Távcsöves bemutató a Föld Napja alkalmából a Polaris Csillagvizsgálóban! Első számú távcsöves célpontunk Földünk nővére, a Vénusz, a pokoli bolygó. A földinél 90-szer sűrűbb, zömmel szén-dioxiból álló légkör mellé 460 fokos felszíni hőmérséklet párosul. Mi a bolygó felhőzetét láthatjuk csak műszereinkkel, de vajon mi lehet a felszínen? Második számú célpontunk...
Várjuk tagjainkat és az érdeklődőket tavaszi sorozatunk előadásain, melyeken napjaink új csillagászati eredményeiről hallhatunk hazánk legjobb ismeretterjesztőitől, amatőr és hivatásos csillagászaitól. Derült idő esetén az előadásokat távcsöves bemutató követi. Az előadások utólag megtekinthetők Youtube-csatornánkon. Az előadások az MCSE tagjai számára ingyenesek, akárcsak azoknak, akik az előadás után a helyszínen lépnek be...
Petőfi egyik derűs életképe A négyökrös szekér. A jól ismert vers szerint a költő egy bizonyos Erzsikével választ magának csillagot. De melyik lehetett az a választott csillag? Lássuk először a jól ismert költeményt: A NÉGYÖKRÖS SZEKÉR Nem Pesten történt, amit hallotok. Ott ily regényes dolgok nem történnek. A társaságnak...
A tavaszi esték ragyogó égiteste a Vénusz, az Esthajnalcsillag, amely most esti “csillagként” szolgál. Ha alaposan szemügyre vesszük égi környezetét, egy csillagcsoportra leszünk figyelmesek nem messze a bolygótól, ez a Plejádok, vagyis a Fiastyúk. Az északi égbolt látványos és fényes nyílthalmazát sokan tévesztik össze a Kisgöncöllel. Valóban emlékeztet valamilyen szekérfélére,...
A Magyar Csillagászati Egyesület beszámolója és közhasznúsági jelentése 2022-re. A Magyar Csillagászati Egyesület beszámolója és közhasznúsági jelentése megtekinthető ezen a linken: EB00589679
Egyre gyakoribbak a földközeli kisbolygók – nem azért, mert elszaporodtak, hanem azért mert egyre hatékonyabbak a keresőprogramok, egyre több és több aszteroidát ismerünk. A 2023 DZ2 különös figyelmet kapott a médiában is, hiszen nagyjából a Föld-Hold távolság felénél “húzott el” bolygónk mellett 2023. március 25-én. Az eseményről Kocsis Antal töltött...
A csillagászati-űrkutatási ismeretek távcső melletti átadásához kedvet érző amatőrcsillagászok számára ismét tanfolyamot indítunk a Polarisban. Képzésünk elméleti és gyakorlati ismereteket nyújt mindazoknak, akik járdacsillagászatot tartanak, vagy csillagvizsgálók bemutatóit szervezik.
Február 19-én Kopernikuszra emlékezünk, születésének 550. évfordulóján idézzük fel, amit a nagy lengyel csillagászról tanultunk. 1473-ban született Toruńban, felsőbb tanulmányait Krakkóban, majd a legkiválóbb itáliai egyetemeken folytatta. A ragyogó, reneszánsz Itáliából visszatérve a „világ végén” találja magát. 1504-től kezdve Warmiában tevékenykedik, orvoslással, gazdasági ügyekkel foglalkozik, amikor a teuton lovagrend megostromolja...
A február-márciusi időszakban észlelőhétvégével, Messier-hétvégével, észlelőszakköri foglalkozásokkal várjuk tagtársainkat a Csillagtanyán. Az MCSE Észlelőszakkör foglalkozásait a Polaris Csillagvizsgáló drasztikusan megemelkedett rezsiköltsége miatt február-március során a Csillagtanyán tartjuk (áprilistól ismét a Polarisban). Február 11-én a Csillagtanyán lesz a kettőscsillagok észlelésével foglalkozó szakköri alkalmunk. Február 24-26. között téli észlelőhétvégét tartunk a Csillagtanyán....
Januárban sok szó esett a C/2022 E3 (ZTF)-üstökösről. Sajnos a rendkívül rossz időjárás többnyire megakadályozta az észleléseket, csak néha-néha nyílt valami kis derült égi ablak, amit aztán aki csak tehette, ki is használt. Például Szendrői Gábor Gencsapátiból. Hosszú idő után a nyugati országrészben is elvonultak a felhők, így sikerült megfigyelni...
A gammakitörések a Világegyetem legrejtélyesebb jelenségei közé tartoznak. Ezeket a gammasugárzás-felvillanásokat a hosszúságuk alapján két típusra szokták osztani: a hosszú kitörések több mint 2 másodpercig tartanak, míg a rövid kitörések 2 másodpercnél rövidebb ideig. Vajon a GRB 191019A gammakitörés egy nagy tömegű, haldokló csillag átlagos, hosszú kitörése, összeütköző égitestek rendellenesen hosszú robbanása vagy valami egészen
Ezekben a napokban egy óriási kiterjedésű, nagyon aktív napfoltcsoport tartja lázban a csillagászat iránt érdeklődőket. Ennek a csoportnak köszönhetjük a kiemelkedő sarkifény-aktivitást is. Vessünk rá egy pillantást – nagy felbontásban. Francsics László, Budapest Az AR3664 jelű napfoltcsoport UV-ban UV szűrős kép, így az összes eddiginél nagyobb a felbontása. (Talán minden amatőr napfotóénál is)Az eredményt a
Mind a Jupiter Europa, mind a Szaturnusz Enceladus nevű holdja önmagához képest hatalmas óceánokat (csillagászati kontextusban nagy mennyiségű folyékony vizet) rejt fagyos kérge alatt. A Jupiter Ganymedes és a Szaturnusz Titan nevű holdján szintén felszín alatti óceánok rejtőznek, nemrég pedig a Szaturnusz aprócska Mimas holdjának felszíne alatt is óceánra utaló jeleket találtak. Az Earth and
Egy csillagászcsoport felfedezte, hogy egy korábban csendes fekete lyuk, ami egy tőlünk nagyjából 800 millió fényévre lévő galaxis központjában található, egyszer csak kitört, és 8,5 naponként gázcsóvákat bocsát ki magából. Ilyen periodikus csuklást nem láttunk még fekete lyukaknál. A szakemberek szerint a kitörések egy másik, kisebb fekete lyukkal magyarázhatók, amely a központi, szupernagy tömegű fekete
Az ALMA rádiótávcső-hálózat több mint 100 molekulát azonosított egy galaxisban, köztük számos olyat, amelyek különböző csillagkeletkezési és –fejlődési folyamatra utalnak. Ebben a galaxisban sokkal nagyobb ütemben keletkeznek csillagok, mint bárhol a Tejútrendszerben. Ez az első felmérés, amelyben ennyiféle molekulát találtak. Egy kutatócsoport Sergio Martin (Európai Űrügynökség), Nanase Harada (NAOJ) és Jeff Magnum (NRAO) vezetésével az