AsztroPortré: Papp Sándor, a változócsillagok szerelmese
Papp Sándor tagtársunk 2015. szeptember 6-án végezte 100 ezredik változócsillag-észlelését. Gratulálunk ehhez a kiváló eredményhez!
Papp Sándor tagtársunk 2015. szeptember 6-án végezte 100 ezredik változócsillag-észlelését. Gratulálunk ehhez a kiváló eredményhez!
2015. november 14-én (13-15.) bajai találkozóra invitáljuk a magyarországi csillagászati civil szféra képviselőit épp úgy, mint az amatőrcsillagász mozgalom iránt elkötelezett aktivistákat.
Immáron negyedik alkalommal kerül megrendezésre a „Planetáriumok és bemutató csillagvizsgálók szerepe az oktatásban IV.” worksop Pécsett, a Zsolnay Kulturális Negyed Planetáriumában.
Szeptember 23-án ismét indul a „kisszakkör” a Polaris Csillagvizsgálóban, a 8-12 éves korosztály számára. A szakköri foglalkozásokat szerdánként tartjuk, 17:00-18:00 óra között, a csillagvizsgáló előadótermében.
Újra itt a szakköri szezon! Az óbudai Polaris Csillagvizsgáló ifjúsági szakkörét a 14-19 éves korosztály számára ajánljunk. Az első foglalkozás szeptember 24-én lesz. Ha érdekel a csillagászat és az űrkutatás, itt a helyed!
A csillagos égbolt fényképezése napjaink egyik legizgalmasabb, szinte beláthatatlan távlatokat nyújtó elfoglaltság az amatőrcsillagászok körében. A Polarisban a téma iránt érdeklődő kezdők és haladók számára tartunk szakkört, amely személyes találkozási lehetőséget nyújt az asztofotográfia szerelmesei számára.
Hazánkban először 1880-ban mutattak be Foucault-inga kísérletet a szombathelyi székesegyházban. Azt, hogy a Föld forog, alighanem már 1880-ban sem kellett bizonygatni senkinek, azonban az egyszerű ingakísérlet által szolgáltatott bizonyíték akkor is, ma is megragadja az érdeklődő nagyközönség képzeletét.
Az MCSE Változócsillag Szakcsoportja október 3-án tartja találkozóját, ezúttal a tatai Posztoczky Károly Csillagvizsgálóban.
Szeptember 19-én egynapos találkozót szervezünk a debreceni Agóra Tudományos Élményközpontban a napórák, a gnomonika iránt érdeklődők számára.
Ötödik alkalommal rendezzük meg csillagásztalálkozónkat a miskolci Androméda Csillagvizsgáló Egyesület szervezésében, Miskolc mellett Szentléleken, a Turista Parkban: a V. Szentléleki Észlelő Hétvégét. A helyet nem igazán kell bemutatni az amatőrcsillagászoknak, hiszen éveken keresztül itt rendezte az MCSE az MTT-t, és az elmúlt két esztendő résztvevői is sokat tudnak róla mesélni.















Hol járunk? Valamilyen gyárban? A bonyolult fémszerkezet valójában az Európai Déli Obszervatórium épülő óriástávcsöve, a 39 méter átmérőjű ELT, amely, ha elkészül, messze felülmúl minden más földi teleszkópot. A távcsőóriás kupolájában járunk, ahol a technikusok csapata valósággal eltörpül a hatalmas szerkezet belsejében. Az ESO felvétele az ELT építésének fontos mérföldkövét örökíti meg. Első alkalommal forgatták
A kínai Tianwen–2 űrszonda elérte a Föld kváziholdját („miniholdját”), a (469219) Kao’oalewa kisbolygót, és elkészítette az első közeli felvételt róla, majd anyagmintát fog gyűjteni és a Földre juttatja azt. Az anyagmintákból kiderül majd, hogy vagy a Holdba történt becsapódás által kidobódott törmelékről vagy egy főövi kisbolygóból lett földközeli aszteroidáról van szó. A Kínai Tianwen-2 űrszonda
A Corona Australis (Déli Korona) molekulafelhő-komplexum a Tejút egy olyan rendkívül dinamikus szelete, ahol a sötétség és a ragyogás, a csillagok halála és születése egyszerre van jelen. A képet szemlélve valóban úgy tűnik, mintha lenne ott minden, amit az intersztelláris anyag produkálni képes: reflexiós és sötét porködök, planetáris jellegű változó ködök, sőt, a háttérben egy
Az Európai Déli Obszervatórium (ESO) tanulmánya szerint a jelenlegi tervek alapján több mint 1,7 millió műhold kerülhet Föld körüli pályára, köztük rendkívül fényesek is. Mindez „pusztító következményekkel járna a csillagászat számára”. A tanulmány megállapítja, hogy a modern távcsövekkel végzett éjszakai megfigyelések megőrzése érdekében legfeljebb 100 000, szabad szemmel nem látható, halvány műhold keringhetne a Föld
Amikor az interneten olvasunk híreket, chatelünk, filmet nézünk, bankolunk (és még számos példát lehetne hozni), valamilyen titkosító és autentikáló algoritmus védi a tartalmat, amit fogyasztunk. A titkosítás azért szükséges, hogy ne tudja egy támadó elolvasni az üzenet tartalmát. Autentikációval biztosra mehetünk, hogy azzal kommunikálunk, akivel valóban szeretnénk, és az üzenetet nem módosította senki a küldés