Tájékoztató a 2009. évi SZJA 1% felhasználásáról
Az alábbiakban közzé tesszük a a 2009. évi SZJA 1%-felajánlások felhasználását bemutató adatokat. Köszönjük a támogatást! |
Az alábbiakban közzé tesszük a a 2009. évi SZJA 1%-felajánlások felhasználását bemutató adatokat. Köszönjük a támogatást! |
2011-es ifjúsági észlelési pályázatunk témája ezúttal a Messier-objektumok észlelése. A 15-19 éves korosztály számára kiírt pályázat leadási határideje május 31. |
Márciusban új előadás-sorozat indul a Polaris Csillagvizsgálóban, Relativitáselmélet és kozmológia címmel. Minden érdeklődőt várunk Dávid Gyula új sorozatán! |
Az MCSE és a Zselica Szövetség „Nemzetközi Csillagoségbolt-park létrehozása a Zselici Tájvédelmi Körzetben” című munkája elismerő oklevelet kapott az Európa Tanács Táj Díja elnevezésű pályázaton. |
Február 26-án ismét csillagászattörténeti találkozónak ad otthont az óbudai Polaris Csillagvizsgáló. |
Itt a személyi jövedelemadó-bevallás időszaka.Kérjük, gondoljanak a Magyar Csillagászati Egyesületre! Adószámunk: 19009162-2-43. |
Kérjük mindazon tagjainkat, akik még nem rendezték 2011-re vonatkozó tagdíjukat, minél előbb rendezzék, lehetőleg átutalással vagy személyesen! |
Folytatjuk az eredetileg a Meteorban megjelent sorozatot, ezúttal az 1964-2000 közötti időszak "évképeit" vesszük sorra időutazásunkon. |
A nemrég újjáalakult Csepeli Csillagvizsgáló és szakkör várja az érdeklődőket a Csepeli Munkásotthon Művelődési házban péntekenként 18.00 órától, ahol szakköri foglalkozások és távcsöves bemutatások várják a látogatókat. |
Február elején újraindul a Kulin György Csillagászati Szabadegyetem a Polaris Csillagvizsgálóban. A változatos tartalmú programsorozaton minden érdeklődőt szeretettel várunk! |
Gyönyörű, glóriához hasonlatos, színes fénygyűrű lehetséges jelenlétét mutatták ki a kutatók egy exobolygó légkörében. A fénygyűrű színes, koncentrikus fénykörökből álló légköri alakzat, ami csak különleges feltételek egyidejű teljesülésekor jöhet létre. Ezt a rendkívüli, ritkán látható gyűrűt a WASP-67b nevű, a Földtől 637 fényévnyi távolságban keringő, pokolian forró gázóriás atmoszférájában sikerült kimutatni az Európai Űrügynökség (European
A tejútrendszerbeli csillagok mozgásának pontos meghatározására szakosodott Gaia-űrtávcső nemrég talált egy különlegesen nagy csillagtömegű fekete lyukat, amely ráadásul Földünk közelében rejtőzik. A csillagtömegű fekete lyukak a legnagyobb kezdeti tömegű csillagok magjának összeomlásakor jönnek létre, így tehát nem összekeverendők a galaxisok középpontjában található, ezeknél jóval nagyobb szupernagy tömegű fekete lyukakkal. Utóbbi típusú fekete lyukak nagy tömegű
A HD 148937 jelű rendszer a Földtől körülbelül 3800 fényévnyire található, a Szögmérő (Norma) csillagkép irányában. Két, a Napnál sokkal nagyobb tömegű csillagból áll, és egy gyönyörű köd, azaz gáz- és porfelhő veszi körül. „Nagy tömegű kettőscsillagot körülvevő köd ritkaságszámba megy, és igazából olyan érzést keltett bennünk, hogy valami különleges dolognak kellett történnie ebben a
Kutatók egy csoportja különleges részecskét azonosított egy ősi meteorit belsejében, amely nagy valószínűséggel egy közeli csillag halálakor bekövetkező szupernóva-robbanásából származik. A meteoritok belsejébe zárt aprócska porrészecskék felfedik a kutatók előtt egy csillag életének, halálának és az utána keletkező új csillag(ok) születésének folyamatát, ami szinte felöleli a kozmosz 13,8 milliárd éves történelmét. A kőzetdarabkák vizsgálatával bepillantást
Régóta terveztem már „a tűz és jég országát”, Izlandot megnézni. Sok gyönyörű képet láttam kék vizű vízesésekkel, zöld mohával ellepett fekete vulkáni sziklákkal, jégdarabokról a fekete fövenyen, a szilaj, érintetlen felföldi részekről – fotósként a táj engem is megbabonázott. Martin Ferenc, Izland Rég vágytam újra látni a sarki fényt is. Aki már látta, tudja: a