Április 30-án napnyugta és május 4-én napkelte között ismét virtuális észlelőhétvégére hívjuk barátainkat. Erre a hétvégére esik a Csillagászat Napja is (május 2.). Sajnos idén nem tarthatjuk meg a közkedvelt járdacsillagászati bemutatókat, ezért azt kérjük, mindenki népszerűsítse kedvelt tudományágunkat mind családi körben, mind pedig a virtuális térben! Beszéljünk a csillagászat...
Új sorozatot indítunk útjára: minden hónap elején bemutatunk egy-egy észlelést, amelyet tagtársaink végeztek az elmúlt időszakban. Észlelésfeltöltőnkön jelenleg több mint 50 ezer észlelés található, az itt összegyűlt gazdag anyagból válogatunk. A Posidonius-kráter A Posidonius egy nagyon látványos és jellegzetes, kistávcsővel is remekül megfigyelhető kráter, amely a Mare Serenitatis szélén fekszik....
A Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) egy 1964-es javaslat után 1970-ben a Hold túlsó oldalán feltérképezett alakzatok és kráterek között nyolcat neves magyar tudósokról nevezett el, ezek egyike az Eötvös-kráter. Az Eötvös-kráterről a Meteor 2019/4. számában megjelent cikk itt olvasható pdf formátumban: meteor-201904-28-31-eotvos-krater
Nem vagyunk múzeum, nincs komoly gyűjteményünk, azonban vannak érdekes és nekünk kedves csillagászati-űrkutatási vonatkozású tárgyaink, amelyeket szívesen bemutatunk a hozzánk látogatóknak. Hatvan évvel ezelőtt óriási szenzációnak számítottak a Hold túlsó oldaláról készített legelső felvételek. Az Akadémiai Kiadó 1960-ban jelentette meg azt a vékonyka, 38 oldalas kötetet, amely “Első felvételek a...
Szeptemberi célpontjaink között az oppozícióba kerülő Neptunusz és a Hold különleges területei szerepelnek, emlékezve a Luna-2 hatvan évvel ezelőtti Holdba csapódására. A bolygók járása Merkúr: A hónap első felében a Nap közelsége miatt nem figyelhető meg, 4-én felső együttállásban a Nappal. A hónap végére már megkísérelhető felkeresése napnyugta után a...
“Augusztus, nyárutó…/A Göncöl tengelye,/Mint roppant égi óramutató,/Némán, merőn mutat már ősz fele/ Kigyúlt hajók/ Suhannak át az égbolt tengerén…” (Reményik Sándor: Augusztus, nyárutó). Látnivalók az augusztusi égbolton.
Egyre hosszabbodnak az éjszakák novemberben – nézzük, milyen látnivalókat kínál ez a ködös hónap: Andromeda és vidéke, Tauridák meteorraj és súroló Aldebaran-fedés.
Július 1-jén tartjuk a Kisbolygók Világnapját az Óbudai Polaris Csillagvizsgálóban. Az este folyamán előadást hallhatunk a kisbolygókról és az aktuális égi látnivalókról. Az est “fénypontja” a Hold és a Jupiter látványos együttállása lesz.
|
A Hold-dómok kicsiny, alacsony lejtőszögű, általában kör alakú kiemelkedések, amelyek csak akkor látszanak, ha közel vannak a terminátorhoz. Igazán akkor észlelhetőek jól, ha a megvilágítás súroló fényű, ezért megfigyelhetőségük… |
Gyönyörű, glóriához hasonlatos, színes fénygyűrű lehetséges jelenlétét mutatták ki a kutatók egy exobolygó légkörében. A fénygyűrű színes, koncentrikus fénykörökből álló légköri alakzat, ami csak különleges feltételek egyidejű teljesülésekor jöhet létre. Ezt a rendkívüli, ritkán látható gyűrűt a WASP-67b nevű, a Földtől 637 fényévnyi távolságban keringő, pokolian forró gázóriás atmoszférájában sikerült kimutatni az Európai Űrügynökség (European
A tejútrendszerbeli csillagok mozgásának pontos meghatározására szakosodott Gaia-űrtávcső nemrég talált egy különlegesen nagy csillagtömegű fekete lyukat, amely ráadásul Földünk közelében rejtőzik. A csillagtömegű fekete lyukak a legnagyobb kezdeti tömegű csillagok magjának összeomlásakor jönnek létre, így tehát nem összekeverendők a galaxisok középpontjában található, ezeknél jóval nagyobb szupernagy tömegű fekete lyukakkal. Utóbbi típusú fekete lyukak nagy tömegű
A HD 148937 jelű rendszer a Földtől körülbelül 3800 fényévnyire található, a Szögmérő (Norma) csillagkép irányában. Két, a Napnál sokkal nagyobb tömegű csillagból áll, és egy gyönyörű köd, azaz gáz- és porfelhő veszi körül. „Nagy tömegű kettőscsillagot körülvevő köd ritkaságszámba megy, és igazából olyan érzést keltett bennünk, hogy valami különleges dolognak kellett történnie ebben a
Kutatók egy csoportja különleges részecskét azonosított egy ősi meteorit belsejében, amely nagy valószínűséggel egy közeli csillag halálakor bekövetkező szupernóva-robbanásából származik. A meteoritok belsejébe zárt aprócska porrészecskék felfedik a kutatók előtt egy csillag életének, halálának és az utána keletkező új csillag(ok) születésének folyamatát, ami szinte felöleli a kozmosz 13,8 milliárd éves történelmét. A kőzetdarabkák vizsgálatával bepillantást
Régóta terveztem már „a tűz és jég országát”, Izlandot megnézni. Sok gyönyörű képet láttam kék vizű vízesésekkel, zöld mohával ellepett fekete vulkáni sziklákkal, jégdarabokról a fekete fövenyen, a szilaj, érintetlen felföldi részekről – fotósként a táj engem is megbabonázott. Martin Ferenc, Izland Rég vágytam újra látni a sarki fényt is. Aki már látta, tudja: a