A következő két hét eseményei





csillagaszat.hu
-
Eltűnhet a 11 éves napciklus?
Nem sokkal azután, hogy a 17. században európai csillagászok megépítették az első távcsöveiket, sötét foltokat figyeltek meg a Nap felszínén. A modern kor csillagászai számára egy rejtélyt is továbbadtak: körülbelül 1645-től 1715-ig a foltok, amikről ma már tudjuk, hogy a napaktivitás jelzői, jórészt eltűntek. A napfoltok számolásával és más történelmi megfigyelésekkel foglalkozó John Eddy csillagász
-
Hogyan építsünk 10 km-es űrtávcsövet? Interferometriával!
Egy 10 kilométer átmérőjű űrteleszkóp megépítése alighanem tudományos fantasztikumnak is beillene, de hat kenyérpirító méretű kis műhold együttműködésével a NASA SunRISE küldetése éppen ezt teszi. Az űrben keringő hatalmas rádióteleszkóppal a heves űridőjárási jelenségeket fogják tanulmányozni. Ezek az események olyan részecskesugárzással járnak, amik veszélyesek az űrhajósokra, károsak a műholdakra, valamint negatívan befolyásolják a földi kommunikációs
-
Földi anyagot találtak a Holdról származó meteoritokban
A Hold évezredek óta lenyűgözi az emberiséget, de égi kísérőnk tudományos igényű vizsgálata is már négyszáz évre, Galilei első távcsöves megfigyeléseiig nyúlik vissza a múltba. Tudjuk, hogy a Hold Földhöz viszonyított nagy relatív méretével rendkívülinek számít a naprendszerbeli kísérőégitestek között, és nagy vonalakban abban is konszenzus van a tudományos közösségen belül, hogy ez minek köszönhető.
-
Négy felfedezés távoli galaxisokról a James Webb első mérései alapján
Alig két héttel a Világegyetemünk keletkezésének korai szakaszába tekintő NASA James Webb-űrteleszkóp első fotóinak és adatainak megjelenése után már özönlenek az előzetes eredmények; többek között sokan pályáznak a valaha látott legtávolabbi galaxis címére. A James Webb-űrteleszkóp képein rengeteg galaxis fénylik a távoli kozmoszban, az Ősrobbanás utáni pár száz millió éves, azaz 13,8 milliárd évvel ezelőtti
-
Magyar vonatkozású eredmény: a molekuláris oxigénnek két forrása van a Rosetta üstökösében
A magyar származású, Amerikában élő Luspay-Kuti Adrienn és munkatársai kimutatták, hogy a Rosetta-szonda célüstökösében az oxigén molekulák az üstökösmagon belül honnan származnak. Ez a felfedezés az üstökösök és a Naprendszer kialakulási körülményeit új megvilágításba helyezi. Az Európai Űrügynökség (ESA) Rosetta-szondája úttörő jelentőségű küldetése során 2014. augusztus 6. és 2016. szeptember 30. között részletesen tanulmányozta a