AsztroPortré: Papp Sándor, a változócsillagok szerelmese
Papp Sándor tagtársunk 2015. szeptember 6-án végezte 100 ezredik változócsillag-észlelését. Gratulálunk ehhez a kiváló eredményhez!
Papp Sándor tagtársunk 2015. szeptember 6-án végezte 100 ezredik változócsillag-észlelését. Gratulálunk ehhez a kiváló eredményhez!
2015. november 14-én (13-15.) bajai találkozóra invitáljuk a magyarországi csillagászati civil szféra képviselőit épp úgy, mint az amatőrcsillagász mozgalom iránt elkötelezett aktivistákat.
Immáron negyedik alkalommal kerül megrendezésre a „Planetáriumok és bemutató csillagvizsgálók szerepe az oktatásban IV.” worksop Pécsett, a Zsolnay Kulturális Negyed Planetáriumában.
Szeptember 23-án ismét indul a „kisszakkör” a Polaris Csillagvizsgálóban, a 8-12 éves korosztály számára. A szakköri foglalkozásokat szerdánként tartjuk, 17:00-18:00 óra között, a csillagvizsgáló előadótermében.
Újra itt a szakköri szezon! Az óbudai Polaris Csillagvizsgáló ifjúsági szakkörét a 14-19 éves korosztály számára ajánljunk. Az első foglalkozás szeptember 24-én lesz. Ha érdekel a csillagászat és az űrkutatás, itt a helyed!
A csillagos égbolt fényképezése napjaink egyik legizgalmasabb, szinte beláthatatlan távlatokat nyújtó elfoglaltság az amatőrcsillagászok körében. A Polarisban a téma iránt érdeklődő kezdők és haladók számára tartunk szakkört, amely személyes találkozási lehetőséget nyújt az asztofotográfia szerelmesei számára.
Hazánkban először 1880-ban mutattak be Foucault-inga kísérletet a szombathelyi székesegyházban. Azt, hogy a Föld forog, alighanem már 1880-ban sem kellett bizonygatni senkinek, azonban az egyszerű ingakísérlet által szolgáltatott bizonyíték akkor is, ma is megragadja az érdeklődő nagyközönség képzeletét.
Az MCSE Változócsillag Szakcsoportja október 3-án tartja találkozóját, ezúttal a tatai Posztoczky Károly Csillagvizsgálóban.
Szeptember 19-én egynapos találkozót szervezünk a debreceni Agóra Tudományos Élményközpontban a napórák, a gnomonika iránt érdeklődők számára.
Ötödik alkalommal rendezzük meg csillagásztalálkozónkat a miskolci Androméda Csillagvizsgáló Egyesület szervezésében, Miskolc mellett Szentléleken, a Turista Parkban: a V. Szentléleki Észlelő Hétvégét. A helyet nem igazán kell bemutatni az amatőrcsillagászoknak, hiszen éveken keresztül itt rendezte az MCSE az MTT-t, és az elmúlt két esztendő résztvevői is sokat tudnak róla mesélni.
A James Webb-űrtávcső adatainak segítségével most végre sikerült megfejtenie a kutatóknak az ősrobbanás óta megtörtént legnagyobb kozmikus robbanás, a BOAT (Brightest of All Time, vagyis minden idők legfényesebbje) rejtélyét. A BOAT, mint ahogy a rövidítés angol nyelvű kiírásának fordítása is mutatja, minden idők legfényesebb gamma-kitörése (gamma-ray burst, GRB) volt, kialakulásáért pedig valószínűleg egy kb. 2
Gyönyörű, glóriához hasonlatos, színes fénygyűrű lehetséges jelenlétét mutatták ki a kutatók egy exobolygó légkörében. A fénygyűrű színes, koncentrikus fénykörökből álló légköri alakzat, ami csak különleges feltételek egyidejű teljesülésekor jöhet létre. Ezt a rendkívüli, ritkán látható gyűrűt a WASP-67b nevű, a Földtől 637 fényévnyi távolságban keringő, pokolian forró gázóriás atmoszférájában sikerült kimutatni az Európai Űrügynökség (European
A tejútrendszerbeli csillagok mozgásának pontos meghatározására szakosodott Gaia-űrtávcső nemrég talált egy különlegesen nagy csillagtömegű fekete lyukat, amely ráadásul Földünk közelében rejtőzik. A csillagtömegű fekete lyukak a legnagyobb kezdeti tömegű csillagok magjának összeomlásakor jönnek létre, így tehát nem összekeverendők a galaxisok középpontjában található, ezeknél jóval nagyobb szupernagy tömegű fekete lyukakkal. Utóbbi típusú fekete lyukak nagy tömegű
A HD 148937 jelű rendszer a Földtől körülbelül 3800 fényévnyire található, a Szögmérő (Norma) csillagkép irányában. Két, a Napnál sokkal nagyobb tömegű csillagból áll, és egy gyönyörű köd, azaz gáz- és porfelhő veszi körül. „Nagy tömegű kettőscsillagot körülvevő köd ritkaságszámba megy, és igazából olyan érzést keltett bennünk, hogy valami különleges dolognak kellett történnie ebben a
Kutatók egy csoportja különleges részecskét azonosított egy ősi meteorit belsejében, amely nagy valószínűséggel egy közeli csillag halálakor bekövetkező szupernóva-robbanásából származik. A meteoritok belsejébe zárt aprócska porrészecskék felfedik a kutatók előtt egy csillag életének, halálának és az utána keletkező új csillag(ok) születésének folyamatát, ami szinte felöleli a kozmosz 13,8 milliárd éves történelmét. A kőzetdarabkák vizsgálatával bepillantást