Április 23-án este végre ismét látványos sarki fényben gyönyörködhettünk. A sarki fény ritka vendég egünkön, a valóban látványos, szabad szemmel is feltűnő északi fény pedig még ritkább. Hadházi Csaba, Hajdúhadház Az esti észlelés szünetében ránéztem a Space Weather oldalára és láttam sarkifény riasztás van Európára kiadva. Több se kellett, kivittem...
Egyre gyakoribbak a földközeli kisbolygók – nem azért, mert elszaporodtak, hanem azért mert egyre hatékonyabbak a keresőprogramok, egyre több és több aszteroidát ismerünk. A 2023 DZ2 különös figyelmet kapott a médiában is, hiszen nagyjából a Föld-Hold távolság felénél “húzott el” bolygónk mellett 2023. március 25-én. Az eseményről Kocsis Antal töltött...
Januárban sok szó esett a C/2022 E3 (ZTF)-üstökösről. Sajnos a rendkívül rossz időjárás többnyire megakadályozta az észleléseket, csak néha-néha nyílt valami kis derült égi ablak, amit aztán aki csak tehette, ki is használt. Például Szendrői Gábor Gencsapátiból. Hosszú idő után a nyugati országrészben is elvonultak a felhők, így sikerült megfigyelni...
2022. december 28-án hajnalban fényes tűzgömböt örökített meg Landy-Gyebnár Mónika veszprémi webkamerája. Veszprémi észlelőnk -6 magnitúdósnak említi 02:46 UT-kor feltűnt a tűzgömböt, amelynek zölden izzó nyomát még kb. fél percig mutatta a kamera. Ki látta (ki hallotta?) ki detektálta még a tűzgömböt? Bánfalvy Zoltán újpesti kamerája egészen bizonyosan!
Manapság, amikor mindenki a Holdra néz várakozóan, ám egyre türlemetlenebbül („vajon mikor megyünk vissza?”), minden a technológiáról szól. Fantasztikus felbontású képek születnek immár földi távcsövekkel is, az amatőrök által készített felvételek pedig elkápráztatják a hozzáértőket. Hallottátok? Megyünk vissza! Hamarosan indul az Artemis! Lesz holdbázisunk, lesz űrbázisunk, utána meg huss, irány...
Az MCSE észlelésfeltöltő 75.000. észlelése – amelyet Szoboszlai Zoltán töltött fel – a holdkorong nyugati peremén fekvő hatalmas méretű Grimaldi-kráterről született. Ennek a kráteróriásnak a pereme 230 kilométer átmérőjű, lávával feltöltött talaja 173 kilométeres, egyike a legsötétebb holdi területeknek. A Grimaldi nem csupán egy nagy kráter, hanem egy koncentrikus-gyűrűs becsapódási...
Az őszi estéket szinte beragyogja szalmasárga fényével a Jupiter, a “magyarok csillaga”. Az óriásbolygó 12 évente kerüli meg Napunkat, a 12 év felében az égi egyenlítő alatt, a másik felében pedig fölötte tartózkodik. Számunkra az utóbbi helyzet a kedvező, olyannyira, hogy 2022-ben már kezd valóban kedvezővé válni a bolygó égi...
Ezúttal a mélyég-észlelések közül válogatunk. Farkasréti György újabb látványos sorozatot töltött fel az észlelésfeltöltőre (eszlelesek.mcse.hu), melyek közül az M27 planetáris ködöt választottuk. A nyári Tejút csillagszőnyegén – vagyis inkább a Tejút sávját alkotó csillagszőnyeg előtt – rejtőző fényes planetáris köd sokak távcsöves célpontja. Jelentős fényességének köszönhetően már a binokulárral is...
Tombol a nyár, a Nap magasan jár, kiváló lehetőséget nyújva központi csillagunk jelenségeinek megfigyelésére. A legizgalmasabb látványt H-alfában láthatjuk, amin a hónap észlelésének választott felvételsorozat kiválóan illusztrál. Dézsi Attila, Tószeg Sajnos 2022. július 17-én csak egy rövid észlelésre futotta. Jó átlátszóságú volt az ég, viszont a seeing borzasztó volt. Nyújtást...
A nyári estéken valszínűleg az egyik leggyakoribb távcsöves célpont az M57, a nevezetes Gyűrűs-köd. Egy Messier-bejegyzéssel és néhány fokkal odébb “lakik” az M56, egy merőben más jellegű, mégis érdekes célpont: egy gömbhalmaz a nyári Tejút csillagszőnyegén. Kocsis Richárd június 1-jén vette célba az M56-ot, egy 114/440-es kis Newton-reflektorral, de az...
A James Webb-űrtávcső adatainak segítségével most végre sikerült megfejtenie a kutatóknak az ősrobbanás óta megtörtént legnagyobb kozmikus robbanás, a BOAT (Brightest of All Time, vagyis minden idők legfényesebbje) rejtélyét. A BOAT, mint ahogy a rövidítés angol nyelvű kiírásának fordítása is mutatja, minden idők legfényesebb gamma-kitörése (gamma-ray burst, GRB) volt, kialakulásáért pedig valószínűleg egy kb. 2
Gyönyörű, glóriához hasonlatos, színes fénygyűrű lehetséges jelenlétét mutatták ki a kutatók egy exobolygó légkörében. A fénygyűrű színes, koncentrikus fénykörökből álló légköri alakzat, ami csak különleges feltételek egyidejű teljesülésekor jöhet létre. Ezt a rendkívüli, ritkán látható gyűrűt a WASP-67b nevű, a Földtől 637 fényévnyi távolságban keringő, pokolian forró gázóriás atmoszférájában sikerült kimutatni az Európai Űrügynökség (European
A tejútrendszerbeli csillagok mozgásának pontos meghatározására szakosodott Gaia-űrtávcső nemrég talált egy különlegesen nagy csillagtömegű fekete lyukat, amely ráadásul Földünk közelében rejtőzik. A csillagtömegű fekete lyukak a legnagyobb kezdeti tömegű csillagok magjának összeomlásakor jönnek létre, így tehát nem összekeverendők a galaxisok középpontjában található, ezeknél jóval nagyobb szupernagy tömegű fekete lyukakkal. Utóbbi típusú fekete lyukak nagy tömegű
A HD 148937 jelű rendszer a Földtől körülbelül 3800 fényévnyire található, a Szögmérő (Norma) csillagkép irányában. Két, a Napnál sokkal nagyobb tömegű csillagból áll, és egy gyönyörű köd, azaz gáz- és porfelhő veszi körül. „Nagy tömegű kettőscsillagot körülvevő köd ritkaságszámba megy, és igazából olyan érzést keltett bennünk, hogy valami különleges dolognak kellett történnie ebben a
Kutatók egy csoportja különleges részecskét azonosított egy ősi meteorit belsejében, amely nagy valószínűséggel egy közeli csillag halálakor bekövetkező szupernóva-robbanásából származik. A meteoritok belsejébe zárt aprócska porrészecskék felfedik a kutatók előtt egy csillag életének, halálának és az utána keletkező új csillag(ok) születésének folyamatát, ami szinte felöleli a kozmosz 13,8 milliárd éves történelmét. A kőzetdarabkák vizsgálatával bepillantást