Égi kalendárium: 2022. április

A hosszan tartó felhőtlen, csapadékmentes időszaknak vége, áprilissal beköszöntöttek az esők. Reméljük, azért lesz lehetőség további észlelésekre, mert “odafent” mindig van látnivaló.

A bolygók járása

Merkúr: 3-án felső együttállásban van a Nappal. Hamarosan megjelenik az esti nyugati égen, 8-án már fél órával nyugszik a Nap után. Láthatósága gyorsan javul, 29-én van legnagyobb keleti kitérésben, 20,6°-ra a Naptól. Ekkor két órával nyugszik a Napot követően, ez idei legjobb esti megfigyelhetősége.
Vénusz: Napkelte előtt látható a keleti ég alján mint ragyogó, fehér fényű égitest. Láthatósága lényegében nem változik, közel másfél órával kel a Nap előtt. Fényessége 4,4m-ról –4,1m-ra, átmérője 21,7″-ről 16,8″-re csökken, fázisa 0,55-ról 0,67-ra nő.
Mars: Előretartó mozgást végez a Bak, majd 11-étől a Vízöntő csillagképben. Láthatósága nagyon lassan javulni kezd. Továbbra is hajnalban kel, és napkelte előtt látható a keleti-délkeleti ég alján. Fényessége kissé nő, 1,0m-ról 0,9m-ra. Látszó átmérője 5,2″-ről 5,7″-re változik.
Jupiter: A Vízöntő, majd 14-étől a Halak csillagképben végez előretartó mozgást. Pirkadatkor kel, de megfigyelésével inkább a hónap második felétől érdemes próbálkozni. Ekkor a délkeleti ég alján látható ragyogó, sárgásfehér színű égitestként. Fényessége –2,1m, átmérője 34″.
Szaturnusz: Előretartó mozgást végez a Bak csillagképben. Hajnalban kel, alacsonyan a délkeleti-déli égen figyelhető meg. Fényessége 0,8m, átmérője 16″.
Uránusz: A hónap első harmadában még lehet próbálkozni a felkeresésével napnyugta után a nyugati ég alján. Utána a Nap közelsége miatt nem figyelhető meg. Továbbra is előretartó mozgást végez a Kos csillagképben.
Neptunusz: A hónap nagyobb részében nem figyelhető meg. Az utolsó napokban már megkísérelhető felkeresése a Vízöntő csillagképben, ahol továbbra is előretartó mozgást végez.

Együtt a Mars és a Szaturnusz

Április 5-én hajnalban látványos együttállást figyelhetnek meg a korán kelők: az 1 magnitúdós Mars 18′-re lesz a hasonló fényességű (0,9m) Szaturnusztól délre. A páros derékszögű háromszöget képez a gamma (Nashira, 3,7m) és delta (Deneb Algedi, 2,9m) Capricornival. A jelenség szabad szemmel és binokulárral is könnyen látható lesz, ha az átlátszóság és a horizont is megfelelő. A bolygópáros 7-8°-kal a keleti horizont felett, a Nap 8°-kal alatta tartózkodik. A két említet csillagot valószínűleg csak binokulárral láthatjuk, vagy fényképeken tudjuk megörökíteni.

A Szaturnusz és a Mars szoros együttállása 2022. április 5-én hajnalban. (Stellarium)

Az év legszorosabb bolygóközelítése lesz a Vénusz és a Neptunusz együttállása április 27-én 19:12 UT-kor, amikor a két bolygó alig 7″-re lesz egymástól. Ez a rendkívüli együttállás hazánkból sajnos nem figyelhető meg, erre csak tőlünk nyugatabbra és délebbre van esély. A nyugati elongációban tartózkodó páros ekkor mélyen a horizont alatt fog tartózkodni. 27-én és 28-án hajnalban sem lesz kedvező a láthatóságuk, mivel az ekliptika hajlása miatt csak néhány fokkal emelkednek a horizont fölé a navigációs és a polgári szürkület alatt, de ekkor már 20′-nél is messzebb lesz majd egymástól a két bolygó.

