Égi kalendárium: 2023. augusztus
Végre itt van augusztus, amelytől sok-sok derült éjszakát várunk, sok-sok látnivalóval. Sokan várják a Perseidák maximumát, legalább ugyanennyien a Szaturnusz és a Jupiter láthatóságát, az Algol minimumait vagy a minél vékonyabb holdsarlókat.
A bolygók járása
Merkúr: Nincs megfigyelésre kedvező helyzetben. A hónap elején közel egy órával a Nap után nyugszik. 10-én van legnagyobb keleti kitérésben, 27,4°-ra a Naptól. 15-e után láthatósága
egyre gyorsabban romlik, 20-a után elvész az alkonyi fényben.
Vénusz: A hónap első felében a Nap közelsége miatt nem figyelhető meg, 13-án alsó együttállásban van a Nappal. 20-a után már fél órával kel a Nap előtt. Láthatósága gyorsan javul, a hónap végén már egy és háromnegyed órával kel korábban a Napnál. Fényessége ‒4,3m-ról ‒4,0m-ra csökken, majd ‒4,6m-ra nő vissza. Átmérője 53,0″-ről 57,8″-re nő, majd 50,6″-re csökken. Fázisa 0,06-ról 0,01-ra csökken, majd 0,1-re nő.
Mars: Előretartó mozgást végez az Oroszlán, majd 17-étől a Szűz csillagképben. A hónap elején, röviddel napnyugta után még látszik a nyugati látóhatár közelében. Ezután eltűnik a Nap fényében. Fényessége 1,7m, látszó átmérője 3,9″-ről 3,8″-re csökken.
Jupiter: A Kos csillagképben végzi előretartó, de egyre lassuló mozgását. Késő este kel, az éjszaka nagyobb részében megfigyelhető a déli égen. Fényessége ‒2,5m, átmérője 42″.
Szaturnusz: A Vízöntő csillagképben végzi hátráló mozgását. 27-én van szembenállásban a Nappal. Egész éjszaka megfigyelhető. Fényessége 0,5m, átmérője 19″.
Uránusz: Éjfél előtt kel, az éjszaka második részében látható a Kos csillagképben. Előretartó mozgása 29-én hátrálóvá változik.
Neptunusz: Az esti órákban kel, az éjszaka nagy részében megfigyelhető. A Halak csillagképben végzi hátráló mozgását.
A hajnali égen egyre kedvezőbb a Jupiter észlelhetősége. Sebestyén Attila felvétele júliust 24-én készült, részletes adatai észlelésfeltöltőnkön találhatók meg.
Együttállások, holdsarlók
3-án hajnalban a Szaturnusz a Hold felett 5°-ra.
8-án hajnalban a Jupiter a Hold mellett 4°-ra.
10-én este a Merkúr legnagyobb kitérésben (27°).
12-e körül várható a Perseidák meteorraj.
13-án este a Merkúr és a Mars 4°-os együttállása.
15-én hajnalban 30 órás, 17-én este 32 órás holdsarló figyelhető meg.
18-án este a Merkúr és a Mars a Hold alatt 5°-3°-ra.
27-én éjjel a Szaturnusz oppozícióban (átmérője 19″).
31-én hajnalban a Szaturnusz a Hold mellett 3°-ra.
A hónap változócsillaga: az U Cygni
A változócsillagokban, tehát mirákban is igen gazdag Cygnus csillagkép egyik régóta ismert változója az U Cygni. Lomhán hullámzik fényessége egy és negyed év alatt, maximumai többnyire 8,0–7,5 magnitúdó közöttiek, minimumban nemigen halványodik 11,0 magnitúdó alá. Könnyű megtalálni az οmikron2 Cygni szomszédságában. A nyári égbolton magasan észlelhető, elegendő heti egy alkalommal becsülni fényességét. Széncsillag lévén kiváló célpont csillagászati bemutatókon is: egyike azon, valóban látványos, mi több, színpompás változócsillagoknak, amelyek mélyvörös színükkel elvarázsolják a távcsővel szemlélődőt. Fényességbecsléskor azonban legyünk elővigyázatosak, lehetőleg rövid pillantásokat vessünk csak az U Cygnire, nehogy meghamisítsa észlelésünket a Purkinje-effektus.
Változócsillag-észlelések feltöltése: vcssz.mcse.hu
Algol-minimumok
Az égbolt leghíresebb fedési változócsillaga az Algol. Szabad szemmel is jól észlelhetők periodikus elhalványulásai: 5-én 4h, 8-án 1h, 10-én 21h, 25-én 5h, 28-án 2h, 30-án 23h (NYISZ).
