Bartha Lajos | MCSE

Bartha Lajos cikkei

Csillagászattörténet és a modern tudomány

A természettudományok, és általánosságban az emberi művelődés történetének egyik jelentős fejezete a csillagászati megismerés múltjának, fejlődésének feltárása. Kevésbé ismert, az égről, a mindenségről alkotott nézetek háttere: a régi korok égbolt megfigyeléseinek, égi jelenségeinek leírása. A korunk racionális gondolkodása azonban óhatatlanul felveti a kérdést, hogy a számítógépek és elektronikus mérőeszközök korában van-e értéke a régi idők csillagászati megfigyeléseinek. Mit tud a mai fizikus, asztrofizikus felhasználni az évszázadokkal, évezredekkel ezelőtti égbolt megfigyelésekből?  Milyen tanulságokat szűrhet le a történettudós, vagy a kultúrtörténet kutatója az egykori feljegyzésekből, leírásokból? bővebben →
Kategória: Kiskun/Előadás-anyagok | Megjegyzés írása

Könyvismertetés – Kulin György: Fénycsóva lobban

Könyves - Könyvek, 5. szám, 228 oldal + 29 képoldal, szerkesztette: Dr. Kulin Eszter és Bartha Lajos, kiadja: N. J. Pro Homine Alapítvány, Budapest-Újpest, 2001. bővebben →
Kategória: Betelgeuse 25-26. szám (2002. jan.-febr.) | Megjegyzés írása

Három nevezetes változó

A késő őszi, tél eleji égen sok érdekes, látványos égiteste kereshetünk fel. A Cassiopeia és a Perseus között ott csillog a Perseus-ikerhalmaz (khi-h Persei) kettős csillagfelhője, nem messze, a tetőponttól nyugatra az Andromeda-köd (M 31) és a nagy kiterjedésű M 33 spirális köd a Háromszög csillagképben már kézi látcsővel is nagyszerű látványt nyújt. bővebben →
Kategória: Betelgeuse 25-26. szám (2002. jan.-febr.) | Megjegyzés írása

Három nevezetes változó

A késő őszi, tél eleji égen sok érdekes, látványos égiteste kereshetünk fel. A Cassiopeia és a Perseus között ott csillog a Perseus-ikerhalmaz (khi-h Persei) kettős csillagfelhője, nem messze, a tetőponttól nyugatra az Andromeda-köd (M 31) és a nagy kiterjedésű M 33 spirális köd a Háromszög csillagképben már kézi látcsővel is nagyszerű látványt nyújt. bővebben →
Kategória: Változócsillagászat | Megjegyzés írása

Fényes gömbhalmazok a nyári égen

A Betelgeuse 19-20. számában az M13-as gömbhalmazról közölt ismertetésemet követően többen is érdeklődtek e szép objektumok adatai, láthatósága iránt. A nyári égbolt valóban gazdag látványos, kisebb távcsővel is megfigyelhető gömbhalmazokban. Ha nem is mindegyik olyan fényes és nagy látszó átmérőjű, mint a Herkules "kokárdája", érdemes végigböngészni az eget, hogy személyesen is megpillanthassunk egy-egy, a könyvek, cikkek ábráiról ismert (vagy éppen egyik-másik ismeretlen) objektumot. bővebben →
Kategória: Nevezetes csillagok, gömbhalmazok, csillagcsoportok, mély-ég objektumok | Megjegyzés írása

Fényes gömbhalmazok a nyári égen

A Betelgeuse 19-20. számában az M13-as gömbhalmazról közölt ismertetésemet követően többen is érdeklődtek e szép objektumok adatai, láthatósága iránt. A nyári égbolt valóban gazdag látványos, kisebb távcsővel is megfigyelhető gömbhalmazokban. Ha nem is mindegyik olyan fényes és nagy látszó átmérőjű, mint a Herkules "kokárdája", érdemes végigböngészni az eget, hogy személyesen is megpillanthassunk egy-egy, a könyvek, cikkek ábráiról ismert (vagy éppen egyik-másik ismeretlen) objektumot. bővebben →
Kategória: Betelgeuse 23-24. szám (2001. nov.-dec.) | Megjegyzés írása

Csillagcsokor a Rákban

Kora tavaszi estéken már lenyugváshoz készülődik a Bika (Taurus), de legfényesebb csillaga, az Aldebaran (alfa Tauri) még élénk narancsszínben ragyog a nyugati égen; körülötte távcső nélkül is szép látvány a Hyadok laza csillag csoportja. bővebben →
Kategória: Nevezetes csillagok, gömbhalmazok, csillagcsoportok, mély-ég objektumok | Megjegyzés írása

Csillagcsokor a Rákban

Kora tavaszi estéken már lenyugváshoz készülődik a Bika (Taurus), de legfényesebb csillaga, az Aldebaran (alfa Tauri) még élénk narancsszínben ragyog a nyugati égen; körülötte távcső nélkül is szép látvány a Hyadok laza csillag csoportja. bővebben →
Kategória: Betelgeuse 15-16. szám (2001. márc.-ápr.) | Megjegyzés írása

A Betelgeuse-ről

Amatőrcsillagászati kézikönyvek, cikkek leírása szerint az égbolt megismerését legjobb a Nagy Medve (Göncölszekér) csillagképének felkeresésével kezdeni. Ha ez így van, akkor jómagam eléggé rendhagyóan kezdtem az ismerkedést a csillagokkal, mivel az első csillagkép, amelyet 1945 egyik kora téli éjszakáján felismertem, az Orion volt. bővebben →
Kategória: Betelgeuse 13-14. szám (2001. jan.-febr.) | Megjegyzés írása

A Betelgeuse-ről

Amatőrcsillagászati kézikönyvek, cikkek leírása szerint az égbolt megismerését legjobb a Nagy Medve (Göncölszekér) csillagképének felkeresésével kezdeni. Ha ez így van, akkor jómagam eléggé rendhagyóan kezdtem az ismerkedést a csillagokkal, mivel az első csillagkép, amelyet 1945 egyik kora téli éjszakáján felismertem, az Orion volt. Akkoriban már átböngésztem néhány népszerűsítő könyvet, és az ábrákról az Orion jellegzetes alakja eléggé jól az emlékezetembe vésődött. Egy derült éjszakán, lakásunk dél felé nyíló ablakán felnéztem az égre és azonnal felismertem a ragyogó téli csillagképet! (Néhány hónappal Budapest ostroma után utcai közvilágításról még alig volt szó, az égbolt zavaró fényektől mentesen borult fölénk. bővebben →
Kategória: Nevezetes csillagok, gömbhalmazok, csillagcsoportok, mély-ég objektumok | Megjegyzés írása