Csukás Mátyás ismét elkészítette a hosszú periódusú változók (mirák és SRa típusú változók) előrejelzéseit, amelyek megkönnyítik az észlelések tervezését. Az alábbi szövegfájlok táblázatosan, csillagképek szerinti csoportosításban mutatják az egyes változócsillagok észlelhetőségét. M betű jelöli a maximum, m pedig a minimum időpontját. A “+” jelek sorozata azt mutatja, amikor a csillag...
Csukás Mátyás ismét elkészítette a hosszú periódusú változók (mirák és SRa típusú változók) előrejelzéseit, amelyek megkönnyítik az észlelések tervezését. Az alábbi szövegfájl táblázatosan, csillagképek szerinti csoportosításban mutatja az egyes változócsillagok észlelhetőségét. A táblázatban M betű jelöli a maximum, m pedig a minimum időpontját. A “+” jelek sorozata azt mutatja, amikor...
Csukás Mátyás ismét elkészítette a hosszú periódusú változók (mirák és SRa típusú változók) előrejelzéseit, amelyek megkönnyítik az észlelések tervezését. Az alábbi szövegfájl táblázatosan, csillagképek szerinti csopotosításban mutatja az egyes változócsillagok észlelhetőségét. A táblázatban M betű jelöli a maximum, m pedig a minimum időpontját. A “+” jelek sorozata azt mutatják, amikor...
Ne várd a májust! Vagy mégis? Bolygószegény esték, üstökös-ínség, a Hold a Hyadokban. Észleljük az M87-et a Virgóban! A bolygók járása Merkúr: A hónap nagy részében nincs megfigyelésre kedvező helyzetben. Május 21-én felső együttállásban van a Nappal. A hónap legvégén azonban megjelenik a nyugati ég alján, a napnyugtát követően. 31-én...
Az MCSE Változócsillag Szakcsoportja soron következő találkozóját 2018. december 15-én tartja a Polaris Csillagvizsgálóban. A találkozó tervezett programja: 10:00-10:10 Kiss László-Mizser Attila: Köszöntő 10:10-10:40 Benkő József: Véget ért a Kepler-űrtávcső programja – eredmények és hatások 10:40-11:10 Marton Gábor: Fiatal eruptív csillagok és a Gaia űrobszervatórium 11:10-11:35 Pál András: CAMELOT: egy...
November hagyományosan az egyik legködösebb hónap. Bízunk benne, hogy idén másként alakul, hiszen érdekes együttállások várnak ránk!
Egy kutatócsoport a NASA Chandra-röntgenobszervatóriumának segítségével talált egy galaxishalmazt, amelyben két szuperforró gázáramlás keresztezi egymás útját. A felfedezés azt mutatja, hogy az áramlások kereszteződése egészen új struktúra létrejöttéhez vezethet. A kutatók egy forró gázból álló, hatalmas üstököscsóvához hasonló, 1,6 millió fényév hosszú áramlást találtak, ami a Zwicky 8338 (Z8338) jelű galaxishalmaz egyik galaxisából indul ki.
Kicsit több mint egy éve bocsátották fel a japán XRISM (X-Ray Imaging and Spectroscopy Mission) röntgen-űrtávcsövet, mostanra pedig megérkeztek az eszköz első eredményei, amelyek lenyűgözik a tudományos közösséget. A távcső a Japán Űrügynökség (JAXA) és az Európai Űrügynökség együttműködése során készült el, így mindkét szervezet büszke lehet a lélegzetelállító új felvételekre, amelyek megmutatják például az
Az Univerzum fiatal korát vizsgáló James Webb-űrtávcső infravörös kamerái egy különös galaxisra bukkantak, amelyben a csillagközi gáz túlragyogja a csillagok fényességét. A galaxis a GS-NDG-9422 (9422) nevet viseli, és az egymilliárd éves Univerzumban keletkezett. Vizsgálatával a kutatóknak talán sikerült megtalálniuk a galaxisfejlődés történetének hiányzó láncszemét, amely megmutatja, hogy pontosan mi is történt az első csillagok
Nagy a várakozás a nehezen kimondható nevű C/2023 A3 (Tsuchinshan-ATLAS)-üstökös kapcsán. Jelenleg a déli féltekén észlelők számára kedvezőbb a hajnali láthatósága, és minél délebbi helyről észlel valaki, annál eredményesebben tudja megörökíteni. Például Teneriféről. Farkasréti György, Tenerife A C/2023 A3 (Tsuchinshan-ATLAS)-üstökös megfigyelésére a Teide Obszervatórium melletti szervizutat választottam 2340 m magasságban, Tenerifén. Szeptember 28-án hajnalban a
Egy nagy galaxis központjában lévő szupernagy tömegű fekete lyuk két plazmanyalábja messze túlnyúlik magán a galaxison – talán még a körülötte lévő kozmikus hálóra is hatással van. A jetek körülbelül 23 millió fényév hosszúak, vagyis majdnem tízszer akkorák, mint a Tejútrendszer és az Andromeda-galaxis közötti távolság. A rekorder rendszernek a csillagászok a Porphyrion nevet adták