Májusi jelenségek
Az égitestek együttállása, mint a leggyakrabban előforduló jelenség ma is sok embert csodálatra késztet, míg mások a látvány élvezete helyett baljóslatú eseményeket jósolnak.
Az űr hihetetlen mélységében szemünk nem képes érzékelni az égitestek
távolságát, ezért mindent az éggömbre vetülve látunk. Az együttálló égitesteknek nincs semmilyen káros hatása az élőlényekre nézve, ezért a továbbiakban csak az érdekes jelenségek főszereplőinek tekintsünk őket.
Az újhold után két nappal, 21-én 13 órakor a Vénusz bolygót elfedi a Hold, de estére, ez a szép bolygó kibukkan a kétnapos holdsarló mögül, és tőle délre (alatta) láthatjuk viszont.
A háromnapos holdsarló délkeleti szomszédja lesz 22-én este a Mars bolygó és a narancsosan fénylő Szaturnusz, majd a következő estére (23-án) kísérőnk megközelíti és elhalad az Ikrek csillagkép Pollux nevű csillaga mellett.
27-én 09 órakor bekövetkezik kísérőnk első negyede, és pár óra múlva 13 órakor Holdunk északról 3,3 fokra megközelíti a Jupiter bolygót.