A Markarján-maraton

A jelek szerint az idei Messier-maraton újholdas hétvégéjén az észleléseket meghiúsíthatja a kedvezőtlen időjárás, azonban Messier-maratonra nem csupán hétvégén, hanem hét közben is van lehetőség. (Az MCSE hagyományos Hortobágyi Messier-maratonján, a 2022. március 25-27-i hétvégén a legeredményesebb maratonozók 100 darabig jutottak.) A „nagy megmérettetésre” készülve sokan tanulmányozzuk a híres francia csillagász 110 objektumból álló listáját, nézegetjük a térképeket, tervezgetjük az észlelés sorrendjét, felidézzük a már jól ismert objektumokhoz vezető, megszokott égi útvonalakat. Már előre tartunk a Szűz csillagképben nyüzsgő galaxisoktól – egy-egy objektum azonosítása próbára teszi az észlelőt. Készülődés közben felmerülhet a kérdés, hogy jó néhány, a többi Messier-objektumhoz hasonlóan fényes (vagy akár fényesebb) égi célpont vajon miért nem került be a híres katalógusba?

Többségében ilyen galaxisok alkotják a nevezetes Markarján-láncot. A galaxislánc tagjai az M84 (NGC 4374, 10,1m), az M86 (NGC 4406, 9,8m), valamint az NGC 4477 (11,3m), 4473 (11,2m), 4461 (12,1m), 4458 (12,9m), 4438 (10m) és 4435 (10m) galaxisok. A zárójelben feltüntetett fényességértékeket tekintve, kétségtelenül az M84 és M86 a legfényesebbek, de legalább két, ­hasonló fényességű is akad, bár kétségtelenül a halványabbak már kívül eshettek Messier távcsövének teljesítőképességén.
Vegyük sorra a lánc tagjait! Az M84 jelű, furcsa, középen kettős porsávval kettészelt hatalmas elliptikus galaxis mintegy 55 millió fényévre helyezkedik el tőlünk. A Hubble-űrtávcsővel végzett megfigyelések két, ellentétes irányba kiinduló kifúvás jelenlétét fedték fel, amelyek egy másfél milliárd naptömegnyi központi fekete lyuk irányából indulnak ki. A galaxisban eddig két szupernóva robbant. Az M86 szintén elliptikus galaxis, hasonló távolsága (53 millió fényév) is alátámasztani látszik, hogy az M84-gyel egy csoportba tartozik. A gömbhalmazokban rendkívül gazdag (mintegy 3800 ismeretes) rendszer ugyanakkor anyaghidak révén kapcsolatban áll a szintén a lánc tagjaként szereplő NGC 4438 galaxissal, melynek korongja furcsán eltorzult képet mutat, ami szintén megerősíti a környező galaxisokkal lezajlott kölcsönhatások tényét. Ez a csillagváros minden valószínűség szerint aktív galaxismagot (AGN) tartalmaz. A rendszer a mintegy 52 millió fényévre levő NGC 4435 jelű galaxissal alkot párt, melyben a megfigyelések szerint a kozmikus közelmúltban, alig 190 millió éve jelentős csillagkeletkezési hullám zajlott le. Az igen elnyúlt foltként megfigyelhető NGC 4477 egy 2-es típusú Seyfert-galaxis (kvazárszerű, magja igen fényes), szerkezetét tekintve küllős lentikuláris galaxis. A hasonló távolságban, mintegy 53 millió fényév távolságban elhelyezkedő NGC 4473 jelű elliptikus galaxis különlegessége a belső tartományában található, két, egymással ellentétes irányban történő keringést mutató gyűrűszerű képződmény. Az NGC 4443 néven is katalogizált NGC 4461 az NGC 4458-cal áll kapcsolatban – amire árapályhatások révén kialakult struktúrák utalnak – szintén 50 millió fényévre helyezkednek el. Az NGC 4458 érdekessége a külsőbb tartományaival ellentétes irányban forgó központi régió. A galaxisláncot szemügyre vehetjük Benei Balázs vagy Hölgye Attila felvételein is.

A Markarján-galaxislánc Benei Balázs felvételén.

A csillagvárosok egyike sem tipikus Markarján-galaxis (ezen galaxisok aktív magjai szokatlanul erős ultraibolya sugárzást mutatnak), de Benjamin Egisevics Markarján (1913–1985) mutatta ki azonos sajátmozgásuk alapján, hogy összetartoznak. Az örmény származású Markarján 1964-ben kezdte el katalógusának összeállítását a Bjurakáni Asztrofizikai Obszervatórium 1 méteres Schmidt-kamerájával. Eredeti, 1986-ban kiadott katalógusa 1500 galaxist (illetve kiegészítésként hozzáadott 32 galaxist) tartalmaz. Munkájának folytatásaként 2005-ben kiadták a „Second Byurakan Survey” (Mrk II) nevű katalógust, amely halványabb objektumokat, összesen 3563 tételt tartalmaz (ezek közül 1863 galaxis, 1700 csillag, a galaxisok közül 761 aktív galaxismagot tartalmaz).

