Töltsük fel megfigyeléseinket az MCSE észlelésfeltöltő oldalára: eszlelesek.mcse.hu. A folyamatosan bővülő, több évtizedet felölelő oldalon észlelési területek, objektumok, távcsőátmérők stb. alapján böngészhetjük a magyar amatőrök észleléseit!
Az interjúsorozat mostani részében Molnár Péter amatőrcsillagásszal beszélgettem. 10 éve aktívan segíti a Magyar Csillagászati Egyesület munkáját, legtöbbször a távcsöves bemutatók alkalmával találkozhatunk vele.
Az interjúsorozat folytatásában a Polaris-stáb legfiatalabb tagját, Mayer Mártont kérdeztem csillagászati tevékenységéről. Marci sokszor segít a rendezvények lebonyolításában, színvonalas bemutatókkal gazdagítja a kupolába érkező látogatók estéjét.
Felhívjuk a figyelmet, hogy a médiában elterjedt információktól eltérően sem az MCSE, sem a Polaris nem forgalmaz napfogyatkozás-néző szemüveget! Hosszabb szünet után ismét napfogyatkozást láthatunk Magyarországról március 20-án, a délelőtti órákban. A fogyatkozás közel 60%-os lesz, országszerte számos helyszínen várják az MCSE helyi csoportjai és társszervezetei az érdeklődőket.
Az óbudai Polaris Csillagvizsgáló nem csak bemutató csillagvizsgáló, hanem igazi közösségi csillagda is. Az érdeklődők a legkülönfélébb szakkörökben tanulhatnak, oszthatják meg tapasztalataikat a hasonló érdeklődésűekkel.
November 15-én, William Herschel születésnapján tartjuk a Polaris Csillagvizsgálóban a mélyég- és kettőscsillag-észlelők találkozóját.
Augusztus hagyományosan a legderültebb nyári hónap – reméljük, idén is így lesz. A Perseidák maxumumát erősen zavarja a telehold, de számos érdekes bolygóegyüttállás is várható. Derült eget!
A csodálatos, de már sokadjára megörökített objektumokon kívül is rejlik lehetőség az amatőr asztrofotósok számára. A Meteor 2010. februári számában megjelent írásunk ezeket a lehetőségeket tárja fel.
Szemtanút talált a Hubble-űrtávcső egy csillag robbanásszerű halálának helyszínén: egy másik csillagot, amely korábban megbújt a szupernóva fényében. A felfedezés egyedülálló egy bizonyos típusú szupernóva esetében: a lecsupaszított változatnál, amikor a csillagról a teljes külső gázburka leszakad, mielőtt felrobbanna. Az új adatok betekintést engednek a nagy tömegű kettőscsillagok világába, amelyek bizonyos feltételek mellett egyesülhetnek is.
A NASA Mars Odyssey keringőegység új adatainak segítségével magyarázhatják meg, hogy miért válhat szabad szemmel láthatatlanná a marsi dér és miért jelenhetnek meg porlavinák bizonyos lejtőkön. A keringőegység tavaly készített felvételeket a marsi napfelkelte idején, amiken meglepve tapasztalták, hogy a dér csak egy része volt látható szabad szemmel. A keringőegység hőérzékeny kamerájával vizsgálva ugyanis a
Kiderült, hogy a távoli galaxisnak vélt objektum valójában a valaha látott legfényesebb extragalaktikus pulzár. A felfedezéshez egy bizonyos típusú polarizált fénnyel dolgoztak, hasonlóan ahhoz, mint ha polarizált lencséjű napszemüvegen néznénk keresztül. Az alkalmazott technika más rejtett pulzárok felkutatására is hasznos lehet majd. A pulzárok erős mágneses terű, gyorsan forgó neutroncsillagok, amik szupernóva-robbanásokkor keletkeznek. Ahogyan a
A Föld felsőlégköréből megszökött hidrogén- és oxigénionok lehetnek a holdi víz és jég egy részének forrásai az alaszkai Fairbanksi Egyetem Geofizikai Intézetének kutatói szerint. A víz felkutatása fontos része a NASA Artemis programjának, amelynek keretében az űrhivatal tartós emberi jelenlétet tervez létesíteni a Holdon. A tervek szerint már ebben az évtizedben újra embert küldenek a
A Jupiter Europa holdját tartják a szakemberek a Földön kívüli élet utáni kutatás egyik legígéretesebb célpontjának a Naprendszerben. A hold mély óceánja sok kutató fantáziáját megragadta már az elmúlt évtizedek során. Ez a folyékony víz akár élőlényeknek is otthont adhat, de hogyan vizsgálható egy távoli égitesten sok kilométer vastag jég alá temetett lehetséges élőhely? A