Kora tavaszi binokulár-túra
A nagy látómezejű binokulárok az amatőrcsillagász legsokoldalúbban bevethető „fegyverei”.
A nagy látómezejű binokulárok az amatőrcsillagász legsokoldalúbban bevethető „fegyverei”.
Könnyen azt hihetnénk, hogy „új” csillagokkal, csillagképekkel való ismerkedés csak délebbi országokba, egzotikus helyekre utazással lehetséges. Nos, Kernya János Gábor tagtársunk horizontközeli túrázásai bebizonyították, hogy a sükösdi határ is egzotikus hellyé változhat – még globális felmelegedés se kell hozzá…
Ezúttal a téli égbolt “ismeretlen” nyílthalmazaiból válogat szerzőnk.
A sorozat előző részében látványos őszi és téli mély-ég objektumokkal ismerkedtünk meg. Ezúttal a nyári ég csodái közül szemezgetek, és helyet kap a cikk hasábjain egy kevésbé ismert, de a maga nemében könnyű tavaszi objektum is. Utolsó bekezdésünk önálló észlelési tervek készítésére buzdít.
1997 év végén egy internetes fórumon jelent meg a fenti félmondat, azzal a kéréssel, hogy az amatőrcsillagászok fejezzék be a mondatot. Az évek során a következő válaszok merültek fel a teljesség igénye nélkül.
… avagy vajon gömbhalmazok őrzik-e a galaxiskeletkezés ősi titkát?
Az ALMA rádiótávcső-hálózat több mint 100 molekulát azonosított egy galaxisban, köztük számos olyat, amelyek különböző csillagkeletkezési és –fejlődési folyamatra utalnak. Ebben a galaxisban sokkal nagyobb ütemben keletkeznek csillagok, mint máshol a Tejútrendszerben. Ez az első felmérés, amelyben ennyiféle molekulát találtak. Egy kutatócsoport Sergio Martin (Európai Űrügynökség), Nanase Harada (NAOJ) és Jeff Magnum (NRAO) vezetésével az
A Ceres törpebolygó felszínén számos kráterben vízjég található. Egy kutatócsoport nemrég megvizsgálta a jég tulajdonságait ezekben a hűvös, árnyékos kráterekben, és arra a következtetésre jutott, hogy az meglepően fiatal. A Ceres a belső Naprendszer egyetlen törpebolygója. A kőzetvilág nagyjából negyedakkora, mint a Hold. Népszerűségét a kutatók körében annak köszönheti, hogy valószínűleg egyike a néhány megmaradt
Többszörös kihívást jelent a Hold túlsó oldalán a déli sarkvidéken holdszondának leszállni és ott kőzetmintát gyűjteni, majd felszállni és a mintát elhozni a Földre. Ez a most útnak indított kínai Chang’e-6 küldetés célja. Kína 2007-ben megkezdett holdkutatási programja töretlenül folytatódik. A terveknek megfelelően május 3-án pénteken, magyar idő szerint 11:27-kor a kínai Hajnan szigetén található
A jelenleg elfogadott elméletek szerint a kozmikus környezetünkben megfigyelhető nagy galaxisok az univerzum története során kisebbek összeolvadása révén jöttek létre. Ez hatványozottan igaz azokra az óriás elliptikus galaxisokra, amelyek gazdag, sok tagot számláló galaxishalmazok középpontjában, azok legsűrűbb régióiban találhatók. Ezek a galaxishalmazok legfényesebb galaxisai (brightest cluster galaxies, BCG), amelyeknek több összeolvadási esemény során sikerült a
Körülbelül 4,2 milliárd évvel ezelőtt történt, hogy „kifordult” a Hold felszíne, ezzel létrehozva rajta azokat az alakzatokat, amelyeket ma is megfigyelhetünk. A legtöbb tudós egyetért abban, hogy a Hold kb. 4,5 milliárd éve keletkezett, amikor Naprendszerünknek egy Mars méretű égitestje, a Theia néven ismert hipotetikus objektum a Földnek nekiütközve kitépett belőle egy darabot, és abból