Égi kalendárium: 2011. március | MCSE

Égi kalendárium: 2011. március

Bolygók

Merkúr: 5-e után már kereshető napnyugta után az esti délnyugati ég alján. Láthatósága gyorsan javul, 23-án lesz legnagyobb keleti kitérésben, 18,6°-ra a Naptól. E napon egy és háromnegyed órával a Nap után nyugszik, idei legjobb esti láthatóságát adva. Megtalálását nehezíti, hogy fényessége ekkorra jócskán csökken, noha egészen a hónap végéig megfigyelhető a bolygó. 31-én is még több mint egy órával a Nap után nyugszik.

Vénusz: Feltűnően látszik a hajnali délkeleti égbolton. A hónap elején bő két, a végén egy órával kel a Nap előtt. Fényessége -4,1-ről -4,0 magnitúdóra, átmérője 15,8"-ről 13,3"-re csökken, fázisa 0,72-ról 0,8-re nő.

Mars: Előretartó mozgást végez a Vízöntő, majd a Halak csillagképben. A hónap legutolsó napjaiban megkísérelhető fölkeresése a délkeleti látóhatár közelében, ekkor már fél órával kel a Nap előtt. Fényessége enyhén csökken, 1,1-ről 1,2 magnitúdóra, átmérője pedig 4,0" körül stagnál.

Jupiter: Előretartó mozgást végez a Cet, majd ismét a Halak csillagképben. A hónap nagyobb részében még látható az esti nyugati ég alján, de március végére eltűnik az alkonyi fényben. Fényessége -2,1 magnitúdó, átmérője 33".

Szaturnusz: Folytatja hátráló mozgását a Szűz csillagképben. Este kel, majdnem egész éjszaka látható a déli égen. Fényessége 0,4 magnitúdó, átmérője 19".

Uránusz: A Nap közelsége miatt nem figyelhető meg. 21-én együttállásban van a Nappal.

Neptunusz: A Nap közelsége miatt nem figyelhető meg.

 

Fedezzük fel a Messier-objektumokat!

Az üstökösök és a mélyég-objektumok (gáz- és porködök, galaxisok, csillaghalmazok) felfedezése szorosan összefügg egymással. Charles Messier a XVIII. századi Franciaországban új kométák keresése közben azt vette észre, hogy közelükben néha ködös, halvány, a teleszkopikus üstökösökhöz hasonló égitestek mutatkoznak. Mivel azonban elmozdulást nem mutattak, kizárta, hogy a Nap körül keringő égitestekről legyen szó. Az űr mélységeiben kellett lenniük (innen ered a mély-ég, vagy mélyég-objektum kifejezés), s néhányukat sikerült is felbontania csillagokra. Legtöbbjük azonban ködös maradt, s igazi természetük felderítésére több mint egy évszázadot kellett várni. Messier, hogy másokat ne tréfálhassanak meg a ködös, üstökösszerű foltok, azokat katalógusba gyűjtötte össze, módszeresen ellenőrizve elődei által ködösként leírt égitesteket is. Sokat ő maga, vagy munkatársa, Pierre Méchain fedezett fel. Katalógusa végső formájában 103 égitestet sorolt fel, a listát az utókor hét olyan másik mélyég-objektummal egészített ki, amelyeket bizonyítottan megfigyelt a francia csillagász, így a végső változat ma 110 bejegyzést tartalmaz.

MISSING DST IMAGE!!!!
Bizonyára sokan fogják  észlelni a Leo csillagképben található galaxishármast. (M65, M66, NGC 3628)

A veterán üstökösvadász, Donald (Don) Machholz úgy ismeri az égboltot, mint a saját tenyerét. Bárhová néz is kis nagyítású üstököskereső műszere, mindig pontosan tudja, mit is lát a távcsőben. A mélyég-objektumokat 10 magnitúdós határfényességig fejből ismeri. Köszönhető mindez annak a rengeteg tapasztalatnak, melyre az 1970-es évek óta az ég alatt eltöltött idő során tett szert. Egy hosszú tavaszi éjszakán jutott eszébe, hogy az összes Messier-objektumot felkeresse pirkadat előtt. Az ötlet nem tőle származott, de ő volt képes először teljesíteni a végcélt, megpillantani az összes Messier-objektumot egyetlen éjszaka. Képesek vagyunk-e mi is utána csinálni?

A válasz határozott igen. Bár Magyarország területéről a 110 Messier-objektum közül elméletileg legfeljebb 109-et láthatunk egy éjszaka, már a 100-as darabszám elérése is mesteri teljesítmény. A Messier-maraton verseny: verseny, melyet az égbolttal vívunk, latba vetve összes égismeretünket és észlelői tapasztalatunkat. Verseny, amely komolyan próbára teszi állóképességünket. Maraton, ahol az égi 42 km állomáshelyeit csodálatos mélyég-objektumok jelölik.

