Category: Schumi/Cikkek, űrtörténetek

Én nem tudtam volna jobb cikket írni, mint Gergely Gábor a Mai Napban. Ezért örökítse meg hát ő szövegben Magyari Béla utolsó repülését, amellyel lezárta repülős és űrhajós tevékenységét.

1979. június 6-án 21 óra 15 perckor (magyar idő szerint) indult Bajkonurból a Szojuz-34 űrhajó. Fedélzetén nem foglaltak helyet űrhajósok, fő feladata a Szaljut-6 űrállomás két lakójának biztonságos leszállítása volt a Földre. A manőverre azért volt szükség, mert 1979 áprilisában a Szojuz-33 főhajtóművének meghibásodása miatt az első szovjet-bolgár legénység nem tudott kikötni az űrállomáson.

A holdutazás során számos manővert kell végrehajtani, amelyek közül talán legfontosabb – az űrrandevú. A NASA, miután a közvetlen Holdra szállást célzó Nova tervet elvetette, a közvetett, és remélhetőleg rövidebb idő alatt megvalósítható Saturn-terv mellett döntött.

Az 1960-as évek vége felé a Szovjetunió figyelme mindinkább a lakott űrállomások megvalósítása felé fordult.

A szovjet űrhajósokat mindig is – az egyébként megszokott – titokzatosság fátyla lengte körül. Csak a kozmoszban járt űrhajósok nevét ismerhette meg a világ, a tartalékok az ismeretlenség homályába vesztek. Ez, a Voszhod (Napfelkelte) űrprogramban sem történt másképpen. Ma már meglehetősen részletes ismereteink vannak a szovjet űrhajósokról, ezért elsőként a kevésbé ismert Voszhod-mozaikot próbálom meg összeállítani, nyomon követve a személyzet összetételének változásait.

Január 28-án volt pontosan 15 éve annak, hogy a Challenger amerikai űrrepülőgép hét utasával a fedélzetén a repülés 73. másodpercében, nagyjából 16 km-es magasságban, felrobbant.

Szűk hat évvel John Kennedy 1961-es híres beszéde után, – melyben megígérte, hogy az évtized végéig amerikai embert juttatnak a Holdra, és onnan épségben vissza a Földre – a NASA február 21-ére tűzte ki az első Apollo indítását. A három űrhajós, Virgil Grissom, Edward White és az újonc Roger Chaffee feladata az új űrhajó Föld körüli pályán történő berepülése volt. Az idő sürgetett, hiszen a CIA jelentései szerint a Szovjetunió 1967. novemberében a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójára minden bizonnyal megkísérli, hogy emberekkel megkerüljék a Holdat.

Február 12-én az űrkutatás történetében páratlan eseménynek lehetünk szemtanúi, egy űrszonda megkísérli a leszállást – egy kisbolygóra!

“Rendben van. Megpróbálom egy kicsit feltornázni, ha úgy kívánja” – mondta Virgil Grissom a vérnyomását mérő orvosnak az indulás előtti vizsgálaton. Nem, – csóválta a fejét a doktor – de egy kissé izgatottabbnak kellene lennie. Grissomnak egyébként is úgy tűnt, hogy az indulás napján mindenki ideges körülötte, kivéve saját magát. Erre a nyugalomra szüksége is lett, mint később kiderült.

E sorok egyik írójának már volt szerencséje látni az űrhajózás soron következő szenzációját.