Beköszöntött a december, itt a tél és a varázslatos téli égbolt. Érkeznek a Geminidák, az év legszaporább meteorraja. Figyeljük meg a démoncsillag, az Algol elhalványodásait. Tartsuk szemmel a Jupitert, kövessük felhőzetének kavargását. Észleljük az üstökösöket! A bolygók járása Merkúr. December 1-jén egy órával nyugszik a Nap után. 4-én van legnagyobb...
Decemberben is sokféle észlelni való kínálkozik. A kora esti égen bolygósorakozó, csóvás égi vándorok (üstökösök) sora várja a felkészült amatőrcsillagászokat. Emlékezzünk a 450 évvel ezelőtt született Johannes Keplerre, a nagy német csillagászra a Kepler-kráter megfigyelésével! A bolygók járása Merkúr: December első felében a Nap közelsége és kedvezőtlen égi helyzete miatt...
Közeledik az év legérdekesebb együttállása, a december 21-i Jupiter-Szaturnusz együttállás a kora esti égen. Ami pedig a hónap általános észlelési lehetőségeit illeti: a kijárási korlátozások miatt kevesebbet tölthetünk az éjszakai égbolt alatt, de kora este 8 óráig, és hajnali 5-től “jogszerűen” is végezhetünk észleléseket. Természetesen, aki erkélyről, teraszról, netán saját...
2019 karácsonya nem kényeztetett el túl sok derült éggel, habár a 26-ai este nagyon is mozgalmasan alakult. Kora este átvonult égboltunkon a Starlink újabb égi horrorkaravánja, ami a laikusok figyelmét is felkeltette. És megszólaltak a telefonok… A “karácsonyi időszak” (december 24. 16:00 – december 27. 7:30) nem indult túl jól,...
A decemberi égbolt látnivalói között sok érdekességet találunk – feltéve, hogy egyáltalán lesz derült ég az első téli hónapban. Bizakodjunk!
Gyönyörű, glóriához hasonlatos, színes fénygyűrű lehetséges jelenlétét mutatták ki a kutatók egy exobolygó légkörében. A fénygyűrű színes, koncentrikus fénykörökből álló légköri alakzat, ami csak különleges feltételek egyidejű teljesülésekor jöhet létre. Ezt a rendkívüli, ritkán látható gyűrűt a WASP-67b nevű, a Földtől 637 fényévnyi távolságban keringő, pokolian forró gázóriás atmoszférájában sikerült kimutatni az Európai Űrügynökség (European
A tejútrendszerbeli csillagok mozgásának pontos meghatározására szakosodott Gaia-űrtávcső nemrég talált egy különlegesen nagy csillagtömegű fekete lyukat, amely ráadásul Földünk közelében rejtőzik. A csillagtömegű fekete lyukak a legnagyobb kezdeti tömegű csillagok magjának összeomlásakor jönnek létre, így tehát nem összekeverendők a galaxisok középpontjában található, ezeknél jóval nagyobb szupernagy tömegű fekete lyukakkal. Utóbbi típusú fekete lyukak nagy tömegű
A HD 148937 jelű rendszer a Földtől körülbelül 3800 fényévnyire található, a Szögmérő (Norma) csillagkép irányában. Két, a Napnál sokkal nagyobb tömegű csillagból áll, és egy gyönyörű köd, azaz gáz- és porfelhő veszi körül. „Nagy tömegű kettőscsillagot körülvevő köd ritkaságszámba megy, és igazából olyan érzést keltett bennünk, hogy valami különleges dolognak kellett történnie ebben a
Kutatók egy csoportja különleges részecskét azonosított egy ősi meteorit belsejében, amely nagy valószínűséggel egy közeli csillag halálakor bekövetkező szupernóva-robbanásából származik. A meteoritok belsejébe zárt aprócska porrészecskék felfedik a kutatók előtt egy csillag életének, halálának és az utána keletkező új csillag(ok) születésének folyamatát, ami szinte felöleli a kozmosz 13,8 milliárd éves történelmét. A kőzetdarabkák vizsgálatával bepillantást
Régóta terveztem már „a tűz és jég országát”, Izlandot megnézni. Sok gyönyörű képet láttam kék vizű vízesésekkel, zöld mohával ellepett fekete vulkáni sziklákkal, jégdarabokról a fekete fövenyen, a szilaj, érintetlen felföldi részekről – fotósként a táj engem is megbabonázott. Martin Ferenc, Izland Rég vágytam újra látni a sarki fényt is. Aki már látta, tudja: a