284. Bérczi Szaniszló – Hargitai Henrik – Illés Erzsébet – Kereszturi Ákos – Sik András – Földi T: K
{mosimage}
Ha megállunk bárhol a Föld felszínén és körülnézünk: látjuk a körülöttünk lévő tájat, a felszín alakzatait, a légkör állapotát, az időjárási körülmények tájalkotó hatását, vizsgálhatjuk a mikrokörnyezetet, ameddig elérünk, vagy kicsit odébb is ballaghatunk ha úgy tetszik.
Az ember, vagy az általa készített és elküldött járművek már más égitestek felszínén is megtették ugyanezt. A Holdra, a Vénuszra, a Marsra, az Erosra (és a Titánra) küldött berendezések is szinte emberi szemszögből láttathatták az ottani tájakat, megmutathatták a közeli és távoli alakzatokat, beletúrhattak a talajba, (ha volt) mérhették a légkör jellemzőit. Képeik által szinte odaképzelhettük magunkat az égitesten álló ember szemszögébe. A Hold esetében az ilyen közvetítéseket 12 ember személyesen is átélhette.
Az ilyen módon elért (meghódított? megismert?) égitestek jellemzőit mutatja be és hasonlítja össze a könyv. Közli az odaért szondák adatait, méréseik főbb jellemzőit. A simán leszállt szondák által mutatott panorámaképeket, a felszínen heverő kődarabok elemzését, a sziklák között fújó szél hatását, a fényviszonyokat, az elektrosztatikai jelenségeket. A holdi emberes kőzetgyűjtést, a marsi vikinges életnyom-kutatást, a vénuszi pokol légköri jellemzőit.
A sok mérés adatait alapos tudományossággal összegzi és hasonlítja össze a szép kiállítású kis könyvecske, az összehasonlító planetológia magyar nyelvű irodalmának újabb kellemes kiadványa.
