95. Hawking, Stephen — Penrose, Roger : A tér és az idő természete.
{mosimage}
Kapható a könyvesboltokban, és a Talentum Kft. (1133. Budapest, Gogol u. 17. tel: 1349- 8346) címén.
A nagy vita 1927-ben tört ki az Einstein vezette konzervatívok (Schrödinger, Broglie), és Bohrék (Heisenberg, Pauli, Born) között, utóbbiak az újszerű kvantummechanika hívei voltak. A nagy kérdés, amelytől függött világunk szerkezete, amely eldöntötte Világegyetemünk keletkezését, felépítését, így hangzott: megdöglik-e Schrödinger macskája, vagy sem?
Csak a laikusok hihették, hogy ez a probléma megoldódott, pedig a fizikus társadalmat megosztó izzó feszültség évtizedek óta a hamu alatt parázslott. Ezért 1994-ben Cambridge-ben újra hat hónapig tartó vitát folytatott ez ügyben az Einstein-párti Penrose, és a Bohr-párti Hawking. És mi volt most a fő kérdés? Igen: vajon megdöglik-e Schrödinger macskája? (Aki azt hiszi, hogy én hülyéskedek, nézze meg a könyvet, a mutató szerint a Schrödinger-macskája” kérdés a 97, 98, 99, 137, 139, 150, 168, 171, 175, 176 oldalakon részletezve van!)
Igen kérem: Univerzumunk legnagyobb problémáját, minden titok megfejtését rejtették ebbe a szegény (70 éves) macskába. A dolog úgy áll, hogy Bohr-Hawking szerint a világ alapvetően a kvantummechanika szerinti, az események határozatlanul, kiszámíthatatlanul történnek, Isten egy szerencsejátékos, és a fizikában semmi sem biztosan, csak bizonyos valószínűséggel történik. Viszont a vaskalapos, konzervatív Einstein-Penrose szerint, ezen világot világos, egyértelmű törvények irányítják, ezek időben előre-és visszamenően biztos eseményeket jelentenek, Isten nem egy kockázó szerencsejátékos.
Hawking és Penrose felváltva tartotta előadásait, egymásra is reagálhattak, a hallgatóság is feltehetett kérdéseket. A könyv ezt a vitát örökítette meg. A vita nagyon magas (hő)fokon zajlott. Jómagam a felét se értem. Csak azt, hogy miről is van szó: megismerhető- e a Világegyetem, amelyben éppen élünk? Megtudhatjuk-e mi fog történni benne? Természettudományunkkal kikutatható-e milyen volt ez a leges-legkorábbi állapotában? Káoszban élünk-e, vagy Rendben? Vulgárisabban: mi ez a kupleráj körülöttünk?
Kicsit fizika, és kicsit matematika ez. Nagyrészt csillagászat, vagy olyan nagyméretű objektumokkal foglalkozik fizikus szemmel, melyeket a csillagászok vizsgálnak: csillagok, galaxisok, fekete lyukak, gravitációs terek, ősrobbanás, szingularitás, Minkowski-tér, pulzárok, háttérsugárzás, stb.
Kicsit tiszteletlen voltam korábban Hawkinggal. Itt elemében van, sziporkázik, sokat gondolkodhatott ezeken a kérdéseken, komoly kutatásokkal is szolgálta a tudományt — – de látom, hogy szívesen teszi humorával elviselhetővé ezeket a nehéz kérdéseket. Penrose nyugodtabb, szerepe szerint ő a konzervatívabb, aki elfogadja a Platontól Newtonon át Einsteinig ívelő, hagyományos természettudományos gondolkodást. Szépen hagyja, hogy a másik teremtsen itt újszerű fizikát. Ha tud!
És, hogy ki a győztes? Nos a furcsaság: éppen a konzervatívabb nem tud mit kezdeni a kezdeti szingularitással, ott törvényei azt mondják: a törvények nem érvényesek. És éppen a határozatlanabb elvet vallók képesek ezekben a nagyon extrém viszonyok (fekete lyukak, ősrobbanás pillanata) esetén konkrétumokat leírni. Nagyon szépen leírható tehát a fekete lyukba hulló fekete macska sorsa…!
