Szerző: Keszthelyi Sándor · 2007. január 6, szombat
{mosimage}
Kapható a könyvesboltokban.
Kemény fedelű, kicsi, de vastag ismeretterjesztő könyv. ABC-rendben több mint 1000 csillagászati címszó. Alapvető ismereteket nyújt a csillagászat iránt érdeklődőknek. A végén 2 oldalas magyar ajánlott irodalommal. Különösebben nem hozott lázba, de kezdők biztosan sok érdekességet találnak benne.
December 24-én az AES Andes, az amerikai AES Corporation energetikai cég leányvállalata egy hatalmas ipari komplexum tervét nyújtotta be környezeti hatásvizsgálatra. A tervezett komplexum fenyegeti az ESO (Európai Déli Obszervatórium) Paranal Obszervatórium feletti érintetlen égboltját, amely a világ legsötétebb észlelőhelyei közé tartozik, és ideális helyszínt biztosít a csillagászati megfigyelésekhez. Az ipari megaprojektet a tervek szerint
A 2024-ben hullott, Charlottetown hivatalos nevű, összesen mintegy 95 g tömegű meteorit különleges esetnek számít. A szerencsének köszönhetően ugyanis a hullásról egy biztonsági kamerának köszönhetően „élő” felvétel is készült, bár a kozmikus test gyors mozgása következtében maga a meteor csupán egyetlen képkockán látszik. A hullás a kanadai Prince Edward szigeten levő Charlottetown-ban történt, 2024. július
Január a Mars hónapja – ha ugyan látunk valamit a vörös bolygóból. Magyarország téli időjárása távolról sem ideális, más a helyzet a Kanári-szigeteken, ahol nemcsak télen kellemesebb a klíma, de sokkal több a derült idő is. Farkasréti György, Tenerife Tenerifén a derült éjszakák száma évente megközelíti a 300-at, a kiváló légköri nyugodtság azonban itt is
Az Európai Űrügynökség (ESA) Proba-3 küldetése a Nap titokzatos koronáját és a Föld sugárzási környezetét is egészen új módon fogja megfigyelni. A műholdpáros egymástól 150 méteres távolságra, erősen elnyúlt pályán keringve alkalmanként 6 órán át mesterséges napfogyatkozást idézve elő a Nap nehezen megfigyelhető halvány légkörét, a koronát fogja megfigyelni. A Proba-3 (Project for On-Board Autonomy
A James Webb-űrtávcső legújabb adatai megerősítették, amit már elődje, a Hubble-űrtávcső használatakor sejtettek a tudósok: valami hiányzik a Világegyetemről alkotott képünkből! Mindmáig ugyanis a James Webb-űrtávcső mutatja a legteljesebb betekintést gyorsulva táguló Univerzumunk távoli zugairól, és így az általa szerzett adatok vannak leginkább a segítségünkre abban, hogy megmagyarázzuk a modern fizika egyik legnagyobb rejtélyét, mégpedig
