Az év leglátványosabb bolygófedését figyelhetjük meg december 1-jén. A Vénusz-fedést bárki láthatja szabad szemmel, aki velünk tart a Hármashatár-hegy csúcsára, távcsövön át is láthatja a ritka jelenséget.
November 15-én lesz William Herschel születésének 270. évfordulója, melynek alkalmából a róla elnevezett mélyég-észlelési listával ismerkedünk meg.
Az esti órákban magasan jár a két legtávolabbi bolygó, az Uránusz és a Neptunusz. Megkeresésük és észlelésük kézi látcsővel is lehetséges, részletes vizsgálatukhoz azonban már nagy távcső szükséges.
Az őszi égbolt nevezetes látványossága az egyetlen szabad szemmel is látható extragalaxis, az Andromeda-köd.
Ha augusztus, akkor Perseidák, és hullócsillagok — gondolják a
legtöbben. Valóban, a nyár utolsó hónapjában az éjszakai égbolt
meteoroktól fényes. Az idei Perseida maximum pont nyitvatartási napra, augusztus 12-e keddjére esik.
Nyakunkon a nyár, a vízparti nyaralások és a kellemes, rövidnadrágos éjszakák szezonja. A legtöbben csak ilyenkor tudunk elszabadulni a kivilágított városokból, hogy a sötét falusi vagy hegyvidéki égen megcsodáljuk a csillagos égbolt szépségeit.
A Múzeumok Éjszakáján csillagvizsgálónk zárva lesz, munkatársaink három budapesti helyszínen várják távcsöveikkel az érdeklődőket: az Aquincumi Múzeumban, az Országos Műszaki Múzeumban és az Országos Széchényi Könyvtárban.
Már messze jár a fagyos március, és magunk mögött hagytuk a szeszélyes áprilist. Májusban már bontogatja szárnyait a nyár, az egyre melegebb nappalokat kellemes éjszakák követik. Az idei május szerencsére bővelkedik érdekes csillagászati eseményekben.
Az egész holdfelszínen kevés látványosabb alakzat található, mint a
Theophilus, Cyrillus és a Catharina kráterek alkotta kráterhármas: ők a három nővér.
Március a Messier-maraton hónapja, mert ebben az időszakban nyílik lehetőség arra, hogy a lista mind a 110 objektumát végignézzük. Kedvcsinálóként Ladányi Tamás 2005-ös keltezésű cikkét idézzük, amikor Görgei Zoltán társaságában 105 égitestig jutottak, ami hazánk földrajzi szélességéről igen jó eredménynek számít.
Gyönyörű, glóriához hasonlatos, színes fénygyűrű lehetséges jelenlétét mutatták ki a kutatók egy exobolygó légkörében. A fénygyűrű színes, koncentrikus fénykörökből álló légköri alakzat, ami csak különleges feltételek egyidejű teljesülésekor jöhet létre. Ezt a rendkívüli, ritkán látható gyűrűt a WASP-67b nevű, a Földtől 637 fényévnyi távolságban keringő, pokolian forró gázóriás atmoszférájában sikerült kimutatni az Európai Űrügynökség (European
A tejútrendszerbeli csillagok mozgásának pontos meghatározására szakosodott Gaia-űrtávcső nemrég talált egy különlegesen nagy csillagtömegű fekete lyukat, amely ráadásul Földünk közelében rejtőzik. A csillagtömegű fekete lyukak a legnagyobb kezdeti tömegű csillagok magjának összeomlásakor jönnek létre, így tehát nem összekeverendők a galaxisok középpontjában található, ezeknél jóval nagyobb szupernagy tömegű fekete lyukakkal. Utóbbi típusú fekete lyukak nagy tömegű
A HD 148937 jelű rendszer a Földtől körülbelül 3800 fényévnyire található, a Szögmérő (Norma) csillagkép irányában. Két, a Napnál sokkal nagyobb tömegű csillagból áll, és egy gyönyörű köd, azaz gáz- és porfelhő veszi körül. „Nagy tömegű kettőscsillagot körülvevő köd ritkaságszámba megy, és igazából olyan érzést keltett bennünk, hogy valami különleges dolognak kellett történnie ebben a
Kutatók egy csoportja különleges részecskét azonosított egy ősi meteorit belsejében, amely nagy valószínűséggel egy közeli csillag halálakor bekövetkező szupernóva-robbanásából származik. A meteoritok belsejébe zárt aprócska porrészecskék felfedik a kutatók előtt egy csillag életének, halálának és az utána keletkező új csillag(ok) születésének folyamatát, ami szinte felöleli a kozmosz 13,8 milliárd éves történelmét. A kőzetdarabkák vizsgálatával bepillantást
Régóta terveztem már „a tűz és jég országát”, Izlandot megnézni. Sok gyönyörű képet láttam kék vizű vízesésekkel, zöld mohával ellepett fekete vulkáni sziklákkal, jégdarabokról a fekete fövenyen, a szilaj, érintetlen felföldi részekről – fotósként a táj engem is megbabonázott. Martin Ferenc, Izland Rég vágytam újra látni a sarki fényt is. Aki már látta, tudja: a