Tájékoztató a 2009. évi SZJA 1% felhasználásáról
Az alábbiakban közzé tesszük a a 2009. évi SZJA 1%-felajánlások felhasználását bemutató adatokat. Köszönjük a támogatást! |
Az alábbiakban közzé tesszük a a 2009. évi SZJA 1%-felajánlások felhasználását bemutató adatokat. Köszönjük a támogatást! |
2011-es ifjúsági észlelési pályázatunk témája ezúttal a Messier-objektumok észlelése. A 15-19 éves korosztály számára kiírt pályázat leadási határideje május 31. |
Márciusban új előadás-sorozat indul a Polaris Csillagvizsgálóban, Relativitáselmélet és kozmológia címmel. Minden érdeklődőt várunk Dávid Gyula új sorozatán! |
Az MCSE és a Zselica Szövetség „Nemzetközi Csillagoségbolt-park létrehozása a Zselici Tájvédelmi Körzetben” című munkája elismerő oklevelet kapott az Európa Tanács Táj Díja elnevezésű pályázaton. |
Február 26-án ismét csillagászattörténeti találkozónak ad otthont az óbudai Polaris Csillagvizsgáló. |
Itt a személyi jövedelemadó-bevallás időszaka.Kérjük, gondoljanak a Magyar Csillagászati Egyesületre! Adószámunk: 19009162-2-43. |
Kérjük mindazon tagjainkat, akik még nem rendezték 2011-re vonatkozó tagdíjukat, minél előbb rendezzék, lehetőleg átutalással vagy személyesen! |
Folytatjuk az eredetileg a Meteorban megjelent sorozatot, ezúttal az 1964-2000 közötti időszak "évképeit" vesszük sorra időutazásunkon. |
A nemrég újjáalakult Csepeli Csillagvizsgáló és szakkör várja az érdeklődőket a Csepeli Munkásotthon Művelődési házban péntekenként 18.00 órától, ahol szakköri foglalkozások és távcsöves bemutatások várják a látogatókat. |
Február elején újraindul a Kulin György Csillagászati Szabadegyetem a Polaris Csillagvizsgálóban. A változatos tartalmú programsorozaton minden érdeklődőt szeretettel várunk! |
Körülbelül 4,2 milliárd évvel ezelőtt történt, hogy „kifordult” a Hold felszíne, ezzel létrehozva rajta azokat az alakzatokat, amelyeket ma is megfigyelhetünk. A legtöbb tudós egyetért abban, hogy a Hold kb. 4,5 milliárd éve keletkezett, amikor Naprendszerünknek egy Mars méretű égitestje, a Theia néven ismert hipotetikus objektum a Földnek nekiütközve kitépett belőle egy darabot, és abból
Egy új kutatás szerint a K2-18b jelű exobolygó gázban gazdag összetételű, de mégsem rendelkezik lakható felszínnel, mint ahogy azt korábban gondolták. Nagy port kavart, amikor a James Webb-űrtávcső megfigyelései alapján egy kutatócsoport bejelentette, hogy a K2-18b jelű planéta talán lakható lehet. Csillagászok egy másik csoportja azonban másképp értelmezte az adatokat: szerintük nem egy vízi világról,
A tavaszi égbolt egyik nem túl jelentős csillagképe a Canes Venatici, a Vadászebek. A csillagszegény égterületen viszont nagyon is jelentős csillagvárosokat figyelhetünk meg. Egyikük az M106. Bagi László, Öcsöd Legújabb fotómon az M106 elnevezésű spirálgalaxist örökítettem meg. Tőlünk nagyon távol, megközelítőleg 23 milliónyi fényév távolságra helyezkedik el ez a látványos csillagváros. Az M106 égi elhelyezkedésének
A James Webb-űrtávcső adatainak segítségével most végre sikerült megfejtenie a kutatóknak az ősrobbanás óta megtörtént legnagyobb kozmikus robbanás, a BOAT (Brightest of All Time, vagyis minden idők legfényesebbje) rejtélyét. A BOAT, mint ahogy a rövidítés angol nyelvű kiírásának fordítása is mutatja, minden idők legfényesebb gamma-kitörése (gamma-ray burst, GRB) volt, kialakulásáért pedig valószínűleg egy kb. 2
Gyönyörű, glóriához hasonlatos, színes fénygyűrű lehetséges jelenlétét mutatták ki a kutatók egy exobolygó légkörében. A fénygyűrű színes, koncentrikus fénykörökből álló légköri alakzat, ami csak különleges feltételek egyidejű teljesülésekor jöhet létre. Ezt a rendkívüli, ritkán látható gyűrűt a WASP-67b nevű, a Földtől 637 fényévnyi távolságban keringő, pokolian forró gázóriás atmoszférájában sikerült kimutatni az Európai Űrügynökség (European