A Mars égi útijelzői
Március 26-án 01 órakor hazánkból nem látható a Mars bolygó Hold által történő fedése, (okkultáció) ugyanakkor tőlünk azt sem láthatjuk, amikor a 4,7 napos holdsarló 0,7 fokra megközelíti a vörös bolygót, mert addigra már mindkét égitest a látóhatár alatt lesz.
Ennek ellenére negyed nappal korábban, 25-én a napnyugtát követő percekben ismét felfedezhetjük a nyugati ég alsó légrétegein átvöröslő Merkúr bolygót, ami sajnos már 19 óra 50-kor lenyugszik, de a nyugaton magasan ragyogó Vénusz bolygó felett 20 óra körül újabb érdekes látvány tárul szemünk elé. A holdsarló külső ívét követve még észrevehetjük kísérőnk sötét korongjának hamuszürke fényét, ami nem más, mint a Föld felszínéről a Holdra visszaverődő napfény, azaz földfény. A holdsarló belső íve, mint egy zárójel a felette fénylő Mars bolygóra irányítja a tekintetet, míg a sarló jobb szarva, a közeli Fiastyúk csillaghalmazára mutat, ami főleg a látcsővel nézelődők számára érdekes.
A nyári időszámítás kezdetén, 28-án 20 órakor a Holdtól 4,7 fokkal délre látható a Szaturnusz bolygó, míg a Hold felett a görög mitológiai ikreket jelképező két főcsillag, a Castor és a Pollux ragyog.
Egy nappal később 29-én 01 órakor létrejön a Hold első negyed fázisa, majd ugyan ezen a napon bekövetkezik az éppen félhold alakot öltő két belső bolygó legnagyobb keleti kitérése (elongáció). Ekkor Földünket a Nappal összekötő képzeletbeli vonaltól 90 fokkal keletre található a Merkúr, amely égitest 13 órakor 19 fokra eltávolodik központi égitestünktől, és ugyan ezen a napon 18 órakor bekövetkezik a Vénusz 46 fokos keleti kitérése.