Ha egy térképen megvizsgáljuk a Messier-objektumok égi elhelyezkedését, azt vesszük észre, hogy a Capricornus (Bak) és a Pisces (Halak) csillagképek közötti tartományban egyetlen déli fekvésű objektum sincs. Rengeteg célpont található viszont a Sagittarius (Nyilas) és a Virgo (Szűz) csillagkép környékén. Így tehát e két égterületnek láthatónak kell lennie az éjszaka során, sőt, a Nyilasnak delelnie kell, hogy legdélebbi objektumai kellően magasra emelkedjenek. Legalkalmasabb azon időszak, amikor a Nap épp a jelzett „üres” területen, a Vízöntő csillagképben tartózkodik. Ez az időtartam március közepétől április közepéig tart, a Szűz az éjszakai égbolton ragyog, tele galaxisokkal, hajnalban viszont pirkadat előtt delel a Nyilas is.

A Messier-maraton másik, igen fontos feltétele a sötét égbolt. Ezért sikerre csakis újhold környékén lehet esélyünk, lehetőleg városoktól minél távolabb, alkalmasint egy dombtetőn. Hegyvidéki helyszín csak akkor alkalmas, ha a harmadik igen fontos kritériumnak eleget tesz. Teljesen körpanorámájúnak kell lennie észlelőhelyünknek, ugyanis sok Messier-t alacsony horizont feletti magasságban kell „levadásznunk”.

A siker elengedhetetlen feltétele, hogy minimális szinten ismerjük az égboltot, a csillagképeket. Legyünk tisztában műszerünk teljesítőképességével és az adott nagyítások mellett elérhető látómezők méretével. Készítsünk egy listát az objektumokról, megfigyelési sorrendben feltüntetve őket. Ehhez az interneten találunk segítséget (http://members.shaw.ca/rlmcnish/darksky/messierplanner.htm). Március elején a nyári Tejút láthatósága még nem jó, de kellő kitartással, kedvező átlátszóság mellett esélyünk van a Sagittarius sok objektumára, de sajnos ekkor még kimarad a déli fekvésű M69, M70, M55, M75.  Egy hónappal később az esti szürkületben esélytelen az M77, M74, M79, ellenben hajnalban kellően látható mind a Tejút (benne az ekkor már kényelmesen elérhető déli Sagittarius-objektumokkal), mind az ahhoz közeli M2, M72, M73 is. 2011-ben nagy szerencsénk lesz a holdfázissal, mivel a maratonra legmegfelelőbb március-áprilisi hónapforduló környékére esik az újhold. Műszerünk szinte bármilyen lehet, de előnyösebbek a kisebb átmérőjű, rövid fókuszú, nagy látómezejű távcsövek. Egy binokulár (10×50-es vagy annál nagyobb) azonban elengedhetetlen kellék.

Bár a maraton egyfajta verseny, sietni csak este és hajnalban kell, néhány objektumnál. Az éjszaka legnagyobb részében nagyon sok időnk lesz arra, hogy célpontjainkat alaposan szemrevételezzünk, esetleg egyet-kettőt rajzban vagy fotón megörökítsünk. Sőt, más égitesteket is felkereshetünk, több távcsővel is. Ha csak futó pillantásokat vetnénk az elénk táruló mélyég-csodákra, varázsuk eltűnne. Nézzük úgy őket, mintha most találkoznánk velük először!

Végül, de nem utolsósorban, az ilyen események nagyszerű alkalmat jelentenek kisebb-nagyobb társaságok összehozására, közös észlelésre, bemutatások szervezésére. Hiszen az égbolt 2011-ben is mindenkié!

MISSING DST IMAGE!!!!
Messier-maratonra készülődő amatőrök a Bátorliget melletti észlelődombon, 2010. április 17-én (Mizser Attila felvétele)

Még több esemény, előrejelzés: Meteor csillagászati évkönyv 2011

Észlelések beküldése a Meteor rovataihoz: meteor.mcse.hu

Kérjük támogassa tagdíjával és az SZJA 1%-ával a Magyar Csillagászati Egyesületet! http://www.mcse.hu/mcse_belepes_info

 

 

 



A www.mcse.hu oldal felületén sütiket (cookie) használunk. Ezeket a fájlokat az ön gépén tárolja a rendszer. Az oldal használatával ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információért kérjük olvassa el adatvédelmi tájékoztatónkat. További információ

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close