Beköszöntött a nyári időszámítás, ami azt jelenti, hogy esténként egy órával később sötétedik, egy órával később kezdhetjük meg észleléseinket. Sajnos a kijárási tilalom továbbra is erősen korlátozza a megfigyelőmunkát, ezért azok vannak előnyben, akik saját erkélyről teraszról, netán saját kertjükből is végezhetnek észleléseket.

A bolygók járása

Merkúr: A hónap nagyobb részében a Nap közelsége miatt nem figyelhető meg. 19-én felső együttállásban van a Nappal. 24-én már megjelenik az esti nyugati ég alján, fél órával nyugszik a Nap után. Láthatósága gyorsan javul, 30-án már több mint egy órával a Napot követően nyugszik.
Vénusz: A hónap első felében még nem figyelhető meg a Nap közelsége miatt. 20-a után már kereshető napnyugta után a nyugati égen, ekkor fél órával nyugszik a Nap után. A hónap végére láthatósága fokozatosan javul, 30-án közel háromnegyed órával nyugszik a Napot követően. Fényessége –3,9 magnitúdó, átmérője 9,7˝-ről 9,8˝-re nő, fázisa 0,999-ről 0,99-ra csökken.
Mars: Előretartó mozgást végez a Taurus, majd 24-től a Gemini csillagképben. Éjfél után nyugszik, az éjszaka első felében a nyugati égen látható, megtalálását vöröses fénye segíti. Fényessége egyre csökken, 1,3 magnitúdóról 1,5 magnitúdóra. Látszó átmérője 5,3˝-ről 4,7˝-re zsugorodik.
Jupiter: A Capricornus, majd 25-étől az Aquarius csillagképben végez előretartó mozgást. Hajnalban kel, a délkeleti ég alján figyelhető meg ragyogó, sárgásfehér színű égitestként. Fényessége –2,1m, átmérője 36˝.
Szaturnusz: Egyre lassuló, előretartó mozgást végez a Capricornusban. Kora hajnalban kel, alacsonyan látható a a délkeleti-déli égen. Fényessége 0,7m, átmérője 16˝.
Uránusz: A hónap legelején még lehet próbálkozni a felkeresésével napnyugta után a nyugati ég alján. Utána a Nap közelsége miatt nem figyelhető meg. 30-án együttállásban van a Nappal. Továbbra is előretartó mozgást végez az Aries csillagképben.
Neptunusz: A hónap döntő részében nem figyelhető meg. Az utolsó napokban már megkísérelhető felkeresése az Aquariusban, ahol továbbra is előretartó mozgást végez.

Csóvás égi vándorok

Bolondos április, tartja a mondás. Reméljük nem lesz annyira bolond és végre kedvez a megfigyelőknek. Jó lenne, ha újhold idején minden este derült lenne és végre ki lehetne menni akár a pusztába is megfigyelni a gyönyörű csillagos eget és válogatni a látható üstökösök közül. Ezek közül szeretnék ajánlani most párat, amelyek fényessége a várakozások szerint eléri a 14 magnitúdós határt, így legalább közepes távcsövekkel megfigyelhetőek.

A C/2021 D1 (SWAN) üstököst Michael Mattiazzo (Ausztrália) találta meg a SOHO űrszonda SWAN kamerájának publikus felvételein 2021. február 25-én. Felfedezésekor az üstökös még két nappal volt napközelpontja előtt. Földfelszíni megfigyelők, köztük Sárneczky Krisztián (Piszkéstetői Obszervatórium), február 28-án erősítették meg a 77 év keringési idejű kométa felfedezését. Az elő hazai amatőr megfigyelésekre sem kellett sokat várni, ugyanis ezek 2021. március 1-én történtek meg. Két egymástól független észlelő is megtalálta az alkonyati fényekben a Naptól már távolodó, de látszólag 24 fokra tartózkodó vándort.

