvasóknak, ha rajzaimnak mindössze, csak 1%- t mutathattam be, amit az évek alatt készítettem. Nehéz kiválogatni, hogy melyik a legszebb, legjobb rajz.

Mindenesetre hűen tükrözi azt, hogy egyszerű technikával, türelemmel egy amatőrcsillagász szép kutatómunkát végezhet az életében. Nincs nagyobb öröm, amikor valaki a csillagos ég alatt egyszerűen gyönyörködhet az égbolt látványosságaiban és egy meleg szobában Télen vissza- vissza nézegeti az ég alatt született rajzait.

Mindenkinek sikeres munkát és jó eget kívánok!