Helyesbítés A csillagászat legújabb eredményei című cikkhez. A kötet táblázatos részében néhány újítást talál az Olvasó. Az Uránusz és a Neptunusz keresőtérképét kiegészítettük egy áttekintő térképpel. Ennek segítségével könnyebben megtalálható az égen az a terület, amit a bolygó mozgását bemutató részletesebb rajz ábrázol. Csökkentettük a terjedelmét a Nap adatait tartalmazó...
Kötetünkben a csillagászat legújabb eredményeinek szokásos összefoglalása mellett néhány dinamikusan fejlődő témáról részletesebb képet is kaphat az Olvasó. A legmodernebb csillagászati műszerek, a számítástechnika és az észleléstechnika, valamint az űrkutatás számos részterület fejlődésére gyakorolt forradalmi hatást. Ezek közül az idei évkönyvben az asztrobiológia áttekintése; a fiatal csillagok körüli por- és...
Az idei kötetben megújult a naptár táblázatban szereplő névnap lista, amely a korábbi években egy interneten fellelhető forrásanyagon alapult. A névnapok időpontja ugyan nem csillagászati adat, de ha már szerepeltetjük az évkönyvben, akkor szeretnénk, hogy ez is lehetőleg pontos és hiteles legyen. A Magyarországon anyakönyvezhető utónevek hivatalos listája Ladó János–Bíró...
A 2002. év egy kevéssé látványos, de nagyon jelentős előrelépést hozott az évkönyv készítésének folyamatában. A korábbi években néha előfordult, hogy a szerkesztők legnagyobb igyekezete mellett is maradt az évkönyv táblázataiban olyan adathiba, amire már csak a kinyomtatás után derült fény. Ezekben az esetekben legfeljebb hibaigazító pótlappal, illetve a Meteorban...
Helyesbítés az évkönyv naptár részéhez A 2002-es kötetben három olyan alapvető, átfogó cikket is talál az Olvasó, amelyek a modern csillagászat egy nagyobb kérdéskörét dolgozzák fel. A Világegyetem egészének kutatásáról, a kozmológiáról 30 éve nem jelent meg összefoglaló a Csillagászati évkönyvben. A témát különösen aktuálissá teszi, hogy éppen az utóbbi...
A Magyar Csillagászati Egyesület évkönyve az idén jelentős újítást nem tartalmaz. Az előző kötetben bevezetett változtatás – a Naptár rész módosítása és kibővítése – kedvező fogadtatásra talált az olvasók körében. Most a meglévő szerkezet tökéletesítésére, a részletek kidolgozására összpontosítottuk energiánkat. Tovább gyarapodott az évkönyv legnépszerűbb részének, A csillagászat legújabb eredményeinek...
A második évtizedébe lépett Meteor csillagászati évkönyv néhány apró változtatással készült az ezredfordulóra. Tapasztalataink szerint az olvasók többsége elsősorban a naptár részt használja, ezért az észrevételek és javaslatok alapján kibővítettük és jellegében egy kissé a régi kalendáriumok irányába próbáltuk fejleszteni ezeket az oldalakat. A havi négy oldal terjedelemre bővült naptárban...
A táblázatban a Magyarország területéről 2000–2050 között megfigyelhető részleges fogyatkozások szerepelnek.
Ez volt a Magyar Csillagászati Egyesület által kiadott évkönyvek sorozatának jubileumi, tizedik kötete. A megelőző egy évtized alatt sikerült közelebb jutni a kezdetben kitűzött céljaink megvalósításához, és ebben köszönet illeti mindazokat a szerzőket, közreműködőket, akik – az első években még többnyire lelkesedésből, ellenszolgáltatás nélkül – dolgoztak az évkönyv összeállításán, de...
Ez a kötet a korábbiakhoz képest jelentős újításokat tartalmaz. Áttértünk az eddiginél olcsóbb, de ennek ellenére biztonságosabb és jobb minőségű nyomatot eredményező nyomdai előkészítő eljárásra. Az új technológia szükségessé tette az évkönyv teljes tipográfiájának és tördelésének újratervezését. Ennek során a jobb olvashatóság érdekében a szövegek betűméretét kissé megnöveltük, betűtípusát pedig...
A Jupiter Europa holdja a Naprendszer azon maroknyi világainak egyike, amelyek potenciálisan életre alkalmas körülményeket rejtenek magukban. Korábbi kutatások kimutatták, hogy a vízjég-kéreg alatt folyékony, sós óceán és sziklás tengerfenék található. A bolygókutatók azonban nem erősítették meg, hogy az óceán tartalmazza-e az élethez szükséges vegyi anyagokat, különösen a szenet. A csillagászok a NASA James Webb-űrteleszkóp
A NASA OSIRIS-REx űrszondája által a Bennu kisbolygó felszínéről gyűjtött anyagmintát szállító kapszula simán földet ért a tervezett helyen és időben. A NASA OSIRIS-REx (Origins, Spectral Interpretation, Resource Identification, Security, Regolith Explorer) űrszondája 2016.szeptember 8-án, vagyis jó hét évvel ezelőtt indult útnak a (101955) Bennu földközeli kisbolygóhoz azzal a céllal, hogy közelről tanulmányozza és a
Egy neutroncsillag olyan, mintha két naptömegnyi anyagot sűrítenénk egy csupán 12 kilométeres labdába. Felszínén a gravitáció olyan nagy, hogy az atomokat és a molekulákat magokká préseli, az elektronokat pedig protonokba nyomja, neutronokká alakítva őket. Mivel ekkora erők munkálkodnak rajta, azt gondolhatnánk, hogy tökéletesen sima a felszíne. Ez azonban tévedés: a neutroncsillagokon még hegyeket is találunk
Egy nemzetközi kutatócsoport Neptunuszhoz hasonló méretű bolygót fedezett fel, amely azonban sűrűbb, mint az acél. A csillagászok szerint a planéta összetételét egy hatalmas ütközés tette ilyenné. A TOI-1853b jelű exobolygó tömege majdnem kétszerese a hasonló méretű ismert bolygókénak, a sűrűsége pedig rendkívül nagy (közel 10 gramm köbcentiméterenként), ami azt jelenti, hogy nagyobb benne a kőzetek
A több mint 33 éve keringő Hubble-űrtávcsővel számtalan szebbnél szebb felvételt készítettek a csillagászok az évtizedek során. De vajon melyik kép a leglátványosabb? A Teremtés oszlopai minden bizonnyal jó jelölt. Tisztelet a HST-nek! Varga István, Cserszegtomaj Tisztelgés a Hubble űrtávcső előtt… Miután megkapta a “szemüvegét”, a Hubble űrtávcső ezzel az ikonikus képével került világszerte az