„És az melyik csillag?”- de sokszor hallottam már a kérdést az Óbudai Polaris Csillagvizsgálóban tartott bemutatóinkon! Kérdezte már gyerek és felnőtt, fiatal pár és idős nyugdíjas, mindig kíváncsian, mert bizony valóban nem egyértelmű, hogy „az ott” melyik csillag. A csillagos égbolt ismerete nem része az alapműveltségnek, az iskolában talán már...
Itt a nyár, a vakáció, a tejutas éjszakák időszaka! Szembenállásban a Jupiter és a Szaturnusz, izgalmas mélyég-objektumok a Nyilas csillagképben. Vajon lesz-e szabadszemes üstökös a júliusi égbolton? A bolygók járása Merkúr: A hónap elején a Nap közelsége miatt nem figyelhető meg. 10-én már kereshető napkelte előtt az északkeleti látóhatár közelében,...
Óriásbolygók az esti égen, látványos részleges holdfogyatkozás, célpont a Hold! Itt a nyár és a júliusi látnivalók! A bolygók járása Merkúr: A hónap elején még kereshető a napnyugta után a nyugati ég alján. 1-jén egy és negyed órával nyugszik a Nap után, majd 10-én már kevesebb mint fél óra múltán...
Beköszöntött az igazi nyár, igazi nyári látnivalókkal: a hömpölygő Tejút alatt heverészve meteorokat is megpillanthatunk, de persze az égbolt távcsöves felfedezése az igazi!
Július 1-jén tartjuk a Kisbolygók Világnapját az Óbudai Polaris Csillagvizsgálóban. Az este folyamán előadást hallhatunk a kisbolygókról és az aktuális égi látnivalókról. Az est “fénypontja” a Hold és a Jupiter látványos együttállása lesz.
A május beköszöntével végre (reméljük) itt az igazi tavasz, amely kellemesebb megfigyelési körülményeket biztosít. Az esti bemutatók és észlelések legfőbb célpontja a Jupiter érdekes holdjelenségeivel.
Áprilisi ajánlatunk: a Jupiter oppozícióban, a Messier-kráterek és a Tuttle-Giacobini-Kresák-üstökös. Mindez egyre melegebb éjszakák mellett…
Június első számú látnivalója még mindig a Mars, mely a június 3-án oppozícióba kerülő Szaturnusszal szinte átrajzolja a Skorpió csillagkép vidékét. Június 25-én itt a Múzeumok Éjszakája, és a hó végén kezdődik a tábori szezon!
A hosszú téli borult időszak után itt a tavasz a rövidülő, de még mindig elegendően hosszú éjszakákkal, a tavaszi csillagképekkel és az ilyenkor szokásos Messier-látnivalókkal.
Itt az igazi nyár, júliussal ránk köszöntöttek a “rövidnadrágos” éjszakák, amikor a lehető legkényelmesebben végezhetjük esti-éjszakai megfigyeléseinket. Ne feledjük: júliussal beköszöntött az észlelőtábori szezon is!
Gyönyörű, glóriához hasonlatos, színes fénygyűrű lehetséges jelenlétét mutatták ki a kutatók egy exobolygó légkörében. A fénygyűrű színes, koncentrikus fénykörökből álló légköri alakzat, ami csak különleges feltételek egyidejű teljesülésekor jöhet létre. Ezt a rendkívüli, ritkán látható gyűrűt a WASP-67b nevű, a Földtől 637 fényévnyi távolságban keringő, pokolian forró gázóriás atmoszférájában sikerült kimutatni az Európai Űrügynökség (European
A tejútrendszerbeli csillagok mozgásának pontos meghatározására szakosodott Gaia-űrtávcső nemrég talált egy különlegesen nagy csillagtömegű fekete lyukat, amely ráadásul Földünk közelében rejtőzik. A csillagtömegű fekete lyukak a legnagyobb kezdeti tömegű csillagok magjának összeomlásakor jönnek létre, így tehát nem összekeverendők a galaxisok középpontjában található, ezeknél jóval nagyobb szupernagy tömegű fekete lyukakkal. Utóbbi típusú fekete lyukak nagy tömegű
A HD 148937 jelű rendszer a Földtől körülbelül 3800 fényévnyire található, a Szögmérő (Norma) csillagkép irányában. Két, a Napnál sokkal nagyobb tömegű csillagból áll, és egy gyönyörű köd, azaz gáz- és porfelhő veszi körül. „Nagy tömegű kettőscsillagot körülvevő köd ritkaságszámba megy, és igazából olyan érzést keltett bennünk, hogy valami különleges dolognak kellett történnie ebben a
Kutatók egy csoportja különleges részecskét azonosított egy ősi meteorit belsejében, amely nagy valószínűséggel egy közeli csillag halálakor bekövetkező szupernóva-robbanásából származik. A meteoritok belsejébe zárt aprócska porrészecskék felfedik a kutatók előtt egy csillag életének, halálának és az utána keletkező új csillag(ok) születésének folyamatát, ami szinte felöleli a kozmosz 13,8 milliárd éves történelmét. A kőzetdarabkák vizsgálatával bepillantást
Régóta terveztem már „a tűz és jég országát”, Izlandot megnézni. Sok gyönyörű képet láttam kék vizű vízesésekkel, zöld mohával ellepett fekete vulkáni sziklákkal, jégdarabokról a fekete fövenyen, a szilaj, érintetlen felföldi részekről – fotósként a táj engem is megbabonázott. Martin Ferenc, Izland Rég vágytam újra látni a sarki fényt is. Aki már látta, tudja: a