A csillagda nem került Pécsre
Kevéssé ismert részlet, hogy a pécsi egyetem alapításában elévülhetetlen érdemeket
szerzett Zichy Gyula gróf, 1925-től kalocsai érsek, megpróbálta az általa lapított "pécsi Pius-alapítványt J. t. (Jézus társaság – R.N.) katolikus főgimnázium
és nevelőintézet" keretébe a korábban Kalocsán Haynald Lajos kalocsai
érsek által alapított obszervatóriumot is beolvasztani.
A Haynald-obszervatórium fénykorát Fényi Gyula, a neves napfizikus tevékenysége
és igazgatósága alatt érte el. Az obszervatórium munkáját biztosító Haynald-alapítvány
az I. világháború alatt elértéktelenedett, s így az obszervatórium gazdasági
alapja megrendült. Elmaradtak a szükséges – igen jelentős összeget igénylő –
műszerfejlesztések is, így az alföldi város középpontjában elhelyezett csillagda
helyzete fokozatosan leértékelődött. Bár a húszas években történtek felújítások,
ez azonban nem állította meg a fenti folyamatot. Ezt látva, támadhatott Zichy
Gyulának az az ötlete, hogy a csillagdát Pécsre helyezi, integrálva azt az egyetem
szervezetébe. Ezért fordult 1928. november 5-én a kalocsai főszékesegyházi káptalanhoz,
állásfoglalást kérve a Haynald-alapítványt gondozó, így a Haynald obszervatóriumot
felügyelő káptalanhoz.
A káptalan a kérést határozattan visszautasította, részletesen indokolva döntését.
Legfontosabb kizáró oknak azt tartották, hogy ez az alapító akaratával ellenkezne.
Az alapító így ír erről Trefort kultuszminiszterhez 1877. október 3-i levelében: "Ilyennek
emelését terveztem tehát először ugyan rezidenciámon, később ettől sok okoknál
fogva elállván és Konkoly Miklós ógyallai közbirtokos és ismert
csillagász tanácsaival élvén, itteni főgimnáziumom épületében, hol azután a
gimnáziális ifjúsági gyakorlati észlelések által ez irányban is kiképeztessék,
ha egyikben-másikban a csillagászatra hajlam mutatkoznék, az ebben hatályosabban
fejlesztessék, névszerint asztrofizikai észlelések tétessenek és az intézetet
gondozni és vezetni hivatott tanítókar egyes tagjai a szép tudomány terén nagyobb
körben és nagyobb sikerrel foglalkozhassanak."
Döntése során nem látta a káptalan megnyugtatónak a csillagda szakmai továbbfejlesztését
sem a pécsi egyetem keretében, mivel "úgy tudjuk, hogy a pécsi egyetemen
nincs matematikai és fizikai tanszék, ami nélkül egy egyetemi csillagda nem
is működhetik; csupán csak fizikai földrajz létező tanszékének segédeszközeként
vehetné tehát hasznát az egyetem az obszervatóriumnak. Ámde ez a cél aránytalanul
jelentéktelen volna ahhoz, hogy evégből a kalocsai csillagda megszűnjön létezni
és felszerelése Pécsre vitessék át s ott nagy költséggel, talán éppen Excellenciád
jótékonyságának igénybevételével építessék és szereltessék föl a csillagda."
További kizáró oknak tartották azt, hogy a csillagda a rendházhoz kötve helyezhető
el, mivel azt a jezsuiták kezelték, s rendjük szabályaival ellenkezik az, hogy
az éjszakát rendházukon kívül töltsék.
Zichy érsek a káptalan állásfoglalását elfogadta, s a csillagda Kalocsán maradt,
azt később államosították, jelenleg bemutatási célra használják.
Dr. Mojzes Imre
Budapest
a Magyar Nemzet 1985. szeptember 6-i számában megjelent cikk utánközlése
