Napóra Dunaújvárosban
Dunaújvárosban elkezdték a napóra építését! Rövidesen elkészül Fridrich Ferenc szobrászművész alkotása, a horizontális napóra.
Dunaújvárosban elkezdték a napóra építését! Rövidesen elkészül Fridrich Ferenc szobrászművész alkotása, a horizontális napóra.
Sokak szemeláttára lassan új ruhát ölt, és egy gyönyörű díszparkká alakul, a
Dunaújváros főiskolája előtti rendezetlen focipálya. Itt készül a város új látványossága a Fridrich Ferenc által készített horizontáls napóra
A 2006. március 29-ei részleges napfogyatkozásból a múlt évinél is kevesebbet, azaz semmit sem láthattunk Dunaújvárosban, annak ellenére, hogy a Magyar Csillagászati Egyesület (MCSE) helyi csoportjának tagjai, esernyőik alól órákon át lesték bemutatóik helyszínein, a kívánt pillanatot. A borús égbolt számukra óriási csalódást jelentett, hiszen az előző nap még látható volt távcsöveik kivetítő-ernyőjén a ragyogó napkorong. Hazánk nagy területén ugyan láthatatlan maradt a részleges napfogyatkozás jelensége, ám az északi, déli, keleti és nyugati régiókban számosan élvezhették az égi csodát.
A múlt év október 3-án bekövetkezett részleges napfogyatkozás alatt csak egy-egy felhőlyukon keresztül pillanthattuk meg a Napot és a felét elrejtő újholdat, ám közel hat hónap elteltével reméljük, hogy 2006. március 29-én végre felhőtlen ég alatt csodálhatjuk ezt a nem mindennapi jelenséget.
A fenti címet olvasva sokan akaratlanul is az aszteroidák elhárításával kapcsolatos védekezésre gondolnak, ám itt egy olyan hazai találmányról lesz szó, ami sokunkat egyes földi növényzet ártalmaitól óv.
A közelmúltban sokan megdöbbenéssel fogadtuk, a Földünket fenyegető Apophis aszteroidáról szóló híreket, ami 2036-ig egyre közelebb kerül hozzánk.
Ma, amikor egyre égetőbb kérdéssé válik a környezetszennyezés és a légkörünk felmelegedése elleni küzdelem, sokunknak talán fel sem tűnik egy újabb veszélyforrás, ami nem más, mint a fényszennyezés.
Tejútrendszerünk legközelebbi galaxis-szomszédja, a 2,5 millió fényévről ködösen derengő Androméda csillagváros, ami késő ősztől a holdfénymentes vidéki éjszakák egyik legszebb objektuma. A közel telehold méretű ködfolt egyben a legtávolabbi szabad szemmel látható galaxis, ám ahhoz, hogy felfedezhessük, egy csillagtérkép segítségével meg kell ismernünk, az ugyancsak Androméda nevű csillagképben elfoglalt pontos helyzetét.
Az égbolton vöröses fényéről könnyen azonosítható Mars az esti órákban kel és csaknem egész éjszaka megfigyelhető délkeleten, majd a későbbi órákban a déli-délnyugati égbolton. A Bika csillagkép előterében járó bolygó 2005. október 30-án ér földközelbe, ezért szögátmérője 20 ívmásodpercre nő (ívmásodperc: a fok 3600-ad része; jele: “), ugyanakkor fényessége mínusz 2,3 magnitúdóra emelkedik. Novemberre már a Kos csillagkép területére lép, és 7-én a Föld, Nappal átellenes éjszakai oldalára kerül, amely égi helyzetet szembenállásnak nevezzük.
A 2003. május 31-én bekövetkezett részleges napfogyatkozás után, 2005. október 3-án a délelőtti órákban ismét egy hasonló jelenség látványát csodálhatjuk.
A Chandra röntgenobszervatórium munkatársai új time-lapse videókat tettek közzé, amelyek által betekintést nyerhetünk a Rák-köd és a Cassiopeia A szupernóva-maradvány elmúlt több mint 20 évébe. A Chandra és a Hubble-űrtávcső csapata 2002-ben már közzétett egy rövid, de annál izgalmasabb time-lapse videót a híres szupernóva-maradványról, a Rák-ködről. Íme itt a várva várt folytatás! Hiába telt el
Május 10/11-e éjszakáját nehezen feledjük. Mindazok, akik kinn voltak az ég alatt, láthatták a csodálatos sarki fényt, amely hazánkból ritka vendég, még délebbről azonban még ritkábban látható. Bánfalvy Zoltán, Zaragoza, Spanyolország Az előrejelzést látva biztos voltam benne, hogy ez a sarki fény még innen Spanyolországból, az északi szélesség 41. fokáról is látszani fog. Az előrejelzés
Számos égi esemény képes nagy energiájú, ún. gammakitöréseket (GRB-ket, az angol gamma-ray burst kezdőbetűiből) produkálni. Ezek a legfényesebb jelenségek az univerzumban, eredetük pedig sokszor fejtörést okoz a kutatóknak. A rövid gammakitörések legtöbbször csillagmaradványok (pl. kettős neutroncsillagok) összeolvadásakor jönnek létre. 2023 novemberében Sandro Mereghetti (INAF) és munkatársai azonosították a GRB 231115A jelű gammavillanást, amelynek eredete azonban
A gammakitörések a Világegyetem legrejtélyesebb jelenségei közé tartoznak. Ezeket a gammasugárzás-felvillanásokat a hosszúságuk alapján két típusra szokták osztani: a hosszú kitörések több mint 2 másodpercig tartanak, míg a rövid kitörések 2 másodpercnél rövidebb ideig. Vajon a GRB 191019A gammakitörés egy nagy tömegű, haldokló csillag átlagos, hosszú kitörése, összeütköző égitestek rendellenesen hosszú robbanása vagy valami egészen
Ezekben a napokban egy óriási kiterjedésű, nagyon aktív napfoltcsoport tartja lázban a csillagászat iránt érdeklődőket. Ennek a csoportnak köszönhetjük a kiemelkedő sarkifény-aktivitást is. Vessünk rá egy pillantást – nagy felbontásban. Francsics László, Budapest Az AR3664 jelű napfoltcsoport UV-ban UV szűrős kép, így az összes eddiginél nagyobb a felbontása. (Talán minden amatőr napfotóénál is)Az eredményt a