2005. november – Vissza a Holdra! | MCSE

2005. november – Vissza a Holdra!

Már-már közhelynek tűnik, hogy politikai okai voltak mindennek. Semmiképp sem pénzügyi, hiszen a holdprogram addig került igen sokba, míg ki nem fejlesztik az űrhajót és az Apollo-rendszert, utána már "csak" működtetni kellett. Az emberek úgy gondolják, az űrhajózás a világ legdrágább dolga. Pedig mennyivel drágább háborúzni! A 20. század második felében megszületett az Apollo-program, majd kitört vietnami háború. Most zajlik az iraki háború, majd az amerikai elnök meghirdeti a Mars-programot. Az űrkorszak történetével foglalkozóknak igen érdekes témája, hogy elvesztegetett 30 évet hagytunk-e a hátunk mögött volt-e egyáltalán bármi értelme az űrrepülőgépnek stb. Mi inkább tekintsük át a Bush-terv — pontos nevén: President’s Vision for Space Exploration — eddig nyilvánosságra hozott részleteit…


George W. Bush meghirdeti az amerikai
Mars programot.

A terv egy 2030-as évekig tartó megaprojekt. Ezért is nevezik új amerikai űrstratégiának. Nem csak egy-két kísérletről, egy-két rakéta kifejlesztéséről van szó, hanem a NASA működését, a világ űrkutatását és űrhajózását még évtizedeken meghatározó alapvető fontosságú vállalkozásról. A valóságot lehet így is jellemezni. Sokaknak azonban komoly gondot okoz, hogy sokszor nem tudja a tervet áttekintő eldönteni: a Bush-terv egyaránt lehet egy jó vicc, de akár egy szakmailag megfontolt, érvekkel alátámasztott, kitűnő elgondolás is.

Nézzük, miről is van szó. George W. Bush 2004. január 14-i bejelentése (programbeszéde) szerint a Hold ismételt felkeresését a Mars és távolabbi égitestek meghódítása követheti. Tény, hogy erre igazából nincs pénz. Évről évre bizonyos összegeket csoportosítanak át a NASA-n belül, amit a Kongresszus kipótol. Ezt gyarapítja majd az űrrepülőgépek nyugdíjazása után felszabaduló összeg. Összességében azonban ezzel nem emelkedik számottevően a NASA költségvetése.

Így az új űrhajó — ha megépül — amellett, hogy univerzális, többcélú és "kipróbált", még igen olcsó is. A CEV (Crew Exploration Vehicle) éppúgy lenne űrhajó Föld körüli pályán, mint teherűrhajó a Nemzetközi Űrállomásra. S ugyanez menne a Holdra is, sőt, még a Mars irányába is. Ránézésre Apollo — csak éppen háromszor nagyobb…


Balra: az űj űrhajó, a CEV közelít az ISS-hez, jobbra a CEV parancsnoki kabinja csatlakozik a holdkomphoz — akárcsak az Apollo-űrhajók tették

A Holdra évente kétszer szállnának le, 2018-tól kezdődően. Az űrhajó az évtized elejére készülne el. Az első évek után lakómodult juttatnának a Holdra, s azt használnák bázisként. Ekkor azonban már javában tartanának a Mars-utazás előkészületei. Az Apollóhoz hasonlóan kúp alakú parancsnoki kabinhoz holdkomp helyett ezúttal egyfajta Mars-kompot kellene csatlakoztatni, s irány a Mars.


A Saturn-V, és az űrrepülőgép összehasonlítása
a CEV két tervezett hordozórakétájával (jobbra)

A Holdhoz a CEV két hordozórakétával indulna, ezek kisebbek lennének a Saturn-V-nél. Igaz, az egyik a maga 109 méterével alig egy méterrel marad le múltbeli társa mögött. Ezt a költséghatékonyság jegyében az űrrepülőgép-rendszerből fejlesztenék ki: a két oldalsó gyorsítórakéta, a hajtóanyagtartály és a hajtómű felhasználásával. A hajtóanyagtartály tetejére jönne egy újabb fokozat, amin a megnövelt méretű holdkomp kapna helyet. Miután sikeresen Föld körüli pályára állt, a holdkompot az űrhajó követi, négyfős legénységgel. Az űrhajó egy, az űrrepülőgép gyorsítórakétájából kifejlesztendő hordozóeszközzel emelkedik majd a magasba, hogy azután a holdkomppal összekapcsolódva megkezdődjön a nagy utazás a Hold felé.


Balra: a CEV és a holdkomp a Hold körül, jobbra a felszállás pillanata.

Három nappal később az űrhajó és a holdkomp megérkeznek a Holdhoz. Hold körüli pályára állnak, a legénység átszáll a holdkompba, majd leereszkednek a felszínre. Miután megtették a következő kis-nagy lépést, s befejezték hétnapos felszíni küldetésüket, melyhez persze rendelkezésükre áll egy új tervezésű holdautó. A holdkompba felső részével visszatérnek a Hold körüli pályára, és parancsnoki kabinnal elindulnak a Föld felé. Érkezésük az óceán helyett a szilárd felszínre történne, felfújódó ballonok által is védve a személyzetet. Ez újdonság, mivel az amerikai űrhajósok (természetesen az űrrepülőgépek kivételével) eddig az óceánra érkeztek vissza.


A felszíni közlekedést újfajta
holdjárművek segítenék

Sajnos egy tekintetben e sorok írója nem optimista. Nem látni, mi az a momentum, amivel érdekesebbé tették az új stratégiát a Kennedy által meghirdetettnél. Mi az, amivel az érdeklődés fenntartható lesz, hogy aztán tényleg elindulhassanak a Mars felé?

További részletek, animációk a NASA CEV-ről szóló oldalain találhatók.
Képanyag: NASA/John Frassanito and Associates



A www.mcse.hu oldal felületén sütiket (cookie) használunk. Ezeket a fájlokat az ön gépén tárolja a rendszer. Az oldal használatával ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információért kérjük olvassa el adatvédelmi tájékoztatónkat. További információ

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close