Áprilisban a C/2021 D1 (SWAN) tovább távolodik a Naptól. Ez egyrészt javuló láthatóságot fog eredményezni, másrész az aktivitás csökkenésével járhat és így a jelenlegi 10,5 magnitúdós fényesség várhatóan 1,5 magnitúdóval való csökkenését is jelenti. Az üstökös a Háromszög (Triangulum) csillagképből indulva a Perseus csillagkép déli oldala mentén halad, majd a hónap végén már a Szekeres (Auriga) csillagkép nyugati oldalán fog tartózkodni. A napnyugta után kis ködpamacsnak látszó égitest azonosítása valószínűleg nem fog problémát okozni, mert viszonylag rövid idő alatt is jelentős elmozdulást produkál a háttércsillagokhoz képest. Erre figyelni is kell, mert április 5-én az NGC 1060 (fényesség: 11,8 magnitúdó; átmérő: 2,3 x 1,7 ívperc), NGC 1066 (fényesség: 13,3 magnitúdó; átmérő: 1,7 x 1,6 ívperc) és az NGC 1067 (fényesség: 13,7 magnitúdó; átmérő: 1,1 x 1,0 ívperc) galaxisok közelében halad el. Árilis 16-án pedig elég könnyen meg lehet találni, amikor a Perseus lábánál levő omikron Per csillag mellett halad el 6 ívpercen belül.

C2021 D1 (SWAN) 2021.03.06. 18:22, 200/800 Newton + Canon 750D; 9 x 50 s, Nagy Mélykuti Ákos

Április során lassan mozog a Vadászebek (Canes Venatici) csillagképben a 2020 októberében felfedezett C/2020 T2 (Palomar) üstökös. Napközelpontját majd csak július 11-én éri el 2,05 CSE távolságban, de vizuálisan már most 12,8 magnitúdós objektumként figyelik meg. A hónap során körülbelül 0,5 magnitúdós fényességnövekedést várnak tőle az előrejelzések, mivel mind a Naphoz, mind a Földhöz közeledik az üstökös. A hónap végére ezzel a fényességgel vizuálisan már a kis-közepes távcsövekkel észlelhető objektumok közé kerül. Vizuálisan kis ködös csillagént fog látszani, de aki fotografikusan akarja megörökíteni, az már rövid, de határozott csóvát is láthat az elkészült felvételen.

Az üstökös április 4-5-én kerül legközelebb az NGC 5440 (fényesség: 12,3 magnitúdó; átmérő: 2,2 x 1,0 ívperc) majdnem éléről látszó apró galaxishoz, majd április 20-23 között halad el az NGC 5318 (fényesség: 12,9 magnitúdó; átmérő: 1,5 x 0,9 ívperc) és az NGC 5347 (fényesség: 12,6 magnitúdó; átmérő: 1,6 x 1,3 ívperc) galaxisok között.

C 2020_T2_Palomar 2021.03.21. 00:37, 150/750 Newton + ASI 174MM; 10 x 180 s, Sebestyén Attila

A 2017 közepén felfedezett C/2017 K2 (PANSTARRS) üstökös mind időben, mint távolságban nagyon messze van a 2022. december 12-én 1,8 CSE távolságban bekövetkező napközelpontjától. Felfedezésekor több mint 16 CSE-re a Szaturnusz és az Uránusz pályája közötti távolságban tartózkodó üstökös még 18,5 magnitúdó fényes volt. Most már 6,7 CSE távolságra közelítette meg központi csillagunkat és fényessége elérte a 14 magnitúdót. Ezzel vizuálisan már a nagyobb, fotografikusan a kisebb és közepes távcsövek hatókörébe került. Az év elejéig még csak apró, váltakozó kiterjedésű ködös objektumként lehetett megfigyelni, megörökíteni, de mostanra a hosszabb expozíciós idejű felvételeken már rövid csóvája is kivehető.

A hónap során szinte egész éjszaka megfigyelhető a Lant (Lyra) csillagképben, annak fő csillagától a Vegatól északnyugatra. Lassú mozgása miatt a hónap első 10 napjában az NGC 6646 (fényesség: 12,6 magnitúdó; átmérő: 1,6 x 1,3 ívperc) galaxis közelében lehet felkeresni.

