MCSE KCS és NACSK hírek
• Csillagászati előadás Géderlakon
• Közelebb a csillagokhoz – Kiskőrösön
• Kiskun-Neptunusz-tagrevízió
• Űrnap 2001
• VII. Szkeptikus Konferencia Székesfehérváron
• Csillagászati előadás Géderlakon
• Közelebb a csillagokhoz – Kiskőrösön
• Kiskun-Neptunusz-tagrevízió
• Űrnap 2001
• VII. Szkeptikus Konferencia Székesfehérváron
A galaxisok teljesen másképpen jelennek meg a látható fény, mint az utraibolya fény tartományában. Ez a tényt egy viszonylag közel lévő galaxis – az NGC 6782 – kapcsán igazolta egy csillagász kutató csoport, mialatt a Hubble teleszkóppal tanulmányozták.
1979. június 6-án 21 óra 15 perckor (magyar idő szerint) indult Bajkonurból a Szojuz-34 űrhajó. Fedélzetén nem foglaltak helyet űrhajósok, fő feladata a Szaljut-6 űrállomás két lakójának biztonságos leszállítása volt a Földre.
A késő őszi, tél eleji égen sok érdekes,
látványos égiteste kereshetünk fel. A Cassiopeia és a Perseus között ott
csillog a Perseus-ikerhalmaz
(khi-h Persei) kettős csillagfelhője, nem messze, a tetőponttól nyugatra az
Andromeda-köd (M 31) és a nagy kiterjedésű M 33 spirális köd a Háromszög
csillagképben
már kézi látcsővel is nagyszerű látványt nyújt.
Könyves – Könyvek, 5. szám, 228 oldal + 29 képoldal, szerkesztette: Dr. Kulin Eszter és Bartha Lajos, kiadja: N. J. Pro Homine Alapítvány, Budapest-Újpest, 2001.
A jelen cikkben elemzett változócsillag, a gamma Cas (gamma Cassiopeiae) –
vagy arab nevén Cih – általam történő vizsgálata egy 2001 nyarán, az MCSE MIRA
változós levelezőlistáján megjelent Keszthelyi Sanyi-féle hozzászóláshoz kapcsolódik.
Gyönyörű, glóriához hasonlatos, színes fénygyűrű lehetséges jelenlétét mutatták ki a kutatók egy exobolygó légkörében. A fénygyűrű színes, koncentrikus fénykörökből álló légköri alakzat, ami csak különleges feltételek egyidejű teljesülésekor jöhet létre. Ezt a rendkívüli, ritkán látható gyűrűt a WASP-67b nevű, a Földtől 637 fényévnyi távolságban keringő, pokolian forró gázóriás atmoszférájában sikerült kimutatni az Európai Űrügynökség (European
A tejútrendszerbeli csillagok mozgásának pontos meghatározására szakosodott Gaia-űrtávcső nemrég talált egy különlegesen nagy csillagtömegű fekete lyukat, amely ráadásul Földünk közelében rejtőzik. A csillagtömegű fekete lyukak a legnagyobb kezdeti tömegű csillagok magjának összeomlásakor jönnek létre, így tehát nem összekeverendők a galaxisok középpontjában található, ezeknél jóval nagyobb szupernagy tömegű fekete lyukakkal. Utóbbi típusú fekete lyukak nagy tömegű
A HD 148937 jelű rendszer a Földtől körülbelül 3800 fényévnyire található, a Szögmérő (Norma) csillagkép irányában. Két, a Napnál sokkal nagyobb tömegű csillagból áll, és egy gyönyörű köd, azaz gáz- és porfelhő veszi körül. „Nagy tömegű kettőscsillagot körülvevő köd ritkaságszámba megy, és igazából olyan érzést keltett bennünk, hogy valami különleges dolognak kellett történnie ebben a
Kutatók egy csoportja különleges részecskét azonosított egy ősi meteorit belsejében, amely nagy valószínűséggel egy közeli csillag halálakor bekövetkező szupernóva-robbanásából származik. A meteoritok belsejébe zárt aprócska porrészecskék felfedik a kutatók előtt egy csillag életének, halálának és az utána keletkező új csillag(ok) születésének folyamatát, ami szinte felöleli a kozmosz 13,8 milliárd éves történelmét. A kőzetdarabkák vizsgálatával bepillantást
Régóta terveztem már „a tűz és jég országát”, Izlandot megnézni. Sok gyönyörű képet láttam kék vizű vízesésekkel, zöld mohával ellepett fekete vulkáni sziklákkal, jégdarabokról a fekete fövenyen, a szilaj, érintetlen felföldi részekről – fotósként a táj engem is megbabonázott. Martin Ferenc, Izland Rég vágytam újra látni a sarki fényt is. Aki már látta, tudja: a