Boromisza Ferenc beszámolója a 2011-es Kiskun táborról
bátorságot, hogy leírják élményeiket, tapasztalataikat a 2011-es
Kiskun-Neptunusz észlelőtáborról. Az alábbiakban közreadjuk az egyik legbátrabb
tagtársunk beszámolóját:
írta: Rab Attila,
helyszín: 6000 Kecskemét
Dátum: 2011. január 25.
Idő: hajnali 1:45-2:45 U T: 0:45-1:45
Nyugodtság: 6 – lassú hullámzás
Átlátszóság: 3,5 – hideg, csendes idő
Műszer: 102/1000 Skywatcher akromatikus refraktor
Mechanika: SW Autotrack
Okulárok: 25mm, 20, 10, 7.5, 6.5, 6 Plössl, Barlow
2X
Színszűrő: sárga (alkalmanként használtam az egyszerű,
kisméretű kráterek megfigyelésére)Leghasznosabb nagyítások: 133x – 7,5mm; 153x – 6,5mm;
166x – 6mm okulárokkal
Leírás:
Eredetileg a Szaturnuszt akartam észlelni, de a légköri
hullámzás miatt nem kaptam jó
képet, így belevetettem magam a Hold
látványosságaiba. Szabad szemmel nagyon szépen
látszott, ahogy a Hold, a
Szaturnusz és a Spica (Szűz csillagkép alfa Virgo) szabályos
háromszög alakban
(egymástól kb. 120 fokos szöget bezárva) látszik az égen. Holdhalót
nem
láttam.
Leírásomat igyekszem szemléletesebbé tenni a Google Moon
programból kiemelt akkori
fényviszonyokhoz igazított képeivel.
Gyere el, ha már tapasztalt amatőrcsillagász vagy, mert itt ideális körülmények várnak (800 m magas, minimális fényszennyezés, tiszta idő esetén rendkívül jó átlátszóság) észlelési szempontból, nagyon sok a csillagászati és más természettudományos látnivaló, mesés a környezet
A tábor további részletei az alábbiakban olvashatók…Fülöpszálláson is fogyatkoztassuk a Holdat 🙂
Teljes holdfogyatkozás lesz megfigyelhető Európából, Afrikából és
Ázsiából, melynek teljessége alatt a Hold átvonul a földárnyék
legbelsején is – igen változatos színeket és fényviszonyokat produkálva
ezzel a fogyatkozás teljes időtartama alatt.
Magyarországról
nézve már részlegesen fogyatkozott Hold fog felkelni, a teljes fázis
21:22-kor kezdődik, és 23:02 után ér véget. A részleges fázis vége
0:02-kor következik be, a félárnyék utolsó része 1:01-kor vonul le a
Holdról.
A részletes program itt olvasható…
A 2023 BU jelű teherautó vagy busz méretű kisbolygó a Föld körül keringő geostacionárius mesterséges holdak pályáinál is közelebb száguldott el bolygónktól péntek éjjel és belátható ideig nem fog ütközni velünk. A 2023 BU kisbolygót Gennagyíj Boriszov amatőrcsillagász fedezte fel aKrím-félszigeten levő Naucsníj városa közelében levő obszervatóriumban. Mint kiderült, a felfedezése után már csak öt
A Selyemgubó-köd mintegy 3900 fényév távolságban található, átmérője körülbelül 15 fényév. Összetett szerkezete (emissziós, reflexiós és sötét ködök) miatt rendkívül látványos célpont. Galamb Gábor, Tiszasziget-Csomorkány A Selyemgubó-köd a Hattyú csillagképhez tartozó csillaghalmaz és ködösség társulása. Az alkalmazott 800 mm-es fókusztávolság és APS-C szenzorméret esetében maga a köd a látómező csak kisebb részét tölti ki. A választott célobjektum különlegessége, hogy emissziós,
Erőteljes robbanások, úgynevezett rövid gammakitörések (GRB-k) archív adatainak átvizsgálása közben a csillagászok olyan sugárzásmintázatokat találtak, amelyek egy szupernehéz neutroncsillag rövid életére utalnak, mielőtt fekete lyukká omlott volna össze. A szalmaláng-életű hatalmas égitestet valószínűleg két neutroncsillag ütközése teremtette. „700 olyan rövid GRB adataiban kerestük ezeket a jeleket, amelyeket a NASA Neil Gehrels Swift Obszervatóriuma, a Fermi-űrtávcső
Az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének több évtizedre visszanyúló szemináriumsorozata rangos meghívott előadásával folytatódik. Február másodikán délután Sir Roger Penrose (Oxfordi Egyetem) angol matematikus és elméleti fizikus fog előadni A termodinamika második törvénye: fekete lyuk szingularitásoktól a konform ciklikus kozmológiáig (The Second Law of Thermodynamics: from Black-Hole Singularities to Conformal
Egy kutatócsoport feltérképezte a Lokális Buborék mágneses tereinek szerkezetét három dimenzióban. Réges-régen felrobbant szupernóvák hatalmas buborékot fújtak, és 1000 fényév átmérőjű héjba söpörték a csillagközi gázt. A Nap egészen véletlenül ennek a buboréknak a központjában van. A héj mágneses teréről most készült egy térkép, amely segíthet megértenünk a Lokális Buborék eredetét és a hasonló jelenségek