Munkájának elismeréseképpen születésének 100. évfordulóján az Örmény Posta bélyeget bocsátott ki, amelyen a csillagász arcképe mögött a Mrk 509 jelű galaxis látható.
A fotókon rendkívül látványosnak mutatkozó lánc tagjainak megpillantása nagyobb műszerekkel nem jelenthet problémát a mai amatőrök számára – főleg a Messier-maratonhoz is szükséges sötét ég alól. Ha tehetjük, figyeljük meg ezt a nevezetes galaxisláncot, akár a maraton alkalmával, akár egy másik, derült tavaszi estén! Az éjszaka közepén egyébként is átmenetileg „elfogynak” a Messier-célpontok, bőven lesz idő végiglátogatni a Markarján-lánc tagjait. Legyen ez a mi kis „Markarján-maratonunk”, hiszen az örmény csillagász katalógusában található valamennyi tételt még sorravenni is lehetetlenség egyetlen éjszaka – hát még végigészlelni. Erre egy egész emberéletre van szükség.

A Markarján-galaxisok változócsillagászati szempontból is érdekesek, bár viszonylag nagy műszert (vagy digitális technikát) igényelnek. Az örmény bélyegen szereplő Mrk 509 jelű galaxisról viszonylag sok adat található az AAVSO adatbázisában, melyben közel 1 magnitúdós, rendszertelen változás figyelhető meg.
Az MCSE Változócsillag Szakcsoport adatbázisában három Markarján-galaxisról találhatók észlelések, ezek a következők: Mrk 421, 501 és 509. A megfigyelések java része angol „vendégészlelőinknek” köszönhető. A négy évtized során, mióta egyáltalán követjük ezeket az objektumokat, az Mrk 421 12 és 14 magnitúdó között zajló fényességváltozása volt a leglátványosabb. Viszonylag könnyű helyen, a 6 magnitúdós 51 UMa közvetlen közelében található, azonosítása könnyű. Időről időre mélyég-észlelőink is felkeresik ezt az egzotikus objektumot, amely nagyjából tízszer távolabb helyezkedik el tőlünk, mint a híres Markarján-lánc fényes galaxisai. Rendszeres észlelése minden tekintetben „extragalaktikus élmény”. Éjfél tájban, amikor kifogytunk a Messier-objektumokból, ez is megérdemel egy távcsöves kitérőt!
Érdemes lenne tehát ezeket a furcsán viselkedő halvány galaxisokat (főképpen digitálisan) is rendszeresen megfigyelni, és nemcsak különlegességük miatt. Fényességváltozásuk folyamatos követésével, esetleges váratlan viselkedésük detektálásával hozzájárulhatunk ezen speciális galaxisok jobb megértéséhez is.

Csóvás égi vándorok

Sajnos ebben a hónapban 30-ra csökkent azoknak az üstökösöknek a száma, amit egy maximum 200/800-as Newton távcsővel fotografikus módon érdemes lehet megpróbálni felkeresni. Ezen belül is 3-ra zsugorodott azoknak a száma, amit vizuálisan egy közepes (150 mm átmérőjű f/4-6 fényerősségű) távcsővel érdemes felkeresni. Utóbbiakat szeretnénk most bemutatni, aki pedig a teljes, körülbelül 2 hetente frissülő teljes listára is kíváncsi azok forduljanak a rovatvezetőhöz az ustokoseszleles@gmail.com e-mail címen, vagy jelentkezzenek a Facebook Üstökös (Üstökös | Facebook ) csoportba.

C/2019 L3 (ATLAS)

Az üstökös 2019. június 10-i felfedezése óta fokozatosan és szinte egyenletesen fényesedett fel 9-9,5 magnitúdós értékre a 2022.01.09-i perihéliumáig. Ezek alapján jó eséllyel gondolhatjuk, hogy távolodóban is lassan fog veszíteni fényességértékeiből. Ezt támasztja alá, hogy jelenlegi fényessége is még 10 magnitúdó körüli, amiből a várakozások alapján csak 0,5 magnitúdót fog halványodni, így vizuálisan közepes, fotografikusan akár kisebb távcsövekkel is elérhető marad.

