Az amatőrcsillagász észlelői hagyomány úgy tartja, novemberrel együtt érkezik meg a borult, tartósan párás időjárás, amely lehetetlenné teszi a csillagászati észleléseket. Reméljük, lesz lehetőség észlelésekre az utolsó őszi hónapban is. Az esti égen még mindig nagyon kedvező a Mars észlelhetősége, hajnalban pedig a Merkúr kedvező láthatósága miatt érdemes korán kelni....
Augusztus hagyományosan a legderültebb nyári hónap, amely sok látványossággal szolgál. Elbúcsúzhatunk a NEOWISE-üstököstől, észlelhetjük a Perseidákat és a nyári ég két óriásbolygóját – és még megannyi más izgalmas célpontot kínál a hónap. A bolygók járása Merkúr: A hónap elején jól megfigyelhető napkelte előtt az északkeleti ég alján, 1-én még másfél...
Habár még messze a hónap vége, de a most bemutatott észlelés bizonyára sokáig emlékezetes marad megfigyelőnk, Cseh Viktor számára. Öröm olvasni sorait, melyeken átsüt a csillagászat iránti lelkesedése, és legalább annyira emlékezetesek, mint azok a képek, amelyeket a C/2020 F3 (NEOWISE)-üstökösről töltött fel az eszlelesek.mcse.hu-ra. Át is adjuk a szót...
Június a legrövidebb éjszakák hónapja. Sajnos ezek a rövid éjszakák még hosszúak is ahhoz, hogy a kevés számú fényesebb üstököst megfigyeljük. A rövid éjszakákat két “soványka” fogyatkozással próbálja kompenzálni a természet. A bolygók járása Merkúr: A hónap első felében megfigyelésre igen kedvező helyzetben van. 4-én jut legnagyobb keleti kitérésbe, 23,6°-ra...
Rohamosan rövidülnek az éjszakák, egyre később és később sötétedik. Használjuk ki a májusi estéket-éjszakákat is csillagászkodásra! A hónap első napjaiban magasan jár a Hold, kora este egyre izgalmasabb távcsöves célpont a Vénusz vékonyodó sarlója. A bolygók járása Merkúr: A hónap első napjaiban a Nap közelsége miatt nem figyelhető meg, 4-én...
Októberi látnivalók: az egyre hosszabb, és talán még kellemes hőmérsékletű éjszakákon még észlelhetjük a Jupitert és a Szaturnuszt, az Uránuszt és a Neptunuszt. 350 évvel ezelőtt fedezték fel az Algol, a démoncsillag fényváltozását. Célkeresztben az üstököstök, közöttük az intersztelláris vándor a Borisov-üstökös – amelyhez természetesen már komolyabb műszerezettség szükséges A...
Április beköszöntével továbbra is reménykedünk az igazi tavasz eljövetelében. Reméljük, április végre meghozza a derült időjárást, amiben az elmúlt télben alig-alig volt részünk.
2017-ben Charles Messier (1730-1817) tevékenységére emlékezünk. A 200 évvel ezelőtt elhunyt francia csillagász saját korában elsősorban üstökösfelfedezései révén vált ismertté. Manapság leginkább mélyég-katalógusa, vagyis a Messier-objektumok miatt ismerik nevét az amatőrcsillagászok. Észleljük mi is Messier objektumait 2017-ben!
A május beköszöntével végre (reméljük) itt az igazi tavasz, amely kellemesebb megfigyelési körülményeket biztosít. Az esti bemutatók és észlelések legfőbb célpontja a Jupiter érdekes holdjelenségeivel.
Az első “igazi” nyári hónap – reményeink szerint – sok-sok derült éjszakát és rengeteg égi látnivalót hoz.
A James Webb-űrtávcső adatainak segítségével most végre sikerült megfejtenie a kutatóknak az ősrobbanás óta megtörtént legnagyobb kozmikus robbanás, a BOAT (Brightest of All Time, vagyis minden idők legfényesebbje) rejtélyét. A BOAT, mint ahogy a rövidítés angol nyelvű kiírásának fordítása is mutatja, minden idők legfényesebb gamma-kitörése (gamma-ray burst, GRB) volt, kialakulásáért pedig valószínűleg egy kb. 2
Gyönyörű, glóriához hasonlatos, színes fénygyűrű lehetséges jelenlétét mutatták ki a kutatók egy exobolygó légkörében. A fénygyűrű színes, koncentrikus fénykörökből álló légköri alakzat, ami csak különleges feltételek egyidejű teljesülésekor jöhet létre. Ezt a rendkívüli, ritkán látható gyűrűt a WASP-67b nevű, a Földtől 637 fényévnyi távolságban keringő, pokolian forró gázóriás atmoszférájában sikerült kimutatni az Európai Űrügynökség (European
A tejútrendszerbeli csillagok mozgásának pontos meghatározására szakosodott Gaia-űrtávcső nemrég talált egy különlegesen nagy csillagtömegű fekete lyukat, amely ráadásul Földünk közelében rejtőzik. A csillagtömegű fekete lyukak a legnagyobb kezdeti tömegű csillagok magjának összeomlásakor jönnek létre, így tehát nem összekeverendők a galaxisok középpontjában található, ezeknél jóval nagyobb szupernagy tömegű fekete lyukakkal. Utóbbi típusú fekete lyukak nagy tömegű
A HD 148937 jelű rendszer a Földtől körülbelül 3800 fényévnyire található, a Szögmérő (Norma) csillagkép irányában. Két, a Napnál sokkal nagyobb tömegű csillagból áll, és egy gyönyörű köd, azaz gáz- és porfelhő veszi körül. „Nagy tömegű kettőscsillagot körülvevő köd ritkaságszámba megy, és igazából olyan érzést keltett bennünk, hogy valami különleges dolognak kellett történnie ebben a
Kutatók egy csoportja különleges részecskét azonosított egy ősi meteorit belsejében, amely nagy valószínűséggel egy közeli csillag halálakor bekövetkező szupernóva-robbanásából származik. A meteoritok belsejébe zárt aprócska porrészecskék felfedik a kutatók előtt egy csillag életének, halálának és az utána keletkező új csillag(ok) születésének folyamatát, ami szinte felöleli a kozmosz 13,8 milliárd éves történelmét. A kőzetdarabkák vizsgálatával bepillantást