A 2002. év egy kevéssé látványos, de nagyon jelentős előrelépést hozott az évkönyv készítésének folyamatában. A korábbi években néha előfordult, hogy a szerkesztők legnagyobb igyekezete mellett is maradt az évkönyv táblázataiban olyan adathiba, amire már csak a kinyomtatás után derült fény. Ezekben az esetekben legfeljebb hibaigazító pótlappal, illetve a Meteorban...
A 2000. esztendő nem ígért olyan látványos égi színjátékot, mint az 1999-es teljes napfogyatkozás, azonban így is bőségesen akadt tennivaló a csillagos ég alatt a Magyar Csillagászati Egyesület számára.
Helyesbítés az évkönyv naptár részéhez A 2002-es kötetben három olyan alapvető, átfogó cikket is talál az Olvasó, amelyek a modern csillagászat egy nagyobb kérdéskörét dolgozzák fel. A Világegyetem egészének kutatásáról, a kozmológiáról 30 éve nem jelent meg összefoglaló a Csillagászati évkönyvben. A témát különösen aktuálissá teszi, hogy éppen az utóbbi...
1999 legfontosabb égi (és földi) eseménye a teljes napfogyatkozás volt. A fogyatkozással kapcsolatos teendők – bízvást állíthatjuk – teljes tagságunkat megmozgatták, aki csak élt és mozgott, a totalitás sávjában, vagy – az ínyencebb észlelők – annak határvonalán figyelték a jelenséget. Rendezvények A beszámolási időszak (1999. július 1.–2000. június 30.) legelején...
A Magyar Csillagászati Egyesület évkönyve az idén jelentős újítást nem tartalmaz. Az előző kötetben bevezetett változtatás – a Naptár rész módosítása és kibővítése – kedvező fogadtatásra talált az olvasók körében. Most a meglévő szerkezet tökéletesítésére, a részletek kidolgozására összpontosítottuk energiánkat. Tovább gyarapodott az évkönyv legnépszerűbb részének, A csillagászat legújabb eredményeinek...
1998 nem ígért olyan égi látnivalókat, mint a Hale–Bopp-üstökös 1997-ben vagy az 1999-es teljes napfogyatkozás. 1998 második felében elsősorban egyesületünk építésére koncentráltunk, ezzel is felkészülve a teljes napfogyatkozással kapcsolatos tennivalókra. Taglétszámunk folyamatosan tovább emelkedett, 1998 végén kiadtuk a 2500. számú tagsági igazolványt. Helyi csoportjaink száma tovább növekedett (immár 13 településen...
A második évtizedébe lépett Meteor csillagászati évkönyv néhány apró változtatással készült az ezredfordulóra. Tapasztalataink szerint az olvasók többsége elsősorban a naptár részt használja, ezért az észrevételek és javaslatok alapján kibővítettük és jellegében egy kissé a régi kalendáriumok irányába próbáltuk fejleszteni ezeket az oldalakat. A havi négy oldal terjedelemre bővült naptárban...
A táblázatban a Magyarország területéről 2000–2050 között megfigyelhető részleges fogyatkozások szerepelnek.
Az 1997. július 1. és 1998. június 30. közötti időszakban tovább növekedett egyesületünk taglétszáma. Az újonnan belépők száma megduplázódott a megelőző időszakhoz képest, ami azt bizonyítja, hogy jó úton járunk, amikor „közelebb hozzuk a csillagokat” a csillagászat iránt érdeklődőkhöz és a nagyközönséghez. Ez a megnövekedett érdeklődés minden bizonnyal a Hale–Bopp-üstökös...
Ez volt a Magyar Csillagászati Egyesület által kiadott évkönyvek sorozatának jubileumi, tizedik kötete. A megelőző egy évtized alatt sikerült közelebb jutni a kezdetben kitűzött céljaink megvalósításához, és ebben köszönet illeti mindazokat a szerzőket, közreműködőket, akik – az első években még többnyire lelkesedésből, ellenszolgáltatás nélkül – dolgoztak az évkönyv összeállításán, de...
Az ALMA rádiótávcső-hálózat több mint 100 molekulát azonosított egy galaxisban, köztük számos olyat, amelyek különböző csillagkeletkezési és –fejlődési folyamatra utalnak. Ebben a galaxisban sokkal nagyobb ütemben keletkeznek csillagok, mint máshol a Tejútrendszerben. Ez az első felmérés, amelyben ennyiféle molekulát találtak. Egy kutatócsoport Sergio Martin (Európai Űrügynökség), Nanase Harada (NAOJ) és Jeff Magnum (NRAO) vezetésével az
A Ceres törpebolygó felszínén számos kráterben vízjég található. Egy kutatócsoport nemrég megvizsgálta a jég tulajdonságait ezekben a hűvös, árnyékos kráterekben, és arra a következtetésre jutott, hogy az meglepően fiatal. A Ceres a belső Naprendszer egyetlen törpebolygója. A kőzetvilág nagyjából negyedakkora, mint a Hold. Népszerűségét a kutatók körében annak köszönheti, hogy valószínűleg egyike a néhány megmaradt
Többszörös kihívást jelent a Hold túlsó oldalán a déli sarkvidéken holdszondának leszállni és ott kőzetmintát gyűjteni, majd felszállni és a mintát elhozni a Földre. Ez a most útnak indított kínai Chang’e-6 küldetés célja. Kína 2007-ben megkezdett holdkutatási programja töretlenül folytatódik. A terveknek megfelelően május 3-án pénteken, magyar idő szerint 11:27-kor a kínai Hajnan szigetén található
A jelenleg elfogadott elméletek szerint a kozmikus környezetünkben megfigyelhető nagy galaxisok az univerzum története során kisebbek összeolvadása révén jöttek létre. Ez hatványozottan igaz azokra az óriás elliptikus galaxisokra, amelyek gazdag, sok tagot számláló galaxishalmazok középpontjában, azok legsűrűbb régióiban találhatók. Ezek a galaxishalmazok legfényesebb galaxisai (brightest cluster galaxies, BCG), amelyeknek több összeolvadási esemény során sikerült a
Körülbelül 4,2 milliárd évvel ezelőtt történt, hogy „kifordult” a Hold felszíne, ezzel létrehozva rajta azokat az alakzatokat, amelyeket ma is megfigyelhetünk. A legtöbb tudós egyetért abban, hogy a Hold kb. 4,5 milliárd éve keletkezett, amikor Naprendszerünknek egy Mars méretű égitestje, a Theia néven ismert hipotetikus objektum a Földnek nekiütközve kitépett belőle egy darabot, és abból