Perseidák meteorraj
A Perseidák első megfigyeléséről már Kr.u. 36-ból vannak feljegyzések, kínai csillagászoknak köszönhetően, azaz igen régen létező és ismert meteorrajról van szó. A Szent Lőrinc könnyeiként is ismert hullócsillagokat okozó porszemcsék a 130 éves keringési idejű 109P/Swift-Tuttle üstökösből származnak, amelyről szintén számos régi feljegyzés ismeretes. A számítások szerint az üstökös régebben is áthaladt bolygónk pályáján, így a hátrahagyott poranyag már igen széles lepellé terebélyesedett. Ennek következtében a perseida rajhoz tartozó meteorokat nem csak ezen az éjszakán, de 1-2 héttel a maximum előtt és után is szép számban láthatunk, természetesen a maximumhoz közeli időpontban nagyobb valószínűséggel.
A Perseida-meteorraj szülőüstököséről 1992-es napközelsége során készült felvétel (Herman Mikuz)
A raj természetesen az üstökös közelében sűrűbb, így 1993-ban és 1995-ben óránként 3-500 hullócsillag is megfigyelhető volt, amelynek oka a szülőüstökös 1992-es napközelsége során kidobódott friss anyagfelhő. Az aktivitás azóta lassan csökken, bár meglepetések így is adódhatnak: 2008-ban például az előrejelzett maximum után egy további kitörésben gyönyörködhettek a kitartó észlelők.
A meteorraj tagjai a Perseus csillagképben levő radiánspont irányából érkeznek, azonban csak a radiánstól távolabb fényesednek fel, így tulajdonképpen az egész égbolton láthatunk hullócsillagokat. A tapasztalatok alapján északi és déli irányokban láthatjuk a legszebb rajtagokat.
A hullócsillagok megfigyeléséhez nincs szükség távcsőre, sokkal inkább lehetőleg minél sötétebb (fényszennyezéstől mentes) észlelőhelyre (vagy legalább a közvetlen fények kitakarására), jó kilátásra, valamint kényelmes, dönthető támlájú kerti székre. A késő nyár ellenére gondoljunk rá, hogy éjszaka a hőmérséklet már jelentősen csökken, így több rétegű öltözet, esetleg hálózsák, illetve ízlésünknek megfelelő étel-ital is szükséges lehet. A meteorrajok gyakran mutatnak “csomós” szerkezetet, azaz a Föld porfelhőn történő áthaladása során megesik, hogy percekig nem hullik meteor, majd sűrű egymásutánban több hullócsillag is megfigyelhető.
A Perzeusz csillagkép azonosítását nagyban megkönnyíti a felette látható, jellegzetes W-alakú Cassiopeia csillagkép
Megfigyelésre tehát a városoktól távoli, fényszennyezés-mentes, jó körpanorámával rendelkező helyszínek a legalkalmasabbak. Budapesti érdeklődők számára a budai hegyvidéket ajánljuk megfigyelésre (pl. a Normafa környékét vagy a Hármashatár-hegyet). Aki csak teheti, ne a városokból nézze a meteorokat, hanem fényszennyezésmentes, jó körkilátású helyekről. A rajt idén szinte teljesen zavartalanul figyelhetjük meg, újhold augusztus 16-án lesz.
A raj maximuma az IMO 2023-as kalendáriuma szerint augusztus 13-án 7:00 UT környékén várható, óránként 100 meteorral (ZHR=100), egy észlelő természetesen ennél jóval kevesebbet képes csak megpillantani. A maximum észlelésére augusztus 12/13 éjszakája a legalkamasabb, de a megelőző és a következő éjszakák is sok meteort hozhatnak. A Meteor 2023 Távcsöves Találkozón is nyomon követjük a raj jelentkezését augusztus 10-13. között.
Csóvás égi vándorok
Augusztusban legalább 23 olyan üstökös lesz az éjszakai égbolton, amelyeket egy 20 cm átmérőjű távcsővel fotografikus módon érdemes lehet felkeresni. Ezek közt található 4 olyan, amit vizuálisan egy közepes (12-20 cm átmérőjű) távcsővel is talán sikerrel célba lehet venni. Utóbbiakat szeretnénk most ajánlónkban bemutatni. Akit pedig a tejes lista érdekel, az vegye fel a kapcsolatot a rovatvezetővel az ustokoseszleles@gmail.com e-mail címen, vagy csatlakozzon a Facebook Üstökös (Üstökös | Facebook ) csoporthoz.
Aki pedig csak gyönyörködni akar a kométákról készült megfigyelésekben, annak érdemes felkeresni az MCSE Észlelésfeltöltő oldalát (https://eszlelesek.mcse.hu), ahol akár regisztráció nélkül is válogathat a szép és érdekes képek között.
