2009. január – Ragyogó Vénusz az esti égen | MCSE

2009. január – Ragyogó Vénusz az esti égen

A Vénusz a Naptól számítva a második bolygó, Földünk belső
szomszédja. Népi elnevezése Esthajnalcsillag. A Nap és a Hold után ez a
legfényesebb égitest, nevét a szerelem és a szépség római istenéről
kapta. Távcsővel szemlélve nagyon érdekesnek fogjuk találni a Vénuszt,
mivel a Holdhoz hasonlóan fázisokat mutat. Ezt Galilei észlelte elsőként 1610-ben, igen komoly bizonyítékot szolgáltatva Kopernikusz heliocentrikus, tehát napközéppontú világképe mellett.

MISSING DST IMAGE!!!!

A
Naphoz közelebb keringő Vénusz jelentősen változtatja látszó méretét,
és a Holdhoz hasonlóan fázisokat mutat. A Nap által megvilágított
féltekéjének mindig csak egy részét látjuk.

A bolygó azért
"utánozza" a Hold alakváltozását, mert közelebb kering a Naphoz, mint
Földünk. Így amikor a Nap és a Föld közé kerül, az éjszakai féltekéjét
látjuk, amikor a pedig a Nap "túloldalán" látható, a teljes nappali
féltekéjét figyelhetjük meg. Az "újvénusz" és a "televénusz" között
pedig az egyre növekvő fázis jelenti az átmenetet. Az alak változása
mellett a méret látszólagos változása is igen szembetűnő, hiszen a
televénusz hétszer messzebb van tőlünk, mint az újvénusz. Ezért a
vékony vénuszsarló a televénuszhoz képest óriási méretű. A bolygó belső
helyzete eredményezi a kizárólagos esti vagy hajnali láthatóságot is,
mivel sosem tud átkerülni a Föld éjszakai oldalára. Tőlünk nézve
maximum 46 fokra távolodhat el a Naptól.

MISSING DST IMAGE!!!!

A Vénusz fázisának növekedése és méretének csökkenése a 2002-es hajnali láthatóság idején (Chris Proctor felvételei)

Az
idei legnagyobb keleti kitérését január 14-én fogja elérni a bolygó,
ekkor már az esti szürkületben megpillanthatjuk szabad szemmel a
délnyugati égen. Dichotómiája, vagyis az 50%-os fázis néhány nappal
később, január 17-én látható, bár a bolygó sűrű légköre miatt az előre
jelzett időponthoz képest pár napos eltérés is lehetséges. Ezt követően
fázisa folyamatosan csökken, látszó mérete viszont növekszik majd.
Nappal való együttállása március 27-én következik be, akkor hagyja le
bolygónkat, vagyis a Nap és a Föld közé kerül. A Nap előtti
átvonulásában most nem gyönyörködhetünk, mivel pályahajlása miatt 8,2
fokkal északra lesz a Naptól. Ez a meglehetősen nagy távolság azonban
lehetővé teszi, hogy kellő óvatosság mellett a nappali égen is
megfigyelhessük a cérna vékony, ám hatalmas, 1 ívperc átmérőjű
vénuszsarlót. Ez a méret a szabad szemmel már érzékelhető tartományba
esik, így a jó szemű észlelők távcső nélkül is észreveheti a Vénusz
kiterjedését.

 {mosimage}

A Vénusz, a Jupiter és a Hold együttállása 2008. december 1-jén (Ladányi Tamás felvétele)



A www.mcse.hu oldal felületén sütiket (cookie) használunk. Ezeket a fájlokat az ön gépén tárolja a rendszer. Az oldal használatával ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információért kérjük olvassa el adatvédelmi tájékoztatónkat. További információ

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close