A yaptoni tölgyfa (avagy variációk szolárgráf felvételekre)
Kálmán Attila több felvételt is készített azonos helyről, 2013 január és június között. A felvételek egy-egy variációt mutatnak, hiszen mind teljesen egyedi és érdekes lett.
Kálmán Attila több felvételt is készített azonos helyről, 2013 január és június között. A felvételek egy-egy variációt mutatnak, hiszen mind teljesen egyedi és érdekes lett.
Hát igen, szóval beszedtem négy darab kamerámat… pontosabban beszedettem mert sajnos személyesen nem jutottam le értük. De végre megkaptam őket és nagy izgalommal bontottam ki a dobozokat. Hihetetlen módon mind a négy kamera sikerült valamennyire és mind a négy kamera teljesen egyedi lett!
Kiss Szabolcs a Sülysápi Csillagvizsgálóban rendezett ifjúsági tábor ideje alatt a fiataloknak is megmutatta, mire jó a lukkamera, és milyen felvételeket lehet készíteni vele. Az ifjúság ki is próbálta egy pár napos próba kamerával a működését, melynek eredménye még ilyen rövid idő alatt is látványos volt. Reméljük Szabolcs a jövőben...
Kálmán Attila észlelőtársunk szorgosan telepítette a szolárgráf kamerákat 2013-ban is angliai otthona környékén, melynek eredménye egy igencsak színes és változatos összeállítás lett, melyekhez Attila kommenteket is fűzött, az alábbiak szerint.
Mivel már több papírral próbálkoztam szolárgráfokhoz, és mind más és más volt, ezért úgy döntöttem, nekivágok, és készítek egy átfogó papír tesztet. Persze nem csak magamnak, hanem mindenki okulására. A következőkben a különböző papírtípusokról, és tulajdonságaikról olvashattok. Természetesen a teljesség igénye nélkül.
Miközben a FORTE papírok tesztjét készítettem elő, elkezdtem alternatív fotópapírokat is keresgélni. Így találtam az eBay-en egy kihagyhatatlan ajánlatot. Forintra átszámolva 25.000.-Ft-ért sikerült leütnöm egy aukciót, ahol főleg Kodak és Agfa papírokat árultak. összesen 27 csomagot.
Az egész úgy kezdődött, hogy a Polarisban egy előadáson érdekes témáról volt szó: történetesen a lukkamera / szolárgráf / használatáról, készítéséről.
A NASA Lucy űrszondája 6,5 milliárd kilométeres útja során egy újabb, a programban előre nem tervezett látogatást tesz egy kisbolygóhoz. 2023. november 1-jén közelről figyeli meg az apró főövi aszteroidát, hogy a mérnökök elvégezhessék rajta az innovatív kisbolygókövető navigációs rendszer tesztjét. A Lucy már így is rekordokat döntöget azzal, hogy kilenc aszteroidát készül meglátogatni a
Alejandro Suárez Mascareño, a La Lagunai Egyetem (Spanyolország) munkatársa vezette azt a nemzetközi kutatócsoportot, amely két új bolygót fedezett fel a GJ 1002 katalógusszámú csillag körül. A gazdacsillag egy vörös törpe, amely a Földtől mindössze 16 fényévre helyezkedik el, azaz csillagászati értelemben meglehetősen közel van. A csoport radiálissebesség-mérésekkel fedezte fel az új bolygókat, vagyis a
Az Androméda-galaxis (M31) a Tejútrendszert is tartalmazó galaxishalmaz, a Lokális-csoport legnagyobb csillagvárosa. A kiterjedt spirálgalaxis sötét égen puszta szemmel is kivehető. Binokulárral, távcsővel nézve izgalmas látvány ez a szomszédos csillagváros, azonban szerkezetét, valódi szépségét csak a fotók mutatják meg igazán. Bagi László, Öcsöd Legújabb fotómon az M31, Androméda-galaxis részlete látható. A Tejútrendszer körül keringő törpegalaxisok
Az elmúlt napokban végigfutott egy szenzációsnak hangzó hír a sajtón, miszerint a Föld belső magjának a forgása megállt, vagy hamarosan meg fog állni. A bátrabbak még azt is hozzátették, hogy ezután meg majd visszafelé fog forogni bolygónk belseje. Nos, a hír ebben a formában nem igaz, vagy legalábbis rendkívül félrevezető, noha van némi valóságalapja. Lássuk,
A legtöbb galaxis középpontjában található szupermasszív fekete lyuk, amiknek a tömege néhány százezer és néhány milliárd naptömeg között változik. Megfigyelni viszont nem egyszerű őket, hatalmas gravitációs vonzásuk miatt még a fény sem tud kiszökni belsejükből – ha egy csillag viszont a közelükbe ér, észlelhetővé teszi a fekete lyukat is. A túl közel merészkedő csillagokat széttépik