237P/LINEAR
Az üstökös két és fél hónapja túl van a perihéliumán, távolodik a Naptól ezért aktivitása csökken, de sajnos a Földtől is egyre messzebb kerül, így a várható fényességcsökkenése 0,5 magnitúdó körüli lehet. Az előrejelzések szórt értéket mutatnak, a valóság azonban az, hogy mindenkinek igaza lehet, mert az üstökös magja 14,8 magnitúdó körüli, míg az összfényessége 12,2 magnitúdós volt július hónapban. A Naptól való távolodás miatt az üstökös eddig is kompakt formája még inkább kompaktabb lehet, de remélhetőleg a csóvája megmarad, amit vizuálisan nem, de a fotókon biztosan meg lehet figyelni. Vizuális felkereséséhez így is inkább közepes (12-25 cm) átmérőjű távcső ajánlott. A hónap végére összfényessége várhatóan 13 magnitúdó körüli lehet.
Az üstökös egész éjszaka megfigyelhető lesz a Sas (Aquila) csillagkép csillagai között, ahogy a δ Aql (A komp: 3,36 magnitúdó; B komp: 12,75 magnitúdó; szeparáció: 137 ívmásodperc) kettőscsillagtól 2,5 fokra délkeletre lassan halad, vagy szinte egyhelyben áll.
A 237P/LINEAR égi útja 2023.08.01-31. között, kiemelve a 2023.08.15-i helyzete. A térkép az ingyenesen letölthető Stellarium 0.20.4 verziószámú planetárium szoftverrel készült
2023.07.15. 23:30 (UT) 150/1200 Refraktor + ZWO ASI178MM; Gain 100; 14 x 120 s, Bánfalvy Zoltán
C/2020 V2 (ZTF)
A C/2020 V2 (ZTF) üstökös is három hónappal van már túl napközelpontján, így aktivitása szintén csökken. Szerencsére azonban a Földhöz egyre közelebb kerül az égitestek térbeli mozgása miatt, így várhatóan fényessége nőni fog vagy stagnál a jelenlegi 10 magnitúdós érték körül. Ezzel a fényességgel akár kisebb (5-12 cm) átmérőjű távcsövekkel vizuálisan is elérhető lehet egy fényszennyezéstől mentes ég alatt, de fotografikusan biztosan megörökíthető. Sajnos megfigyelésébe csak éjfél után lehet kezdeni, amikor már elég magasra emelkedett a horizont fölé. A hónap során a Cet csillagkép fejétől fog gyorsan dél-délkeleti irányba haladni. A hónap közepén átlép az Eridanus csillagképbe, de augusztus végére újra visszatér a Cet csillagképbe. Augusztusi égi útja során többször is elhalad mélyég objektumok mellett, de azok az üstökös fényességével nem lesznek összemérhetőek és leginkább csak a fotografikus megfigyelőknek mutatják meg magukat.
A C/2020 V2 (ZTF) égi útja 2023.08.01-31. között, kiemelve a 2023.08.15-i helyzete. A térkép az ingyenesen letölthető Stellarium 0.20.4 verziószámú planetárium szoftverrel készült
2023.07.16. 01:03 (UT) 150/1200 Refraktor + ZWO ASI178MM; Gain 100; 14 x 120 s, Bánfalvy Zoltán
12P/Pons-Brooks
Az üstököst 1812. július 12-én fedezte fel Jean-Louis Pons, majd 1818. augusztus 1-én Vincent Wisniewski és rá egy napra Alexis Bouvard. A felfedezések egymástól függetlenül születtek, de akkor senkinek nem tűnt fel, hogy valójában egy üstökösről van szó. Johann Franz Encke számolta ki a pályaelemeket, melyek szerint a keringésidő 70,68 év. Várható visszatérését 1883/84-re jelezte, sokan keresték is, de végül William Robert Brooks találta meg véletlenül 1884. január 13-án.
Az 1883/84-es visszatérésekor 0,64 CSE-re közelítette meg a Földet így fényessége elérte a 3 magnitúdót. Megfigyelői azt is feljegyezték, hogy többször produkált felfényesedéseket. Hasonló kitörésekről az 1954-es visszatérésekor is beszámoltak, melyek időlegesen akár 1 magnitúdóval is emelték a fényességét. Azt is megállapították, hogy a kitörések száma a perihéliumhoz közeledve gyakoribb volt, mint az átmenet után.
Az üstökös az előrejelzések szerint csak novemberben lett volna legalább 13 magnitúdó fényes, ami indokolttá teszi, hogy a havi ajánlónkba bekerüljön. Az üstökösökkel kapcsolatban azonban semmi sem biztos, mint azt már sokszor elmondtuk, leírtuk. Nem volt ez máshogy a 12P/ Pons-Brooks kométával kapcsolatban sem. dr. Elek Tamás amatőrcsillagász már egy ideje nyomon követte az üstököst, annak ellenére, hogy fényessége csak 16 magnitúdó körüli volt. Nem tett máshogy 2023. 07. 20-án sem. Már a felvételsorozat kezdetekor hihetetlenül fényesnek találta az üstököst, így riasztotta a többi csillagászt akik a világ több táján kezdték figyelni az üstököst és megerősítették annak felfényesedését. A fényességnövekedés több, mint 5 magnitúdót tett ki, így a csillagszerűnek látszó üstökös fényessége elérte a 11,7 magnitúdót. Egy ilyen fényes égitestet pedig már kisebb (5-12 cm), de közepes (12-25 cm) átmérőjű távcsövekkel könnyen meg lehetett találni. Az üstökös fényessége azóta csökkent és augusztus elején már csak 13 magnitúdós. Ennek ellenére érdemes felkeresni, hátha egy újabb kitörését mi láthatjuk meg elsőként.
