„Az önkéntesség a társadalmi, kulturális, gazdasági vagy környezeti fejlődés közösségi eszköze. Az önkéntes tevékenység különböző területekre terjed ki; a katasztrófák idején nyújtott humanitárius segítségnyújtástól, az emberi jogok védelmén, az egészségügyi és szociális segítségen keresztül a közügyek képviseletéig, politikai jellegű akciókban való részvételig. Az önkéntesség mértékét, társadalomba való beágyazottságát befolyásolja a...
A csillagászati-űrkutatási ismeretek távcső melletti átadásához kedvet érző amatőrcsillagászok számára ismét tanfolyamot indítunk a Polarisban. Képzésünk elméleti és gyakorlati ismereteket nyújt mindazoknak, akik járdacsillagászatot tartanak, vagy csillagvizsgálók bemutatóit szervezik.
2024-ben is megrendezésre kerül az Egy Hét a Csillagok Alatt országos programsorozat, amikor országszerte távcsöveket és lelkes csillagászokat találhatnak az éjszakai égbolt szerelmesei. Mindez több száz lelkes csillagász munkájaként fog megvalósulni augusztus 9. és 17. között. A csillagászat páratlanul szerencsés tudomány: értő művelői rendkívüli látványosságok sokaságán keresztül tudják közelebb hozni...
A 100 óra csillagászat elnevezésű akciót először 2009-ben hirdette meg a Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU), A Csillagászat Nemzetközi Éve keretében. 2019. január 10-13. között ismét száz óra csillagászat-népszerűsítés következik, ezúttal az IAU 100 éves jubileumi évében. Ez kiváló lehetőség, de igen nagy feladat is egyben. A siker érdekében ajánlott alaposan...
2016-ban május 14-ére esik a Csillagászat Napja. Országszerte számos helyszínen rendkívüli nyitva tartással, járdacsillagászattal, távcsöves bemutatókkal várják az érdeklődőket helyi csoportjaink és társszervezeteink. Az este távcsöves látnivalói: a Hold, a Jupiter, majd a Szaturnusz és a Mars.
Május 9-én Merkúr-átvonulást figyelhetünk meg hazánk teljes területéről. A jelenséget a Merkúr csekély látszó mérete miatt szabad szemmel nem lehet megfigyelni, csak biztonságos napszűrővel ellátott, legalább 10x-es nagyítású távcsővel.
Közel harminc helyszínen készültünk a Csillagászat Napjára. Lássuk, ki mit látott, mit tapasztalt 2015. április 25-én!
Az ENSZ és az UNESCO a 2015-ös évet a Fény Nemzetközi Évének nyilvánította. A Fény Évében emlékezünk Einstein általános relativitáselméletének 100., és a kozmikus háttérsugárzás felfedezésének 50. évfordulójára is.
Csütörtökön, január 15-én jut bolygónkhoz legközelebb, mintegy 90 millió km-re a Mars, könnyen azonosítható az esti égen. Pólussapkája, légkörétől homályos pereme és a felszíni vöröses por takarója kisebb távcsővel is látható – ha az időjárás is úgy akarja. Nézzünk fel az esti égre, és ha derült, könnyen megtaláljuk a Marsot. Még akár Budapestről is jól
A C/2024 G3 (ATLAS) üstökös 2025. január 13-án éri el napközelségét és már előtte olyan fényes volt, hogy a hajnali szürkületben észlelhető. Azonban legnagyobb fényessége időszakában túl közel lesz a Naphoz, ami nagyon megnehezíti a megfigyelését. A C/2024 G3 (ATLAS) üstököst 2024. április 5-én fedezte fel Tyler Linder az ATLAS (Asteroid Terrestrial-impact Last Alert System)
Egy véletlen felfedezésnek köszönhetően bővült a csillagászok szótára a millinóva kifejezéssel. Nemrégiben a Kis- és a Nagy Magellán-felhőben sikerült azonosítani 28 újfajta röntgenforrást, amelyek robbanásszerű csillagkitörésekhez köthetők. Emellett fény derült arra is, hogy talán 8 éve is sikerült egy ilyen eseményt detektálni, amelyet akkor még nem tudtak osztályozni a csillagászok. Jelenleg nem teljesen ismert, hogy
Az új év látványos csillagászati jelenségekkel kezdődött, a sorban az első a holdsarló és a ragyogó Vénusz együttállása volt január 3-án, a kora esti égen. Balázs Gábor, Dabas Nem is tudom mikor tudtam utoljára együttállást fotózni, de január 3-án este szép derült ég volt, éppen akkor, amikor a Vénusz és a 15%-os holdsarló egymáshoz igen
Egy nemrégiben megjelent kutatás eredményei alapján a legismertebb törpebolygó, a Pluto évmilliárdokkal ezelőtt egy jeges „csókkal” fogta be legnagyobb holdját, a Charont. Az új eredmények azt is megmagyarázzák, hogy miként foghatott be a Pluto egy vele összemérhető égitestet. A tanulmányt megjelentető kutatócsoport úgy gondolja, hogy a Pluto-Charon rendszer két, a Naprendszer peremén található Kuiper-övben keringő,
