Minden évben március utolsó vasárnapjának hajnalán óráinkat kettő
óráról három órára, október utolsó vasárnapján pedig hajnali három
óráról kettő órára kell állítani. Miért kell az idő „természetes múlásába” beleavatkozni?
A naptevékenység növekedésével természetes, hogy egyre több napkitörés
történik, melyek néha el is érik a Földet. Ám sajnálatos módon a média
ezeket az eseményeket képes túlreagálni. Nézzük, mi is van ezeknek az
egyébként gyönyörű jelenségek hátterében.
Az exobolygókkal foglalkozó kutatások mára a csillagászat
“húzóágazatába” tartoznak. Folyamatosan születnek az egyre izgalmasabb
felfedezések – tekintsünk bele mi is az exobolygók világába.
Folytatódik a Mars ostroma: novemberben útnak indították az eddigi legfejlettebb marsjárót. A Fobosz-Grunt sorsa egyelőre kérdéses.
Az elmúlt egy hónapban a világsajtó két “űrveszélyre” is felhívta a
figyelmünket: szeptember végén az amerikai UARS, október végén pedig a
német ROSAT műhold lépett be a légkörbe. De valóban indokolt volt a riadalom?
Az elmúlt nyáron a fiumei Csillagászati Központban jártunk. Digitális planetárium, 40 cm-es főműszer, évi 50 ezer látogató!
Harminc év szolgálat után a NASA kivonta a forgalomból a megmaradt három
amerikai űrsiklót, az Endeavourt, a Discovery-t és az Atlantist.
Új fejezetet nyílt a Vesta kisbolygó történetében: a Dawn
űrszonda egy éven keresztül vizsgálja a főövbeli égitestet.
Amikor a Voyager-2 1989-ben elrepült e távoli bolygó mellett,
elkészítette az első közeli képeket a Neptunuszról, felfedte, hogy ez a
legszelesebb bolygó a Naprendszerben. De ne szaladjunk ennyire előre, a
Neptunusz története 1781-ben kezdődik, az Uránusz felfedezésével.
1604 óta senki sem látott szupernóva-robbanást Tejútrendszerünkben. Szupernóva-robbanások maradványaiból azonban szerencsére bőséges a választék.
A jelenleg elfogadott elméletek szerint a kozmikus környezetünkben megfigyelhető nagy galaxisok az univerzum története során kisebbek összeolvadása révén jöttek létre. Ez hatványozottan igaz azokra az óriás elliptikus galaxisokra, amelyek gazdag, sok tagot számláló galaxishalmazok középpontjában, azok legsűrűbb régióiban találhatók. Ezek a galaxisokhalmazok legfényesebb galaxisai (brightest cluster galaxies, BCG), amelyeknek több összeolvadási esemény során sikerült a
Körülbelül 4,2 milliárd évvel ezelőtt történt, hogy „kifordult” a Hold felszíne, ezzel létrehozva rajta azokat az alakzatokat, amelyeket ma is megfigyelhetünk. A legtöbb tudós egyetért abban, hogy a Hold kb. 4,5 milliárd éve keletkezett, amikor Naprendszerünknek egy Mars méretű égitestje, a Theia néven ismert hipotetikus objektum a Földnek nekiütközve kitépett belőle egy darabot, és abból
Egy új kutatás szerint a K2-18b jelű exobolygó gázban gazdag összetételű, de mégsem rendelkezik lakható felszínnel, mint ahogy azt korábban gondolták. Nagy port kavart, amikor a James Webb-űrtávcső megfigyelései alapján egy kutatócsoport bejelentette, hogy a K2-18b jelű planéta talán lakható lehet. Csillagászok egy másik csoportja azonban másképp értelmezte az adatokat: szerintük nem egy vízi világról,
A tavaszi égbolt egyik nem túl jelentős csillagképe a Canes Venatici, a Vadászebek. A csillagszegény égterületen viszont nagyon is jelentős csillagvárosokat figyelhetünk meg. Egyikük az M106. Bagi László, Öcsöd Legújabb fotómon az M106 elnevezésű spirálgalaxist örökítettem meg. Tőlünk nagyon távol, megközelítőleg 23 milliónyi fényév távolságra helyezkedik el ez a látványos csillagváros. Az M106 égi elhelyezkedésének
A James Webb-űrtávcső adatainak segítségével most végre sikerült megfejtenie a kutatóknak az ősrobbanás óta megtörtént legnagyobb kozmikus robbanás, a BOAT (Brightest of All Time, vagyis minden idők legfényesebbje) rejtélyét. A BOAT, mint ahogy a rövidítés angol nyelvű kiírásának fordítása is mutatja, minden idők legfényesebb gamma-kitörése (gamma-ray burst, GRB) volt, kialakulásáért pedig valószínűleg egy kb. 2