Megfigyelése kedvező is mivel egész hónap során a Sárkány (Draco) csillagép feje környékén lesz megtalálható. A cirkumpoláris üstökös így egész éjszaka megfigyelhető. Lehet, egy éjszaka többször is érdemes felkeresni a pozíciójának meghatározása és egy nem várt kitörés megpillantása érdekében. Egész hónap során könnyen azonosítható vidéken halad keresztül, mégis legkönnyebben a hónap utolsó napjaiban lehet megtalálni a β Dra (A komp: 4,0 magnitúdó; B komp: 4,6 magnitúdó; szeparáció: 4,6 ívmásodperc) szoros kettőscsillag közelében, amit napok alatt lassan északról közelít és majd mellette halad el annak nyugati oldalán.
A 12P/Pons-Brooks égi útja 2023.08.01-31. között, kiemelve a 2023.08.15-i helyzete. A térkép az ingyenesen letölthető Stellarium 0.20.4 verziószámú planetárium szoftverrel készült
2023.07.25. 01:02 (UT) 200/800 Newton + ZWO ASI178MM; Gain 102; 20 x 30 s, dr. Elek Tamás
C/2023 E1 (ATLAS)
Az üstökös július 1-én volt a legközelebb a Naphoz, azóta távolodik tőle. A hónap elő harmadában azonban a Föld felé közeledni fog, majd 19-én 0,357 CSE lesz hozzánk a legközelebb. Köszönhetően annak, hogy a Naptól egyre távolabb kerül, viszont a Földhöz mellet ilyen közel halad el, ezért a fényessége is nagy változáson megy keresztül. A hónap elején várhatóan még 9,5 magnitúdó összfényességű kékeszöld üstökös a hónap végére előreláthatólag már csak 10,5 magnitúdós lesz. Ezzel a fényességgel vizuálisan valószínűleg még kis (5-12 cm átmérőjű) távcsövekkel is éppen megfigyelhető lesz, de az üstökös színét még a nagyobb távcsövek sem fogják megmutatni. Arra kizárólagosan a fotografikus megfigyelés nyújt lehetőséget.
Látszólagos napi mozgása is nagy lesz, annak köszönhetően, hogy ilyen közel fog a Föld mellett elhaladni. Égi útját még cikumpoláris égitestként kezdi augusztusban a Cefeus csillagkép délnyugati részén, de innen déli irányba haladva 8 nap múlva már a Hattyú (Cygnus) csillagkép északkeleti sarkában lesz megtalálható. 15-én már nem cirkumpoláris, de egész éjszaka megfigyelhető marad. Augusztus végén az útját a Pegazus csillagkép legdélebbi részén fejezi be.
12-én hajnalban kerül a legközelebb az M 39 (fényesség: 4,6 magnitúdó; átmérő: 31 ívperc) nyílthalmazhoz. Sajnos hazánkból nem lesz látható, amikor körülbelül hajnali 6 óra körül a halmaz közepén fog tartózkodni. 14-én esete a B 159 (átlátszatlanság: 5; átmérő: 25 ívperc) sötétköd közepén lesz megtalálható, ami ködöt a Tejút gazdag csillagmezeje vesz körül.
A C/2023 E1 (ATLAS) égi útja 2023.08.01-31. között, kiemelve a 2023.08.15-i helyzete. A térkép az ingyenesen letölthető Stellarium 0.20.4 verziószámú planetárium szoftverrel készült
2023.07.16. 00:25 (UT) 200/800 Newton + Canon 700D; ISO 800; 55 x 120 s, Bokor Ádám
A C/2023 E1 (ATLAS) és C/2021 T4 (Lemmon) üstökösök már kis távcsővel vagy akár binokulárral is megfigyelhetők a nyári égen. Az ATLAS-üstökös már tavasz óta látszik az északi égbolton, de a valódi kihívást jelentő Lemmon csak augusztusban lesz elérhető az északi félteke észlelői számára – addig érdemes internetes távészleléssel fotózni a déli féltekei robottávcsövekkel. További részletek hírportálunkon, Tóth Imre cikkében.
(Kaposvári Z., Mzs, Zag, Nmá, Tim)
