2005. február – A Machholz-üstökös nyomában
Ezt megelőzően 1994-ben fedezett fel üstököst — akkor egy év alatt hármat is —, azóta összesen 1457 órát töltött különböző távcsövek mögött, hogy végre megtalálja 10. üstökösét. Miután a nyár végi hajnalon megpillantotta az ismeretlen vándort, a paramétereit már egy 25 cm-es reflektorral becsülte meg. Ezek szerint a 2?-es, kerek folt fényessége 11,2 magnitúdó volt. Az üstökös naprendszerbeni mozgását megadó számadatokra másnapig várni kellett, hiszen legalább egy napig kell követni az újonnan felfedezett égitesteket, hogy megadhassák a közelítő pályaelemeket.
Az üstökös kettős csóvája Rolando Ligustri 2005. január 11-ei felvételén, amely egy 300-as,
f/3,5-ös teleobjektívvel és CCD-vel készült, 3 perc expozíciós idővel
Ezekből az derült ki, hogy az üstökös nem fogja rettentően megközelíteni a Napot, ám 2005. január 24-én bekövetkező, 1,205 Cs.E.-s (kb. 180 millió km) napközelsége előtt két héttel 0,347 CsE.-re (kb. 50 milló km) megközrlíti bolygónkat. A számítások arra utaltak, hogy a Nap és a Föld felé közeledő üstökös decembertől szabad szemmel is látható lesz. Felfedezése idején a mi földrajzi szélességünkről meglehetősen rosszul látszott, és ez maradt a helyzet egészen december végéig.
Canon 10D-vel és 200 mm-es Zeiss Sonnar
teleobjektívvel készült január 6-án este
A kép nagyobb méretben
Eleinte csak lassan fényesedett, szeptember elején 10,5 magnitúdós, október elején 9,5 magnitúdós, november elején azonban már 7,5 magnitúdós volt. Az eleinte 2–4 ívperc átmérőjú fej november elejére 6-10 ívpercesre hízott. Az első szabad szemes megfigyelést az ausztrál David Seargent végezte november 14-én, amikor a fényességet 6,2 magnitúdóra becsülte. Innen kezdve már nem volt megállás az év utolsó hónapjának elején 5,5 magnitúdót, az év végén pedig már 4 magnitúdó fényességű volt. Fejének látszó mérete megközelítette a Hold látszó méretét, holott 130-szor messzebb volt nála. Mekkora is volt ekkor az üstökös valódi átmérője?
A földközelség idejére még egy ráadás látványosságot is szervezett számunkra a természet, ugyanis január 7-én a kométa 3 foknál is jobban megközelítette a Fiastyúkot, hivatalos nevén Pleiadokat, még hivatalosabb nevén az M45-öt. Ráadásul eez az időpont hétvégére és újhold környékére esett, így egyértelmű volt, hogy üstökösészlelő tábort kell szervezni állandó észlelőhelyünkre, Ágasvárra. A nevezetes esemény okán majd két tucat ember gyűlt össze a Mátra bércein.
A csapat gerincét szakköröseink adták, akik töretlen lelkededéssel szökelltek a Csörgő-patak völgyében, ahogy haladtunk a túristaház felé. Tehették, mert a csomagokat a ház zordon őre UAZ típusú személygépkocsiján felszállította. Mután száraz lábbal megérkeztünk, már csak a felhőknek kellett volna elvonulni. Sajnos ezt csak hajnali 2-kor tették meg, amikor már az üstökös és a táborozók is túl mélyen jártak ahhoz, hogy látványos legyen a kométa.
Dr. Zseli József felvétele az üstökös kómájáról.
A kép 2004-ben, dec. 21-én, Canon 10D-vel,
100/500-as TeleVue refraktorral készült
Másnap szerencsére az elmúlt észlelőhétvégék legszebb ege köszöntött ránk. Egészen az Aries csillagképig húzodott a szinte fekvő állatövi fény, a csillagok pedig megszámlálhatatlan mennyiségben villództak az égen. Ennek a villódzásnak az asztrofotósok nem örültek túlzottan, mi viszont a Maccholz dupla, ám rettentően halvány csóváját csodáltuk. Akik pár nappal korábban látták, azt mondták, akkor sokkal erősebben látszott az üstökös ékessége. A fő atrakció mellett az ismét hadra foghartó 41 cm-es MCSE Dobsonnal pár igazán különleges üstököst is láthattunk. A hamarosan kellemes, binoklis égitestté fejlődő C/2003 T4 (LINEAR) könnyen látszott a Lyrában. A Machholz előtt pár nappal felfedezett C/2004 Q1 (Tucker)-t sem lehetett eltéveszteni, ám az apró és halovány periódikus Comas Solá-üstökös már keményebb dió volt. A végére maradt a 78P/Gehrels 2-üstökös, amely hatalmas méretű, elnyúlt pacának látszott az óriási távcső látómezejében.
A Machholz-üstökös a tábor ideje alatt érte el maximális fényességét, kb. 3,5-4 magnitúdónál. Ezután halványodni kezdett, ám január legvégén még mindig szabad szemes volt. Várhatóan februárban is meg lehet majd pillantani puszta szemmel, de ehhez egyre tisztább és sötétebb égboltra lesz szükség. Helyzetével nem lesz gondunk, hiszen oly meredeken mozgott északi irányban, hogy jelenleg már cirkumpoláris, vagyis az éjszaka bármely szakában megfigyelhető. A deklináció növekedése március közepén éri el csúcspontját, amikor 5 fokra megközelíti majd a Sarkcsillagot. Mivel a számítások szerint keringési ideje 110 ezer év, megfigyelésére csak az elkövetkező hónapokban lesz mód.
Az üstökös útja a február–május közötti időszakban.
A bal felső sarokban található, világosabb zöld vonalakkal kiemelt
alakzat a Göncölszekér elejének csillagait köti össze.