Csillagászati Hónap Esztergomban
Közel fél évszázados hagyományt folytatnak Esztergomban, amikor novemberre ismét meghírdetik a Csillagászati Hónapot. |
Közel fél évszázados hagyományt folytatnak Esztergomban, amikor novemberre ismét meghírdetik a Csillagászati Hónapot. |
A Csillagászat Nemzetközi Évéhez kapcsolódva több hazai csillagászati szervezet összefogásával országos csillagászati vetélkedőt hirdetünk. |
November 15-én ismét üstökösészlelők találkozójának ad otthont a Polaris Csillagvizsgáló. |
Az égiek ugyan nem fogadtak minket kegyeikbe a szeptember 26-ai Kutatók Éjszakáján, ennek ellenére sokak számára sikerült közelebb hozni a csillagok világát. |
Az amatőrcsillagászok észlelési lehetőségeit bemutató előadás-sorozatot tartunk a Polaris Csillagvizsgálóban a húsz évvel ezelőtt elhunyt Szentmártoni Béla emlékére. |
Szegedi helyi csoportunk október 11-én tartja szokásos éves összejövetelét, amely mindig jó alkalom a rég nem látott barátokkal való találkozásra és a csillagászat legújabb eredményeivel kapcsolatos előadások, élménybeszámolók meghallgatására. |
Az MCSE szeptember 20-án, Bicskén tartja a IV. Napórás Találkozót. A rendezvény során Nagy Károlyról is megemlékezünk, a csillagász egykori birtokára is ellátogatunk. |
Október 3-5. között őszi észlelőhétvégét rendezünk az Ágasvári Turistaházban a csillagászati megfigyelések iránt érdeklődő fiatalok és idősebbek számára. |
Jövőre lesz a távcső csillagászati alkalmazásának 400. évfordulója, melynek megünneplésére 2009-et az ENSZ a Csillagászat Nemzetközi Évének nyilvánította. Ennek apropóján két korosztály számára is indítottunk csillagászati szakkört, folyamatos jelentkezéssel. |
2008. szeptember 26-28-ig rendezzük meg Bátorligeten (az I. Nyírségi Messier-maratonhoz hasonlóan) az I. Nyírségi Őszi Észlelőhétvégét. |
Gyönyörű, glóriához hasonlatos, színes fénygyűrű lehetséges jelenlétét mutatták ki a kutatók egy exobolygó légkörében. A fénygyűrű színes, koncentrikus fénykörökből álló légköri alakzat, ami csak különleges feltételek egyidejű teljesülésekor jöhet létre. Ezt a rendkívüli, ritkán látható gyűrűt a WASP-67b nevű, a Földtől 637 fényévnyi távolságban keringő, pokolian forró gázóriás atmoszférájában sikerült kimutatni az Európai Űrügynökség (European
A tejútrendszerbeli csillagok mozgásának pontos meghatározására szakosodott Gaia-űrtávcső nemrég talált egy különlegesen nagy csillagtömegű fekete lyukat, amely ráadásul Földünk közelében rejtőzik. A csillagtömegű fekete lyukak a legnagyobb kezdeti tömegű csillagok magjának összeomlásakor jönnek létre, így tehát nem összekeverendők a galaxisok középpontjában található, ezeknél jóval nagyobb szupernagy tömegű fekete lyukakkal. Utóbbi típusú fekete lyukak nagy tömegű
A HD 148937 jelű rendszer a Földtől körülbelül 3800 fényévnyire található, a Szögmérő (Norma) csillagkép irányában. Két, a Napnál sokkal nagyobb tömegű csillagból áll, és egy gyönyörű köd, azaz gáz- és porfelhő veszi körül. „Nagy tömegű kettőscsillagot körülvevő köd ritkaságszámba megy, és igazából olyan érzést keltett bennünk, hogy valami különleges dolognak kellett történnie ebben a
Kutatók egy csoportja különleges részecskét azonosított egy ősi meteorit belsejében, amely nagy valószínűséggel egy közeli csillag halálakor bekövetkező szupernóva-robbanásából származik. A meteoritok belsejébe zárt aprócska porrészecskék felfedik a kutatók előtt egy csillag életének, halálának és az utána keletkező új csillag(ok) születésének folyamatát, ami szinte felöleli a kozmosz 13,8 milliárd éves történelmét. A kőzetdarabkák vizsgálatával bepillantást
Régóta terveztem már „a tűz és jég országát”, Izlandot megnézni. Sok gyönyörű képet láttam kék vizű vízesésekkel, zöld mohával ellepett fekete vulkáni sziklákkal, jégdarabokról a fekete fövenyen, a szilaj, érintetlen felföldi részekről – fotósként a táj engem is megbabonázott. Martin Ferenc, Izland Rég vágytam újra látni a sarki fényt is. Aki már látta, tudja: a