96. Simonyi Károly: A fizika kultúrtörténete a kezdetektől 1990-ig.
{mosimage}
Kapható a könyvesboltokban, és az Akadémiai Kiadó Rt. (1117. Budapest. Prielle Kornélia u. 19-35.) címén.
Nagy szenzációja volt a hazai könyvkiadásnak, amikor a mű első kiadása 1978-ban megjelent a Gondolat kiadónál, az 1916-os születésű fizikus szerzőtől.
Az 1978-as első kiadás 487 oldal volt, az 1981-es második bővített kiadás 491 oldalas, az 1986-os harmadik átdolgozott kiadás 538 oldalas. Azután 1990-ben megjelent németül, és 1995-ben újabb átdolgozása került a német nyelvterületre, és azokon a tájakon is nagy sikere volt. Ilyen előzmények után jött ki 1998- ban a negyedik átdolgozott kiadása 582 oldalon. Ez figyelembe veszi az előző összes kiadás tapasztalatait, szakmai recenzióit, és olvasói visszajelzéseit.
A fizikát az emberi kultúra egészébe helyezi. Beleágyazza az irodalomba, a képzőművészetbe, a filozófiába, a történelembe, a tudomány-és technikatörténetbe, és még hosszan lehetne sorolni, hogy mi egyébbe.
Az, hogy van benne csillagászat is, az enyhe kifejezés. Mert valójában sok a tisztán csillagászati rész a könyvben. A korai csillagászat (49-53. old.), a görök geométerek csillagászata (79-85. old.), Ptolemaiosz rendszere (97-102. old.), Oresme és társainak csillagászata (153-162. old.), a középkori csillagászok (157-171. old.), Kopernikusz, Brahe, Kepler, Galilei (179-212. old.), végül Newton (249-269. old.). De rejtve, vagy nem rejtve sok oldalán, sok sorában ott vannak a csillagászkodók is.
A végén Az ember és a kozmosz” fejezetben (528-548. old.) kifejezetten a csillagászat története, időrendje, lényege van, persze fizikus szemmel. A csillagok energiatermelése, fejlődése, az Univerzum kialakulása. Mintha az egész fizika kezdete és végcélja a csillagászat lenne! Sok csillagászati kép van a gyönyörű, színes táblaképek között is.
A könyv szerkezete kitűnő! A fizikai rész fut középen, míg balra és jobbra más jellegű témák kapcsolódnak: arcképek, régi metszetek, térképek, szöveges időzetek, versrészletek, ábrák, rajzok.
Jók azok táblázatok, amelyek az egyidőben élő nagyságokat grafikus táblázatokban mutatják. Itt nemcsak fizikusok és csillagászok, hanem költők, írók, képzőművészek, politikusok, történelmi alakok is sorakoznak. Ki-ki kikeresheti kivel is élt egyidőben ezen a földtekén. Én például azzal büszkélkedhetem, hogy kortársam volt: Einstein, Born, Schrödinger, Heisenberg, Neumann, Picasso, Sartre, Gagarin, Amstrong, Kodály … és mindenki, aki most ezeket a sorokat olvassa!
