A DISCOVERY ÚJABB KÜLDETÉSE
{mosimage}
Bár NASA kutatói a Discovery 2005 évi űrrepülései előtt, is megtettek mindent – több százmillió dolláros javítgatással – ahhoz, hogy biztonságosan rögzítsék a központi üzemanyagtartály szigetelőelemeit, ám a startoláskor mégis levált egy darab, amely okozta sérüléseket csak a bolygónktól mintegy 360 kilométerre keringő Nemzetközi Űrállomáson – International Space Station, ISS – sikerült kijavítani. Az eset tanulsága miatt ismét az ISS lesz a fő cél, amelynek egyik moduljához csatlakoztatják az űrsiklót és annak összes hővédő-elemét a saját darugémjén álló űrhajós, fogja részletesen átvizsgálni. Köztudott, hogy ez a munka létfontosságú, hiszen a sűrű légkörbe való belépéskor a géptörzs és a szárnyak belépő élei túlmelegednek, ami sérült hővédő-pajzs esetén a visszafordíthatatlan katasztrófához vezet. Sokunkban él még a Columbia és legénységének 2003-as tragédiája, amikor leszállás közben darabokra hullott a több ezer fokra hevült űrsikló.
A 12 napos út másik feladata, az ISS űrhajós létszámának növelése, ugyanis a legénység tagja közül, Thomas Reiter német űrhajós nem tér vissza a Földre, hanem az űrállomás fedélzetén marad, a már ott tartózkodó orosz Pavel Vinogradovval és az amerikai Jeff Williams űrhajóssal. A veteránnak számító két űrhajóson túl az Európai Űrhivatal ESA által delegált német úrhajós sem újonc, ugyanis 1995-96-ban – rekordhosszúságú – 179 napot töltött a Mir űrállomás fedélzetén.
