150. Barrow, John D.: A müvészi Világegyetem.

{mosimage}

Kapható a könyvesboltokban. Megvásárolható a Polaris Csillagvizsgálóban (Budapest, III. Laborc u. 2c.), és megrendelhető a Magyar Csillagászati Egyesület címére (1461. Budapest, Pf. 219.) 1995 Ft piros postautalványon történő elküldésével, hátoldalon a tétel megnevezésével, vagy átutalással.

Tudjuk, látjuk, érezzük, hogy a körülöttünk levő világ mennyire sokoldalú. Mennyi tudomány, technika, müvészet, hiedelem, szokás, élőlény, nyelv, zaj, zene ölel körül bennünket. De, hogy mindezeknek a csillagászathoz, a csillagos éghez, a Naprendszerünkhöz, az Univerzumunkhoz szoros köze van, arra csak Arany János szavaival válaszolhatnánk: Gondolta a fene!”
Testünk és környezetünk könnyebb elemei az ősrobbanásból, vagy csillagok vegykonyhájából, nehezebbjei szupernóva robbanásból valók.
Az évmilliárdok óta főágon tartózkodó Nap stabil sugárzása az evolúció biztonságát szavatolja.
A Naprendszerben keringő égitest-töredék eltalálhatja a Földet, és a vidáman szaporodó élővilág katasztrófáját okozhatja.
A bolygók tömege határozza meg, hogy kialakulhat-e rajtuk élet, méginkább értelmes élet.
A fizika törvényei írják elő: az élőlények milyen tömeg-és mérethatárok között létezhetnek.
Az égbolt ciklusai naponta, hetente, havonta, évszakonta, évente hatnak az állat-és növényvilágra, mindennapi életünkre, müvészetünkre.
A Föld tengelyferdesége, a kontinensek elhelyezkedése, a Hold megléte, a fogyatkozások, a precesszió, a bolygók száma hatottak az élővilágra, vallásainkra, mítoszainkra, naptárainkra, ünnepeinkre.
A Nap sugárzási maximuma szabta meg: mely hullámhosszakat érzékelünk, milyen színeket látunk nappal, szürkületben, és éjjel.
A hangok közül a zene tette komplexebbé, boldogabbá müvelőjét, biztosította evolúciós
fennmaradását. Ugyanez volt a szerepe az írásnak, az irodalomnak, a meséknek, a regéknek, a festészetnek, a szobrászatnak, a hitnek, a táncnak, a csillagászatnak.
A kozmikus környezet bélyeget hagyott testünkön, elménken, sőt az formálta ki ezeket, meghatározta rokon-és ellenszenveinket.
Egy ideje elvált egymástól a tudomány és a müvészet. Pár évtizede (a korszerü számítógépeknek is köszönhetően) újra sok közös témájuk akad. Az alkotó müvészek kutatják: ami szép, miért szép? A természettudomány rádöbben: az egysíkúnak tudott világ: sokoldalú, bonyolult, őseink hiedelemvilága átszövi mindennapjainkat.
Mindebben a csillagászat az: ami leginkább hatott az életünkre. Úgy is felfogható: a csillagászatot az is müveli, aki nem is tud róla. (Felkel, mert felkel a Nap. Villanyt gyújt este, mert kinn sötét van a Világegyetem tágulása miatt. Nyaralni nem télen megy, hanem nyáron, hiszen akkor nagyobb a Nap deklinációja)
A csillagászat müvelője, hobbistája pedig kidüllesztheti mellét, és szólhat: minden ami a világban van: az csillagászat, vagy abból ered, vagy azzal kapcsolatos, vagy azt szolgálja, vagy azt teszi széppé, értelmessé, müvészivé.
Bizony a Világegyetem: müvészi.

Ajánljuk...