C2017 K2 (PANSTARRS) 2021.03.06.  01:16., 200/800 Newton + Canon 750D; 9 x 50 s, Nagy Mélykuti Ákos

A C/2019 L3 (ATLAS) cirkumpoláris, vagyis egész éjszaka megfigyelhető üstökös a Perseus csillagkép nyugati szélétől mozog annak közepe felé. A hónap végére a Mirfak (a Perseus legfényesebb csillaga) közelébe ér. Az üstökös egyre közelebb kerül a Naphoz, így aktivitása várhatóan nőni fog, mégsem várható, hogy fényessége a jelenlegi 13 magnitúdós értékről jelentősen nőjön, mivel közben a Földtől távolodik. Persze lehetnek kivételek ebben az esetben is. Fényessége egy kitörést követően akár több magnitúdót is változhat, de ezt előre megjósolni nem tudjuk. Ezért is érdemes akár napról napra követni mozgását, viselkedését, amihez közepes távcsövek már elegendőek lehetnek.

Égi útja során a C/2019 L3 (ATLAS) csillagokban gazdag, de mélyég objektumokban szegény vidéken fog keresztül haladni, így azonosítása nem okozhat problémát.

A pirossal jelzett C/2019 L3 (ATLAS) üstökös az M 76 planetáris köd közelében. 2021.03.09. 18:55, 150/750 Newton + ASI 174MM; 20 x 120 s, Sebestyén Attila

Természetesen a többi üstökös megfigyelésével is érdemes próbálkozni, mert amikor üstökösökről beszélünk bármi és bármikor megtörténhet. Részletesebb listáért forduljanak a rovatvezetőhöz az ustokoseszleles@gmail.com e-mail címen, vagy jelentkezzenek a Facebook Üstökös (Üstökös | Facebook ) csoportba.

Még mindig Messier-maraton

A 110 Messier-objektum egy éjszaka során való végigészlelését (vagyis inkább végiglátogatását) március közepétől április közepéig kísérelhetjük meg. Március vége, április eleje az ideális időszak, idén azonban a telehold meghiúsította a maratont. Maradnak a hónap további éjszakái, az április 12-i újhold körüli időszak még alkalmas egy eredményes maratonra. Ne feledjük: aki 100-nál több Messier-objektumot egy éjszaka képes végiglátogatni, az már szép teljesítmény. A Messier-maraton márciusi ajánlónkban olvashattunk bővebben. 

Ajánljuk észlelőink figyelmébe tapasztalt amatőrcsillagászaink beszélgetését a Messier-objektumokról:

A hónap változója: V1405 Cassiopeiae = Nova Cas 2021

Az év első fényes galaktikus nóvája a Cassiopeia csillagképben tűnt fel március 18-án. Felfedezője a japán amatőrcsillagász, Yuji (Judzsi) Nakamura, akinek ez már a 11. nóvafelfedezése (négy WZ Sge-típusú törpenóva és egy üstökös társ-felfedezése mellett).

Nakamura 135 mm-es teleobjektívvel készített CCD-felvételein a nóva 9,6^m-s volt, és még felszálló ágán tartózkodott, hiszen március 19-ére megközelítette, majd meg is haladta a 8^m-s fényességet. E sorok írásáig maradt is ebben a binokulárral is könnyen megfigyelhető tartományban, így, cirkumpoláris objektum lévén a tiszta éjszakák bármely időszakában könnyen észlelhetjük. A nóva szülőobjektuma feltehetően a CzeV3217 EW-típusú fedési változó, amely jól látható több archív felvételen, így Csoknyai Attila 2014-es M52 és Buborék-köd  (NGC 7635) fotóján:

A nóváról számos honlapon jelent meg észlelési felhívás az elmúlt napokban, ezek közül talán a Sky&Telescope színes leírása járta körül legjobban a témát. A nóvák általános ismertetésén felül a V1405 Cassiopeiae különleges tulajdonságait is taglalja a cikk, amelyet Derekas Alíz fordításában a csillagaszat.hu portálon magyarul is olvashatunk.