Inkább az éjszaka első felében felkereshető vándor az Ikrek (Gemini) csillagképben lassan mozog dél-délkeleti irányban annak csillagai között. Áprilisban az üstökös elkerüli a mélyég objektumokat és „csak” gazdag csillagmezőkön halad keresztül.

A C/2019 L3 (ATLAS) égi útja 2022.04.01-30. között, kiemelve a 2022.04.15-i helyzete. A térkép az ingyenesen letölthető Stellarium 0.20.4 verziószámú planetárium szoftverrel készült.

C/2019 L3 (ATLAS) 2022.03.25. Rajz: 20:00-20:35, 200/600 Newton; nagyítás: 150x (Hölgye Attila). Fotó: 21:52-22:00 200/800 Newton + Canon 750D; ISO 1600; 9 x 50 s. Nagy Mélykuti Ákos. A körülbelül két óra eltéréssel és különböző technikával készült két észlelés között is jól látható az azonos csillagformációk közt az üstökös elmozdulása.

19P/Borrelly

Az üstökös 2022. február 1-i napközelpontja után már két hónapja távolodik a Naptól, így aktivitása csökken, ráadásul a Földtől is egyre messzebb kerül, ezért fényessége a hó elejei 10 magnitúdóról a hónap végére már csak 11,5 magnitúdó körüli lesz. Az éjszaka első felében lesz megfigyelhető, ahogy a Perseus csillagkép délkeleti részéről a Szekeres (Auriga) csillagkép közepén át halad annak keleti oldala felé.

A hónap során nem kerül jelentősebb mélyég objektum közelébe, de cserébe sűrű lesz a csillagkörnyezete, ami azonosíthatóságát is megnehezíti. Ennek alapján biztosra akkor mehetünk, ha az üstökösnek vélt objektum a háttércsillagokhoz képest elmozdul a megfigyelés során.

A 19P/Borrelly égi útja 2022.04.01-30. között, kiemelve a 2022.04.15-i helyzete. A térkép az ingyenesen letölthető Stellarium 0.20.4 verziószámú planetárium szoftverrel készült.

19P/Borrelly. 2022.03.25. 18:15-19:15 (UT). 150/1200 Refraktor + ASI178MM; Gain 100; 26×120 s, Bánfalvy Zoltán.

67P/Churyumov-Gerasimenko

Lassan fél éve, hogy az üstökös a Naptól távolodik, de a 67P/Churyumov-Gerasimenko fényessége nem a korábbi várakozásoknak megfelelően alakul. Márciusban fényessége meghaladt a 12,5 magnitúdót szemben a várt 14 magnitúdós értékkel. Az előrejelzések közel 1,5 magnitúdós fényességcsökkenést írnak, április során, így a mostani 12,5 magnitúdós értékekből kiindulva a vándor fényessége a hónap végére el fogja érni a 14 magnitúdó. Ezért vizuálisan inkább közepes/nagyobb, fotografikusan akár közepes távcsövekkel is érdemes kísérletet tenni a megfigyelésére.

A hónap során még mindig a Rák (Cancer) csillagkép északi részén mozog lassan keleti, délkeleti irányba, elkerülve minden fényesebb mélyég objektumot. A hónap utolsó két napján azonban megközelít egy NGC számokkal jelzett több galaxis alkotta csoportot, amelyek tagjainál várhatóan fényesebb és nagyobb is lesz az üstökös, de a biztos azonosítása érdekében érdemes két észlelést végezni és rajzot készíteni is róla 0,5-1 óra különbséggel, így a háttérhez képet az elmozduló folt lesz a keresett vándor.

A 67P/Churyumov-Gerasimenko égi útja 2022.04.01-30. között, kiemelve a 2022.04.15-i helyzete. A térkép az ingyenesen letölthető Stellarium 0.20.4 verziószámú planetárium szoftverrel készült.

67P/Churyumov-Gerasimenko. 2022.03.24. 20:13 (UT). 200/1000 Newton + ASI 183MM Pro; Gain 111; 12×50 s, Benő Dávid.

Kaposvári Z., Mzs, Mpt, Snt, Nmá.